David Ellison, a Paramount vezérigazgatója hónapokon át küzdött az ügylet lezárásáért. Az egyesüléssel a cég hatalmas befolyást szerez Hollywood film-, televízió-, streaming- és híriparában – írja a Reuters.
A megállapodás eredményeként a Paramountnak nem kell megválnia a CNN-től, valamint nem kell eladnia a filmes franchise-ait. Cserébe a következő szigorú feltételeket fogadta el:
- Évente legalább 300 millió dollárral többet költ belföldi (amerikai) filmgyártásra, és öt éven keresztül betartja a kötelező mozibemutatási kvótákat.
- Az első két évben évi 30, a rákövetkező három évben évi 32 filmet kell készítenie. Évente legalább 4 produkciónak független filmnek kell lennie, a filmek legalább 20 százalékának pedig nagy költségvetésű közönségfilmnek (blockbusternek). Ha ezt a szintet nem érik el, filmenként 30 millió dolláros kötbért kötelesek fizetni, túlnyomórészt a filmes dolgozókat segítő alapok javára.
- Három évig nem emelhetik a mozis üzemeltetők által fizetendő forgalmazási díjakat.
- Létrehoznak egy hírszerkesztőségi felügyelőbizottságot, amely garantálja a CBS és a CNN hírműhelyeinek szakmai és szerkesztői önállóságát.
Bár a Trump-kormányzat versenyfelügyelete korábban már jóváhagyta az ügyletet, 12 tagállam főügyésze – élükön a kaliforniai Rob Bontával – még júliusban bírósághoz fordult az egyesülés megakadályozására. Azzal érveltek, hogy a létrejövő gigacég korlátozná a piaci versenyt és felverné az árakat a szórakoztatóiparban.
Bonta a Los Angeles-i sajtótájékoztatóján elmondta, továbbra sem támogatja a két vállalat egyesülését, de a mostani garanciák megvédik a piacot.
A jogi lépéseket korábban szintén kezdeményező írószövetség az államok megegyezése után kénytelen volt lezárni a saját perét. A szakszervezet közölte: változatlanul úgy látja, hogy a fúzió ártani fog az alkotók béreinek és munkakörülményeinek, de az államok visszalépése után, kormányzati támogatás nélkül nem vállalhatták az egyedüli küzdelmet egy több millió dollárba kerülő jogi procedúrában.
Munkahelyek szűnhetnek meg
A fúzió körüli legfőbb aggály a költségcsökkentés: a vállalatok korábban jelezték, hogy 6 milliárd dolláros megtakarítást terveznek elérni, ami a várakozások szerint munkahelyek megszűnésével jár majd Hollywoodban, valamint a CNN és a CBS szerkesztőségeiben is. Emellett az egyesült médiaóriás hatalmas, mintegy 80 milliárd dolláros adósságállományt fog kezelni.
A megállapodás időzítése kritikus volt a Paramount számára: ezzel elkerülték a napi 7 millió dolláros késedelmi díjat, amelyet a Warner részvényeseinek kellett volna fizetniük minden egyes napért, amellyel a zárás átcsúszik a szeptember 30-i határidőn.
Miként korábban megírtuk, a Netflix is bejelentkezett a Warner-felvásárlására, de ez ellen többen is kifogást emeltek, mivel szerintük az üzlet versenyjogi problémákat vet fel, és kivérezteti a mozikat. A hangos tiltakozók között volt Donald Trump, amerikai elnök is, aki kijelentette, hogy személyesen fogja felügyelni a Warner eladását. Az elnök tiltakozásának hátteréről azt is érdemes azonban tudni, hogy a Paramount vezérigazgatója, David Ellison apja, Larry Ellison közeli kapcsolatban áll Donald Trumppal, ráadásul Jared Kushner, Trump vejének befektetési cége, az Affinity Partners is a Paramount ajánlata mögött áll.
Fotó: Pexels
