A kommunikáció- és médiatudományi szak továbbra is népszerű a felsőoktatásban, ám az ezen tanulmányokat folytató hallgatók egyre kevésbé tartják vonzónak az újságírói pályát – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint a diákok 50 százaléka PR/marketing területen helyezkedne el, míg csupán 26 százalékuk dolgozna szívesen az online sajtóban.
A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a szak iránt érdeklődő hallgatók motivációiról, a képzés minőségéről, valamint a diplomások munkaerőpiaci kilátásairól. Az eredményekből kiderül: a szakot választók döntését leginkább a személyes érdeklődés (68%) és az önmegvalósítás (41%) vezérli, ugyanakkor a munkaerőpiaci lehetőségek is fontos szempontot jelentenek (54%).
Elégedettek az oktatókkal, kevésbé a gyakorlati képzéssel
A hallgatók alapvetően pozitívan értékelik az oktatók felkészültségét (87%) és hozzáállását (84%), valamint a képzés tartalmával is viszonylag elégedettek (75%). Ugyanakkor sokan hiányolják a gyakorlati tudás elmélyítésének lehetőségét: a megkérdezettek 55 százaléka változtatna az elmélet-gyakorlat arányon a gyakorlat javára.
Komoly problémát jelent az eszközellátottság is: mindössze a hallgatók 13 százaléka érzi úgy, hogy a képzéshez minden szükséges technikai eszköz rendelkezésre áll. Ráadásul 31 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még nem is találkozott professzionális stúdióval, videó- vagy hangtechnikai berendezéssel a képzése során.
Digitális készségek kellenek – de hiányoznak
Noha a hallgatók túlnyomó többsége (83%) szerint a képzés követi a digitális technológiai fejlődést, úgy vélik, jobban be kellene építeni az oktatásba az olyan korszerű ismereteket, mint a digitális tartalomgyártás, közösségi média, adatvezérelt kommunikáció vagy az AI-eszközök használata.
A tananyag korszerűsége is vegyes megítélés alá esik: míg a magyar szakirodalom minőségével a diákok többsége elégedett (76%), a korszerűséget már csak 55 százalékuk értékeli pozitívan. A hallgatók fele ezért rendszeresen használ külföldi szakirodalmat is.
Maguknak kell gyakorlati helyet találniuk
A szakmai gyakorlatot a hallgatók döntő többsége fontosnak tartja, ennek ellenére 76 százalékuknak önállóan kell gyakorlati helyet keresnie, mert intézményi támogatás csak korlátozottan elérhető.
A jövő inkább a marketingé, mint a hírszerkesztésé
A diploma utáni tervek alapján jól látható a trendváltás: a hallgatók fele PR/marketing területen szeretne elhelyezkedni, 38 százalék online tartalomgyártásban, míg mindössze 26 százalék vállalna munkát az online sajtóban. A televíziós karriert a megkérdezettek 22 százaléka fontolgatja.
A hallgatók többsége a szak presztízsét inkább szimbolikusnak érzi. A kreatív munka és a nyilvánosság előtti szereplés továbbra is vonzó, de a diploma társadalmi és gazdasági megbecsültsége mérsékelt. Ez nem meglepő, hiszen a diákok közel fele (47%) úgy gondolja, hogy a média szakos pályakezdők havi nettó fizetése 400 ezer forint alatt marad.
A teljes kutatás ide kattintva érhető el.
Kép: Unsplash
