A Kúria szerint is köteles a Médiatanács kiadni a két országos kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a Tv2 hatósági szerződéseit, miután két elvesztett per után a Médiatanács még mindig vitatta volt kollégánk, Csuday Gábor, illetve jogi képviselete, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet keresetének jogosságát.
A Médiatanács és Csuday Gábor közötti pereskedés lassan másfél éve zajlik. Az újságíró azután terelte jogi útra az ügyet, hogy a Médiatanács többször is megtagadta a két országos kereskedelmi televízióval kötött hatósági, a frekvenciahasználatról szóló szerződések kiadását, amelyek Csuday és a TASZ szerint közérdekű adatnak minősülnek. Az elsőfokú ítélet még 2012. július 18-án született meg, majd a másodfok 2013. február 5-én is úgy ítélte meg, hogy azok közérdekű adatnak minősülnek, ezért mindkét ítélet a szerződés kiadását írta volna elő a Médiatanácsnak. A Médiatanács és a két kereskedelmi tévé azonban a legfelsőbb szervnél, a Kúriánál megtámadták az másodfokú ítéletet.
A TASZ honlapján lévő leírás szerint a per jogi kérdéseinek középpontjában az üzleti titok fogalma állt. Az RTL Klub és a Tv2 ugyanis azzal védekeztek, hogy a szerződések részletei (a frekvenciahasználat ára és további feltételei) üzleti titoknak minősülnek. A nemzeti vagyonról szóló törvény azonban rögzíti, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. Azokat a Médiatanács pályáztatási eljárás útján hasznosítja, a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve ennek fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról. Az üzleti titok fogalmát illetően pedig az információszabadság törvény és a még hatályos régi Ptk. irányadó, amelyek szerint nem minősül üzleti titoknak az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos adat. A frekvenciák hasznosításával kapcsolatos adatok tehát nem eshetnek az üzleti titok fogalmi körébe.
A bíróság ezen a ponton azt mérlegelte, hogy vajon aránytalan sérelmet okoz-e az adatok nyilvánosságra kerülése. A bíróság szerint ugyanis ez még akkor is korlátja lehet a szerződések megismerhetőségének, ha a fentiek értelmében a frekvenciahasználatra vonatozó adatok nem esnek az üzleti titok körébe. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletében arra mutatott rá, hogy ennek bizonyítása az alperes (tehát a Médiatanács és a tévétársaságok) feladata. Ehhez nem elég általánosságban azt állítani, hogy a szerződés nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okoz az érintetteknek, hanem a megállapodás konkrét elemei kapcsán egyesével kell ezt bizonyítania az alperesnek vagy az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó televízióknak.
A Kúria a jogerős ítéletet helybenhagyva hangsúlyozta a közpénz-költésre vonatkozó adatok Alaptörvényben is rögzített nyilvánosságát, valamint kiemelte, hogy egy szerződés egésze is lehet közérdekű adatigénylés tárgya. A bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az üzleti titokkal kapcsolatban nem volt megalapozott a hatóság és a tévék érvelése.
Az NMHH szerda délután közleményt adott ki, amelyben többek között azt írják: "A hatóság minden esetben valamennyi fél - vagyis a partnerek, a piaci szereplők és közösség - érdekeinek, valamint a jogszabályok figyelembe vételével jár el. A jogállami utat bejárva azokban az esetekben, amikor valamely kérdésben nem egyértelmű a megoldás, a hatóság a bírói fórumon meghozott döntések iránymutatásait követi eljárása során. A mai napon a bíróság egyértelmű jogállami döntést hozott, így megismerhető lesz a TV2 és az RTL Klub hatósági szerződése, miután világossá vált, hogy a kereskedelmi televíziók álláspontja nem tartható fenn üzleti érdekeikre hivatkozva sem" - áll a hatóság közleményében.
