„Úgy érzem, most egy kicsit az ág is húzza kormányt. Egyébként nagyon jól működik a kommunikációjuk, és erősek abban is, hogy egyből reagáljanak, ami kríziskommunikációs alap. Jó példa erre a májusban a tiszaújvárosi Petrolkémiai Zrt. üzemében történt robbanás. Ott jól, gyorsan és hatékonyan kezelték a krízist” – elemezte lapunknak Vas Dóra, az MPRSZ kríziskommunikációs tagozatának vezetője.

Azonban egy természeti katasztrófa, a klímavészhelyzet sokrétű és komplex, a kezelése és a kommunikációja is összetettebb megoldásokat kíván. Nehéz megjósolni, hogy mi fog történni, nem kiszámítható, és nem is lehet rutinszerűen szimulálni ilyen helyzeteket. 

„Ha a kommunikátornak – aki most jelen esetben ismét a legtöbbször Magyar Péter –, folyamatosan korrigálnia kell, mint ahogy ezt Paks leállításával kapcsolatban látjuk, akkor az hitelességi deficithez vezethet. Meglátásom szerint ebben a pillanatban túl sokat szerepelteti a kormányzati kommunikáció Magyar Pétert, a szakpolitikusokat pedig kevésbé, pedig most előre kellene tolni a szakértőket. Nem lenne jó, ha ez egy elszalasztott lehetőség lenne arra vonatkozóan, hogy a szakpolitikusok közvetítsék a konkrét lépéseket” – mondja a kríziskommunikációs szakértő.

A közmédia nem tud segíteni 

A természeti katasztrófák kommunikációja rendkívül speciális, mert a kár mértéke hatalmas, miközben az események láncolatára nagyon kevés hatással bír a kormány. Lehet fenntartani a rezsicsökkentést, vagy a munkavégzés terén intézkedéseket hozni, de a tünetek enyhítésére nagyon kevés a mozgástér jelenleg. Az, hogy a tiszások vizet osztanak a pályaudvarokon, a szakértő szerint szép gesztus, de ahogy mondja,  fontos lenne – mint ahogy azt meg is szokhattuk tőlük – sokkal több helyen kimenni a terepre az önkénteseknek. Nagy szerepe lenne a tájékoztatásban a közmédiának is, ami most nem tud segíteni a központi kommunikációnak. „Nagyon fontos, hogy vannak sajtótájékoztatók, interjúk, de rengeteg emberhez nem jut el hiteles információ közmédia nélkül.”         

Hozzáteszi: az aszály, mint probléma már hónapok óta velünk van, de a súlyához mérten mégsem látjuk azt, hogy a kommunikációban fel lenne építve a mostani helyzet. Komplex válságstábbal és még több szakmai kommunikációval lehetne tompítani a probléma súlyát.

Dezinformációk

A kormányfő, a Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök kezdeményezésére összehívott egyeztetésen beszélt a helyzetről a Sándor-palotában augusztus 3-án. A  paksi atomerőmű leállítása és a rendkívüli hőség miatt kialakult helyzetről tartott egyeztetésen Magyar Péter a dezinformációk terjesztésének megakadályozására kérte saját politikai közösségükben a parlamenti frakcióvezetőket. A miniszterelnök jelezte, hogy Ausztriában, Németországban és Szlovákiában is hónapok óta rekord alacsony a folyók vízszintje. Aki ezek után azt terjeszti akár politikusként, akár a politikai közösséghez tartozó propagandistaként, újságíróként, hogy ezekben az országokban van víz, csak visszatartják, az „hazudik és zavart kelt”, félrevezeti a magyar állampolgárokat – jelentette ki.

Hozzátette azt is, hogy történelmi csapadékhiány van történelmi hőséggel, aki ennek az ellenkezőjét próbálja bebizonyítani, az egyszerűen hazudik. Megjegyezte, az is félrevezető, ha az 1983-as paksi helyzetet hasonlítja össze a jelenlegivel. 1983-ban a jelenleginél több mint egy méterrel magasabb volt a vízállás, akkor csak egy blokk működött, nem 2000 megawatt, hanem mindössze 500 megawatt volt az erőmű termelése.

