A világ teljes webes forgalmának 20 százalékát kiszolgáló Cloudflare, amerikai internetes infrastruktúra-szolgáltató júliusban bevezetett újítása alapértelmezés szerint blokkolja a mesterséges intelligencia által vezérelt robotok engedély vagy ellenszolgáltatás nélküli hozzáférését a tartalmakhoz azoknál a domaineknél, amelyek újonnan csatlakoznak a szolgáltatáshoz, emellett lehetőséget ad arra is, hogy a tartalomgyártók minden egyes alkalommal díjat kérjenek, ha egy AI crawler hozzáfér a tartalmukhoz (Pay Per Crawl).
Azaz közvetlen pénzügyi ellentételezés is kialakulhat az AI-hozzáférésért, ami azért nagyon fontos, mert az internet évtizedek óta egy egyszerű csere alapján működik: a keresőmotorok indexelik a tartalmat, és visszairányítják a felhasználókat az eredeti weboldalakra, forgalmat és hirdetési bevételt generálva bármely méretű weboldal számára. Ez a körforgás pénzzel és követőkkel jutalmazza a minőségi tartalmat előállító alkotókat, miközben segít a felhasználóknak új és releváns információk felfedezésében. Ez a modell viszont most megbomlott. A mesterséges intelligencia által létrehozott robotok anélkül gyűjtenek tartalmakat, szövegeket, cikkeket, képeket a válaszaik generálásához, hogy a látogatókat az eredeti forráshoz irányítanák – megfosztva a tartalomkészítőket a bevételtől és más járulékos előnyöktől, valamint attól az elégedettségtől, hogy tudják, valaki megtekinti a tartalmukat. Ha eltűnik az ösztönző az eredeti, minőségi tartalom létrehozására, a társadalom veszít, és az internet jövője veszélybe kerül – hangsúlyozza maga a Cloudflare is.
„Ha az internet túl akarja élni a mesterséges intelligencia korát, meg kell adnunk a kiadóknak a megérdemelt irányítást, és egy új gazdasági modellt kell felépítenünk, amely mindenki számára működik – az alkotóknak, a fogyasztóknak, a holnap mesterséges intelligencia alapítóinak és magának az internet jövőjének” – mondta Matthew Prince, a Cloudflare társalapítója és vezérigazgatója.
A San Francisco-i székhelyű vállalat mindezt a vezető európai tartalom-, média- és technológiai vállalatok számára is részletesen bemutatta szeptember 24-én egy workshopon, ahol azt is hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligencia platformoknak tisztességesen kell kompenzálniuk a kiadókat és az alkotókat a tartalmuk használatáért, és azt, hogy miként korlátozhatják a tartalmukhoz való hozzáférést azokra a mesterséges intelligencia partnerekre, akik hajlandóak tisztességes megállapodásokat kötni.
A Cloudflare korábban a vezető globális kiadók, média- és technológiai vállalatok sorát győzte meg arról (a többi között az ADWEEK, The Associated Press, The Atlantic, BuzzFeed, Independent Media, International Center for Journalists, Pinterest, Reddit, Sky News Group, TIME, Universal Music Group kiadókat), hogy engedélyalapú modellt alkalmazzanak a mesterséges intelligencia általi feltérképezéshez, aminek feltehetően a végső célja az, hogy a AI-cégek fizessenek a tartalomért.
A hazai kiadók még nem fogtak össze a pénzükért
Hazai kiadók körében konkrét összefogás nem indult a pénzügyi ellentételezés kérdését érintően, noha az AI okozta problémát az európai és a magyar kiadók többsége is húsbavágónak érzi – mondta el Havas Katalin, a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára a Kreatívnak.
Bár az európai szabályozás szigorúan védi a szerzői jogokat, az AI-szolgáltató cégek próbálják ráhúzni tevékenységükre az EU-s CDSM irányelv szöveg- és adatbányászatra vonatkozó rendelkezéseinek kivételszabályait. A szakértő szerint a vita fő tárgya, hogy az AI-rendszerek jogszerűen vagy jogosulatlanul használják-e fel a kiadók és tartalomgyártók tartalmait a tréningezés során. Az MI alkalmazása azonban természetesen nem csak a betanítási, hanem kimeneti oldalon is felvet kérdéseket. Ezzel kapcsolatban számos per is indult már Európában – köztük a DPCMO, a Dán Sajtókiadványok Közös Jogkezelő Szervezete hasonló okokból perelte be az OpenAI-t –, és a jelenlegi dán soros EU-elnökség egyik fontos célkitűzése is a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések kezelése, különös tekintettel az AI felhasználásokkal kapcsolatos aggályokra – teszi hozzá.
Havas Katalin hangsúlyozza, hogy a magyar kiadói érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint az említett jogi kivételeket eredetileg tudományos vagy intézményi felhasználásra, nem pedig a mostani kereskedelmi célú felhasználásra hozták létre. Az EU jogalkotója 2019-ben, amikor a direktívát elfogadta, még nem látta előre a mostani AI-eszközök megjelenését, így véleményük szerint a kivétel nem fedi az AI-szolgáltatók tevékenységét. Az üzleti célú szöveg- és adatbányászatot megengedő szabad felhasználás pedig csak azokat a műveket zárja ki az üzleti célú „tanulásból”, amelyek ilyen felhasználása ellen a jogosult előzetesen nem tiltakozott. Az MI rendszerek betanítási folyamatáról viszont a kiadók utólag értesültek, így nem is tiltakozhattak és ez rendkívül vitatható helyzetet teremtett.
