Mol-imázsfilm

Galéria: Cikk[93596] galéria

Márka: Mol
Kommunikációs igazgató:
Pánczél Andrea
Rendező: Pálfi György
Operatőr: Pohárnok Gergely
Kampánycél: imázs erősítése
Reklámügynökség: Y&R
Kreatívigazgató: Falvay László
Art director: Kármán Orsolya
Ügyfélkapcsolati igazgató:
Nagy Zita
Szövegíró: Ónody Boglárka, illetve a Mol imázspályázat nyertesei
Produkciós cég: Filmpartners
Médiaügynökség: Café

Imázsfilmet készíteni a legnagyobb szívás. A produkciós cégeken kívül mindenkinek. Az egész ott kezdődik, hogy a marketingesek az átlagosnál is sokkal jobban ráfeszülnek. Végül is, ez az a ritka pillanat, amikor a cég/márka magáról beszélhet, amikor csak távcsővel látható célokért is súlyos tízmilliókat hajlandó feláldozni az excelfejű beszerzési vezető, amikor a sok kis döntéshozó kicsit belecsempészheti saját feltételezett kreativitását a reklámba.

Szívás a reklámügynökségnek is, mert a megbízói ráfeszülés négyzetre emeli az egyeztetési köröket, és minden elfogadott munkafázis után van arra esély, hogy a semmiből előjön egy eddig ismeretlen, de minden korábbinál nagyobb hatalommal rendelkező döntéshozó. Nagyon szép feladatnak látszik, marha jól hangzik elsőre, de a századik kihúzott, majd visszatett betű után már csak a túlélés iránti vágy marad.

A Mol idei imázsfilmje biztosan nem ilyen volt. Itt biztos minden remekül ment, viszont a végeredmény mégis nyomtalanul tűnik el a befogadóban. Ez pedig azért van, mert a filmnek nincs semmi különös mondanivalója. A Mol azt állítja, hogy a világot akarja megismerni, a tudást támogatni, és hogy mindannyian egy irányba megyünk. Ezt a gondolatsort valószínűleg sok pénzért készített, de totálisan semmitmondó és hamis képsorok illusztrálják: olajfúró torony, sisakos munkások, félmeztelen férfitesten megpattantó vízcseppek, egyetemi diplomaosztó, család az autóban, bicikliző csapat. A filmnek ráadásul valamiért borús, szürkészöld színvilágot adtak, amitől a szövegében is hiteltelen optimizmus még vastagabb zárójelbe kerül. A zene sem segít, sőt. Zagar Wings of Love című számát rongyosra játszotta a Petőfi, ami ebben az esetben tovább erősíti az összes közhelyet.

Pedig egészen mélyen van benne valami márkaötlet. A reklám végén ugyanis elhangzik egy költői kérdés: „Mol. És téged mi hajt?” Ennek valami olyasmi célja lehetett, hogy a néző gondolkodjon el egy másodpercig, hogy ez az olajos óriás mi mindent mozgat meg. Sajnos viszont a valóságban eddig a pontig nem jut el a néző, mert már az első vízcseppek pattogásakor elszáll a figyelem. Pedig a Mol és a mozgás egymáshoz elég közel álló dolgok.

A Mol az elmúlt négy évben nem fukarkodott az imázsszerű üzenetekkel. 2008-ban az utóbbi évek messze legvállalhatóbb imázsfilmjét hozták össze, ami alapvetően arról szólt, hogy a Mol magyar, a mi világcégünk. 2009-ben ehhez jött a „vegytisztán Pakisztán”, és a „sztrapacsi”, hogy a hasogató szóvicceken keresztül bemutatódjon, a mi benzines, gázos vállalkozásunk tényleg egy világcég.

Erről az alapról kellene most továbblépni. Ez csak akkor sikerülhet, ha tudnak magukról állítani valami olyat, ami nem mondható el további száz cégről, és képesek arra, hogy ezt valahogy egyedi módon fogalmazzák meg. Éves jelentésekben használatos lufimondatokkal és stockfotóhoz hasonlító mozgóképekkel ez nem fog menni, még akkor sem, ha ez az igazság.

Mol-imázsreklámok szövege

2008: „A világban annyi érték van, csak észre kell venni a szépséget, felkarolni a tehetséget, támogatni az elhivatottságot, és hazahozni a sikereket. Mi így kapcsolódunk be a világ szívdobogásába.”

2009: „Jó reggelt Magyarország! Á, kollegínó itáliánó! Bon giorno! Mindent bele, srácok! Vegytisztán Pakisztán. Hú, Talma, gyorsan beértél! Ho-hó, szlovákok! Sztrapacsi! Jól látok? Horvátok? Hogy vagytok? Nemzetközi csapattal a hazai sikerekért. Mol – Magyarország világcége.”

2011: „A világot akarjuk megismerni, a tudásban rejlő értéket megtalálni és támogatni. Mindannyian egy irányba tartunk. Mol. És téged mi hajt?”

Értékelés: 2