16 év alatt nem volt nyílt problémakezelés

Vas Dóra szerint az ellenzék álláspontja ebben a kérdésben szinte egyáltalán nem releváns, rájuk most talán kevésbé kell figyelni, ez a helyzet a kormányzat kríziskezelésére és kommunikációjára szegez minden tekintetet. Az elmúlt évtizedben olyan valóságban éltünk, aminek a nyílt problémakezelés nem volt része. „A korábbi kormányok 16 év alatt egy vattásdobozba zártak minket politikai kommunikációs szempontból. Mindent tompítottak, csak a vélt külső ellenségekről volt szó, így sokak számára most sötét és riasztó lehet a valóság, a drámai helyzet a nyitottabb kormányzati kommunikáció nyomán” – részletezi. A kormánynak azonban most az is felelőssége lenne, hogy eloszlassa a lakosság körében terjedő rémhíreket, miszerint „nem lesz víz, nem lesz áram”. Muszáj lenne többet foglalkozni az emberek megnyugtatásával.  

Sokszor lehet azt látni a közösségi médiában az ellenzéki szavazóktól, hogy ez most csupán egy Tiszás kreálmány, és nincs is valódi vészhelyzet. „A politikai üzeneteket jelenleg viszont jobb távoltartani ettől a szituációtól, mert most leginkább együttes cselekvésre van szükség. Nem politikai hitvallás ebben a szituációban, hogy hogyan is viselkedünk.”

1800 MW hiányzik a rendszerből

„Paks leállítása kapcsán sokat és gyorsan változott és változik a helyzet, ezért is volt nehéz kommunikálni az éppen aktuális teendőkről. Volt már ugyan korábban is extrém úgynevezett »kisvizes« helyzet a Paksi Atomerőműnél, utoljára 2018-ban, de idén a vízállás még ahhoz képest is lejjebb ment 40 cm-rel” – mondta el Boros Ildikó, a BME Nukleáris Technika Intézetének mesteroktatója. Ahogy ő elmondta, a vízügy hat napra előre készít vízállás-előrejelzéseket, így ennyi ideig lehetett előre látni az atomerőmű esetében is, ráadásul ezek az előrejelzések is gyakran módosulnak. Másfél hétre előre így már bajos elmondani, hogy milyen lesz az éppen aktuális vízállás. Mivel ilyen extrém vízállást még nem tapasztaltak, a szituációt nehezítette, hogy pontosan nem is lehetett tudni, hány cm-nél kell leállítani az erőművet. Jelenleg a korábban közöltnél több centiméterrel alacsonyabb vízszintnél is üzemel egy blokk, emiatt is tűnhet zavarosnak külső szemlélőként a kommunikáció. Fukusima után felülvizsgálták az extrém alacsony vízszint hatásait az erőműre, akkor azonban a nukleáris biztonság értékelése és növelése volt az elsődleges szempont, nem az, hogy minél tovább folyjon zavartalanul a villamosenergia-termelés.

Korábban – így az említett 2018-as kisvíznél is – jellemző volt, hogy az alacsony vízállás október-novemberben alakult ki, most viszont a hőség miatt használt klímaberendezések miatt nagy a villamosenergia-fogyasztás is, jellemzően 6000 MW körüli fogyasztási csúcsokkal. Az atomerőmű eddigi teljesítmény-csökkentése miatt ebből kb. 1800 MW hiányzik jelenleg a rendszerből – mondta el a mesteroktató.

A jelenlegi krízis akár az MPRSZ Krízistérképének egyik komplex esettanulmánya is lehetne. A kiadvánnyal és a tanulmányokkal ebben és ebben a cikkünkben foglalkoztunk.  

Dobozkép: a Duna Esztergomnál augusztus 1-én fotó Schäffer Dániel

Borítókép: Adobe Stock