Alapvetően formálja át az információkeresés világát a mesterséges intelligencia – derül ki a Bayerischer Rundfunk Media Research és az ARD SEO közös AI & Search kutatásából. A tanulmány szerint az úgynevezett zero-click jelenség, vagyis amikor a felhasználók nem kattintanak tovább az eredeti forrásokra, valódi kockázatot jelent. Ugyanakkor a vizsgálat több biztató eredményt is feltárt a hír- és médiatartalmakat előállító szerkesztőségek számára.

A ChatGPT megjelenése, majd különösen a Google „AI Overviews” funkciójának bevezetése óta komoly bizonytalanság uralkodik a médiapiacon. A szerzői jogi és teljesítményvédelmi kérdések mellett egyre égetőbb probléma, hogy az AI által generált válaszok mennyire szorítják vissza a felhasználók látogatását a szerkesztett weboldalakra. A nyilvános online tartalmak számára ez láthatósági és relevancia-kérdéssé vált.

Széles körű AI-használat Németországban

A kutatás során az IFAK Intézet 2025 októberében 1200, 16 és 69 év közötti internethasználót kérdezett meg Németországban. Az eredmények reprezentatívak a teljes korosztályra nézve.

A válaszadók 82 százaléka már használt mesterséges intelligenciát információkereséshez, 61 százalékuk rendszeresen, azaz napi vagy heti gyakorisággal. A keresőmotorokban megjelenő AI-összefoglalók a megkérdezettek 41 százalékának heti rutinjának részét képezik.

Az önálló AI-eszközök – mint a ChatGPT, a Google Gemini vagy a Perplexity – még ennél is elterjedtebbek: 49 százalék használja őket legalább hetente. Figyelemre méltó, hogy a legismertebb eszköz, a ChatGPT kevesebb mint három éve érhető el.

A fiatalabb generáció különösen nyitott az új megoldásokra: a 16–29 évesek 87 százaléka, míg a 30–49 évesek 72 százaléka rendszeres AI-felhasználó.

Csökkenő forgalom, eltérő mértékben

Az AI hatásainak vizsgálatakor a kutatók megkérdezték azokat is, akik legalább alkalmanként használnak AI-eszközöket vagy AI-összefoglalókat. Ők a teljes minta 46 százalékát tették ki.

A híroldalak és híralkalmazások viszonylag jól tartják magukat:
– a közszolgálati médiumok esetében 11 százalék még gyakrabban használja most a híroldalakat, míg 16 százalék ritkább használatról számolt be;
– a kereskedelmi hírportáloknál szinte azonos arányok mérhetők.

Jóval kedvezőtlenebb a helyzet a blogok, fórumok és a Wikipédia számára: ezek az oldalak a becslések szerint felhasználóik mintegy egyötödét veszítik el az AI terjedése miatt.

A zero-click jelenség valóban létezik

A kutatás rávilágít arra is, milyen gyakran marad el az átkattintás az AI-válaszok után. Azok közül, akik az előző héten találkoztak AI-összefoglalókkal a keresőkben, 54 százalék mondta azt, hogy a keresések legfeljebb felében kattintott további linkre.

A válaszok alapján a hagyományos találati listákban nagyobb eséllyel történik kattintás, mint magában az AI-összefoglalóban. A probléma azonban ennél is súlyosabb: az AI-összefoglalókat használók 19 százaléka állítja, hogy még nem is észlelt további linkeket ezekben a felületekben.

Az önálló AI-eszközöknél a helyzet még markánsabb: 76 százalék vallotta be, hogy a lekérdezések több mint felében egyáltalán nem ellenőrzi az eredeti forrásokat.

Híreknél még mindig kattintanak

A kattintási hajlandóság témánként jelentősen eltér. Aktuális hírek esetében mind az AI-eszközökben, mind a keresők AI-összefoglalóiban nagyobb eséllyel nyitják meg a felhasználók az eredeti forrásokat.

Ezzel szemben olyan témáknál, mint az időjárás, sportesemények, szórakozás vagy mindennapi praktikák – receptek, tippek – jóval ritkább az átkattintás.

A legnagyobb esély az eredeti forrás megnyitására az úgynevezett „kemény témáknál” mutatkozik: tudomány és kutatás, egészség és táplálkozás, politika és társadalom, valamint az aktuálpolitikai hírek esetében.

Jó minőség, korlátozott bizalom

A felhasználók összességében pozitívan értékelik az AI-válaszok minőségét: különösen a használhatóságot, az aktualitást és a relevanciát emelik ki. Ez a pozitív felhasználói értékelés viszont ellentétben áll a mesterséges intelligencia által generált válaszok minőségére vonatkozó mérésekkel. Az EBU 2025 októberében publikált News Integrity in AI Assistants (A hírek integritása az AI-asszisztensekben) című tanulmánya szerint az AI-eszközök válaszainak 45 százaléka legalább egy súlyos hibát tartalmaz.

Ennek megfelelően a bizalom mértéke is korlátozott: az AI-generált információkban csak valamivel több mint a felhasználók fele bízik.

Ezzel szemben a hagyományos keresőmotoros találatok iránt 84 százalékos a bizalom, míg a közszolgálati médiumok weboldalai és alkalmazásai 72 százalékos, a kereskedelmi médiumok pedig 67 százalékos bizalmi szintet élveznek.

A kutatás szerint az információ megbízhatósága a pontosság után a második legfontosabb szempont az információkeresésben: ez a németek 92 százaléka számára nagyon vagy inkább fontos.

A szerkesztett média továbbra is kulcsszereplő

Bár az AI-eszközök és keresőmotoros összefoglalók komoly kihívást jelentenek, a tanulmány összképe nem kizárólag negatív a médiapiac számára. Az érdeklődés a hírek iránt továbbra is magas, és az aktuális témáknál a felhasználók tudatosan keresik az eredeti forrásokat.

Emellett a szerkesztett hírmárkák iránti bizalom stabil maradt. Míg az AI-válaszokkal szemben óvatosság tapasztalható, a klasszikus keresési találatok, valamint a közszolgálati és kereskedelmi médiumok felületei továbbra is kiemelkedően megbízhatónak számítanak.

Mindez azt jelzi: az AI korában is megmarad a professzionális újságírás, a szerkesztett tartalom és a tudatos SEO-tevékenység szerepe a digitális információs ökoszisztémában.

Nyitóképünk illusztráció. (Forrás: Freepik)