A múlt heti ülésén komoly döntést hozott az Európai Parlament (EP): szigorúbban akarja szabályozni a politikai reklámokat. Az MTI híre szerint a támogatott politikai hirdetések szabályait szigorítanák, hogy átláthatóbbak legyenek a választási és népszavazási kampányok. A cél, hogy a 2024-es EP-választásokra a tagállamok megállapodjanak az új szabályokról. A döntést 433 EP-képviselő támogatta, 61 ellenezte, 110 tartózkodott.

A döntés fajsúlyos része, hogy az Európai Unión (EU) kívüli székhelyű szervezetek nem finanszírozhatnának politikai hirdetéseket.  Az amerikai techóriásoknak több adatot kell szállítaniuk a célzott politikai hirdetésekről, ha ezt nem teszik meg, bevételeik akár 4%-át veszélyeztethetik – írja a Reuters. A mostani tervvel az EU továbbra is például a Google-t, a Facebookot és más közösségimédia-óriásokat igyekszik átláthatóbb működés felé terelni. Ezen kívül más EU-n kívüli aktorok politikai befolyását is csökkenthetnék (Oroszország, Arab-öböl menti sejkségek, Kína).

Emellett:

• a polgárok, hatóságok és újságírók könnyebben hozzáférhetnének a politikai hirdetésekkel kapcsolatos információkhoz;
• online adattárat is létrehoznának az ilyen hirdetések és adatok nyilvántartására;
• azt is vezetni kéne, ki finanszíroz egy adott hirdetést;
• jogsértés esetén szankcionálni is lehetne a hirdetőt, de a reklámszolgáltató is felfüggeszthetné az ügyfélnek nyújtandó szolgáltatásait, akár 15 napra is;
• a személyes adatok felhasználását is szigorítanák;
• a kiskorúak adatainak védelme is nagyobb hangsúlyt kapna.

Épp ma írtunk róla, hogy a kormány üzeneteit felerősítő Megafon Központról a Telex készített közel tízperces magyarázó videót. A homályos eredetű százmilliókból hirdető szervezet egyébként mostanában a tervezett (és nagy lakossági ellenállást kiváltó) debreceni akkugyár ellenzőit igyekszik lejáratni videóiban.

(Via MTI, Reuters)

(Kiemelt kép: stokkete / Adobe Stock)