hero
Hanó Zsolt

Rovat:

Média
Becsült olvasási idő: 4 perc
A médiatorta 6,6, a kommunikációs torta 5 százalékkal csökkent reálértéken

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) publikálta a 2023-as év médiatortáját. Hiába a kétszámjegyű nominális növekedés, reálértéken mégis csökkent a kommunikációs iparág tavalyi forgalma. Fontos változás az előző évhez képest, hogy először mérték az influenszerek médiapiaci értékét.

Az MRSZ hagyományhoz hűen konferencián mutatta be a 2023-as év kommunikáció- és médiaköltések pontos adatait, ezekből mutatjuk be a a tavalyi évre vonatkozó legfontosabb megállapításokat.

Médiatorta

Az MRSZ Médiatorta habár nominálisan növekedni látszott tavaly (egészen 10,4 százalékot), addig a valós, reálértéke még mindig közel 5 százalékkal kevesebb, mint a 2019-es összeg.

Gulyás János, az MRSZ elnöke szerint a 2022-es évhez hasonlóan a tavalyi sem volt ideálisnak mondható a média- és kommunikációs költések növekedése szempontjából. Szerinte „atipikus évünk volt, mert a GDP-vel ellentétes módon mozgott a marketingkommunikációs költés. A nominális növekedés hátterében a kereskedelmi piac élénkülése, és a médiapiacon általánosan érzékelhető áremelés állt, viszont ellentétes irányba hatott az állami cégek kommunikációs költéseinek további visszafogása."

Fontos megállapítások a 2023-as médiatortával kapcsolatban:

  • A 2023-as teljes MRSZ Médiatorta 351,1 milliárd forint. A hazai média reklámbevétele nominálisan kétszámjegyűt, 10,4%-ot gyarapodott, s a globális szereplőkkel együtt 11 %-os növekedést mutat az elősző évhez képest.
  • Az összes médiaszegmens közül a mozi növekedett a legerőteljesebben az elmúlt két évben, tavaly 23,6%-ot, míg 2022-ben 25%-ot. Ezzel a tendenciával, és 2023-as 3,4 Mrd-os méretével nemcsak beérte, de túlszárnyalta a COVID válság előtti 3,2 Mrd Ft-os 2019-es reklámköltési szintet, legalábbis nominálisan.
  • A digitális a legmeghatározóbb csatorna, hiszen a teljes médiaköltés 52%-át a digitális (globális és lokális együttesen) uralja. Tavaly a hazai digitális média (+12,8%) nominálisan kicsit nagyobb növekedési arányt produkált a globálisnál (+12,1%), de ez az enyhe növekedés reálértéken mindkét szegmensben csökkenést jelent.
  • 2023-ban az IAB Hungary először térképezte fel az influenszer marketing piacot, amely összesen 6,2 milliárd forintot tett ki. 

Továbbra sincs változás a médiatípusok sorrendjében

A költések tekintetében a sorrend a következőképp alakult 2023-ban:

  1. Első helyen a digitális platformok szegmensei (globális és lokális együtt) állnak (182,6 milliárd forint).
  2. Második helyen a tévés reklámpiac áll (81,1 milliárd forint). Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tavalyi évet: „A reklámpiaci szegmens hajtóerejét 2023-ban is a kereskedelmi reklámbevételek adták. A hagyományos televíziós reklámokat leginkább megtestesítő “kereskedelmi szpot” reklámkategória tavaly kiemelkedően erős évet zárt: közel 12%-kal erősödött a múlt esztendőben is ".
  3. Harmadik helyen a hazai digitális média áll (a globálistól elválasztva 62,2 milliárd forint)
  4. Negyedik helyen a nyomtatott sajtó áll (37,828 milliárd forint). A sajtó összesített árbevétele egyébként a lapterjesztésből származó 55,074 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2023-ban 113,838 milliárd forintra rúg. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,936 milliárd forint online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek növekedése jelentősen lelassult.
  5. Ötödik helyen a közterületi piac áll (31,5 milliárd forint). Hantosi Bálint, az MRSZ-OOH szövetség elnöke a számokkal kapcsolatban kifejtette, hogy „2023-ra az OOH piac majdnem elérte a 2019-es bevételi szintjét. Ez azért jelentős a hazai piacon, mert a 2019-es szintet csak az online tudta meghaladni. A pozitív változások, a piaci tendenciák azt mutatják, hogy 2024-ben is hasonló vagy a 2023-as évet meghaladó reálérték növekedést tud elérni a hazai OOH piac.”
  6. Hatodik helyen a rádiós piac áll (14,5 milliárd forint).
  7. Hetedik helyen pedig a mozi áll (3,4 milliárd forint).

