Az online piac viszonylag stabil volt 2023-ban Magyarországon, azonban néhány független szerkesztőségben belső feszültségek alakultak ki, mivel több kulcsfontosságú újságíró és szerkesztő kilépett a Telex.hu és a 444.hu szerkesztőségéből. A Telex.hu alkalmazotti tulajdonba került, mert úgy látták, hogy ez a legjobb garanciája a portál függetlenségének. Egy másik fontos fejlemény, hogy a független helyi hírportálok országszerte összefogtak, hogy közösen foglalkozzanak a nagyobb régiók számára érdekes témákkal, így próbálva alternatív hírforrásokat kínálni vidéken, ahol általában a kormányhoz közel álló média dominál.
A Reuters Institute kutatása szerint a legolvasottabb portál az Index volt, a kitöltők 29 százaléka olvasta az oldalt hetente, őket a 24.hu és a Telex követte.
A Digital News Report szerint az RTL-t többen használják hírforrásként, mint a TV2-t (36 százalék, illetve 23 százalék), és a magyarok többsége továbbra is a lineáris televíziós csatornákon fogyaszt tartalmakat, de mint a jelentés megjegyzi, az iparági kutatások szerint a 18-59 éves internetezők körében az előfizetéses streaming szolgáltatások használata jelentősen nőtt az előző évhez képest (51 százalékról 59-re).
Ami a reklámpiacot illeti, a reálértéken mért költés még mindig a COVID-19 előtti szint alatt volt. Míg 2019 óta a digitális nagyvállalatok részesedése a magyar reklámpiacon a legnagyobb, addig 2023-ban részesedésük csak minimálisan nőtt az előző évhez képest, ez 34,3 százalék volt 2023-ban, 2022-ben pedig, 34,0 százalék.
A digitális platformokon történő reklámozás nemcsak a vállalkozások számára fontos, hanem a magyar politikában is fontos szerepet játszik. A Telex.hu megállapította, hogy 2019-23-ban 26,5 millió eurót költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon, ami a harmadik legmagasabb egy főre jutó költés ilyen hirdetésekre az EU-ban. Ennek a költésnek jelentős része a kormánypárti influenszerektől származott.
A kutatásból az is kiderült, hogy a felhasználók melyik forrásokban bíznak a legjobban: első helyen a Hvg végzett, a válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik a lap híreiben. Őket az Rtl, illetve az Telex követte. Utolsó helyen a Blikk áll, a válaszadók csupán 21 százaléka tartja a lapot megbízható forrásnak.
Csatornák tekintetében még mindig uralkodik a Facebook, a válaszadók 47 százaléka használja a közösségi oldalt hírforrásként, mögötte a YouTube (25 százalék) és a Facebook Messenger (11 százalék) végezetek. A kutatás arra is kitér, hogy a közösségi oldalakat egyéb (tehát nem hírforrás) tevékenységekre hányan használjak, A Facebooknál ez 70 százalék, míg a YouTube és a Messenger esetében 66 és 59 százalék voltak.
Aki a további hazánkra vonatkozó információkra kíváncsi, itt böngészheti őket. Ha valaki a teljes jelentést is elolvasná, az itt teheti meg.
A 2024-es Digital News Report tanulmányt a Reuters Institute for the Study of Journalism megbízásából készítették, és annak megértésre szolgál, hogyan fogyasztják a híreket a vizsgált országokban. A kutatást a YouGov végezte egy online kérdőív segítségével január végén és február elején. A mintákat életkor, nem és régió tekintetében országosan reprezentatív kvóták segítségével állították össze minden piacon.
(Kiemelt kép forrása: Facebook / ReutersInstitute)