Kommunikációs torta

A tavaly év MRSZ Kommunikációs tortája 648,9 milliárd forintra rúgott, így nominálisan 2022-höz viszonyítva 12,6%-kal nőtt, míg a kommunikációs iparági szektorok összességében már 14,5%-os növekedést produkáltak. 

Ezen belül 2023-ban a kommunikációs szektorok bevétele 292,7 Mrd Ft volt, így reálértéken nézve 2022-höz képest 3,1%-kal csökkent az ott realizálódott marketingkommunikációs bevételek összessége.

Fontos megállapítások a 2023-as kommunikációs torta tekintetében:

  • A kommunikációs szektorok tavalyi összteljesítménye a 2023-as, kiugróan magas infláció miatt reálértéken számolva még mindig enyhe, 3,1%-os csökkenést mutattak.
  • A rendezvény szektor közel 23 százalékos nominális növekedéssel a legnagyobb pozitív változást tudta felmutatni a kommunikációs torta szeletei közül, ami már reálértéken is 5,2%-os pluszt eredményezett.
  • A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások reálértéken kissé csökkentek 2023-ban.
  • Az adatvezérelt szelet reálértéken egytizedet meghaladó mértékben, 12,6%-kal csökkent.
  • Az ambient szektor a tavalyi év legnagyobb vesztese: reálértéken nézve 15 százalékpontos volumencsökkenést szenvedett el.
  • A marketingkutatás piac 2023-as nominális növekedése (17,8%) szinte megegyezett a tavalyi éves inflációs értékkel, ígyreálértéken 0,2%-os, leheletnyi növekedést mutatott.

A kommunikációs torta szegmenseinek sorrendje sem változott

A költések tekintetében a sorrend a következőképp alakult 2023-ban:

  • Első helyen a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások állnak (123,2 milliárd forint). Blaskó Nikolett, a MAKSZ újraválasztott elnöke kiemelte: „A magyar kreatív-, reklám- és médiaügynökségi szolgáltatásokra 14,5%-kal nagyobb összeget fordítottak a hirdetők 2023-ban az előző évi 107,65 milliárdhoz képest, mely növekedésnek a hajtóereje a versenypiaci szereplők, márkák bővülő aktivitása volt az egyébként recesszióval terhelt gazdasági környezetben".
  • Második helyen az eseménymarketing áll (75,5 milliárd forint). Ez az összeg egyébként 22,8%-kal haladja meg az előző év hasonló adatát.
  • Harmadik helyen az adatvezérelt marketing áll (50,9 milliárd forint), itt 5 százalékos növekedés mutatható ki 2022-höz képest.
  • Negyedik helyen a marketingkutatási piac áll (22,6 milliárd forint). „Bár 2023 vonatkozásában nominálisan kétszámjegyű – 18 százalékos - növekedést látunk, a kiugróan magas inflációs környezet miatt reálértéken érdemi bővülésről nem beszélhetünk. Fontos tanulság, hogy a megbízói oldalnak  mindenféleképpen nagyobb kutatási kerettel kell tervezni, ha 2024-ben is hasonló mértékben szeretne építeni az eredményekre.” – értelmezte az adatot a konferencián Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.
  • Ötödik helyen a PR piac áll (19,2 milliárd forint).
  • Hatodik helyen pedig az ambient piac áll (1,9 milliárd forint).

A Kommunikációs Tortában szereplő egyes médiatípusok részletes adataival későbbi cikkünkben foglalkozunk. 

Borítókép: Unsplash.com/Ruthson Zimmerman