A főtitkár elmondta, hogy az MLE egy nagyon részletes AI-útmutatót adott ki, amelyben ismertették a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogszabályi keretet is. Jelezték, hogy a jogtulajdonosok hogyan tudnak élni az opt-out lehetőségével (jogfenntartó nyilatkozat megtételével). Hangsúlyozták, hogy az opt-out alkalmazása (azaz, hogy ad-e ingyenes hozzáférést a kereskedelmi célú szöveg- és adatbányászatra a médiatartalmaival kapcsolatban, vagy fenntartja a jogot) saját üzleti és stratégiai döntés minden egyes kiadó számára. Az egyesület ehhez egy minta nyilatkozatot is közzétett, amelyet be lehet tenni a pl. a metaadatokba, kódsorba vagy a weboldal feltételeibe.
Az egyesület jelezte emellett azt is, hogy a forrásoldali jogfenntartásra milyen módszerek és nemzetközileg elismert webes protokollok léteznek (amelyek lehetővé teszik a szöveg- és adatbányászat – Text and Data Mining, TDM – jogainak géppel olvasható lefoglalását). Példaként említette a W3C TDM Reservation Protocolt (TDMRep), amelyet főként európai kiadók fejlesztettek ki, és amelyet például Franciaországban sok kiadó használ.
Havas Katalin hozzátette, hogy léteznek technikai blokkolásra alkalmas eszközök is. A Google és az OpenAI is nyilvánosságra hozott dokumentációt arról, hogyan lehet blokkolni például a ChatGPT számára a tartalmakhoz való hozzáférést.
A témában az Egyesület újabb részletes útmutatót tervez kiadni, annak érdekében, hogy a kiadói szakma tisztában legyen a hatályos és vonatkozó szabályokkal, technikai- és egyéb lehetőségekkel.
Bedönti-e a Google az internetet?
Az AI-szabályozására már csak azért is sürgetően szükség van – és a Cloudflare sem véletlenül riogat –, mert ugyan jelenleg még nincs hivatalos dátuma, az azonban már tudható, hogy a Google azt tervezi, hogy az AI Mode-ot „hamarosan” alapértelmezett keresési élménnyé teszi.
Mivel a becslések szerint az internetes tevékenységek 68%-a keresőmotorokon kezdődik, és a keresések körülbelül 90%-a a Google-ben történik, ezért már az is földcsuszamlásszerű változást okozott, hogy a Google bekapcsolta a keresőjében az AI Overview szolgáltatást. Ennek lényege, hogy bizonyos keresésekre automatikusan megjelenik egy rövid, AI által generált összefoglaló, „áttekintés”, ami segít gyors választ adni, a hagyományos keresési találatok fölött, azokat kiegészítve, de nem leváltva.
Mivel sokan csak az összefoglalót olvassák el, és nem kattintanak a lentebbi találatokra, rengeteg internetes tartalomszolgáltató 20–30 százalékos visszaesést tapasztalt az oldalán az AI Overview bevezetése után. Ez különösen azokat a tartalomszolgáltatókat érinti érzékenyen, amelyek komoly erőforrásokat fordítanak a tartalmuk előállítására – amit aztán az AI ellentételezés nélkül szemléz –, és akik a bevételeiket is az oldalon generált látogatószám alapján szerzik meg.
Képzelhetjük, hogy mi várható az interneten, ha nem csupán AI Overview, de az AI Mode válik alapértelmezett szolgáltatássá! Egy olyan keresési mód, amely az előzőnél sokkal átfogóbb, interaktívabb: részletes válaszokat ad, kontextust épít, és folytatható párbeszédet tesz lehetővé a keresési találatokkal, azzal a céllal, hogy a hagyományos keresést leváltsa. Az AI Overview tehát egy kiegészítő „gyors válasz” a hagyományos keresőben, míg az AI Mode egy teljesen új, AI-központú keresési élmény, ahol már nincsenek a hagyományos keresések során megszokott találati linkek, így a látogatónak szinte lehetősége sem lesz azon keresztül felkeresni a válasz alapjául szolgáló oldalakat.
A Google ugyan már aktiválta az AI Mode-ot számos országban – köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Indiában –, és jelenleg is teszteli azt, de egyelőre nem alapértelmezettként, hanem külön opcióként szerepel a keresési felületen, és nem váltotta fel a hagyományos „összes” (All) keresést.
Nyilván a Google is érzi a probléma súlyát, így több vezetője is, köztük Robby Stein visszafogottabb álláspontot képviselnek, mondván, nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani a „hamarosan” szónak az AI Mode alapértelmezett bevezetésével kapcsolatban, és inkább az AI Mode könnyebb elérésén dolgoznak azok számára, akik szeretnék használni.
Akárhogy is, érdemes felkészülni a változásra, mert az a háttérben szép csendben készülődik. Egy bírósági ügyben nyilvánosságra hozott belső dokumentumok azt mutatják, hogy a Google úgy döntött, hogy „csendben frissíti” a szabályait, így a Google keresésben való részvétel azt jelenti, hogy a webhelyek automatikusan engedélyt adnak a tartalom mesterséges intelligencia általi felhasználására. A kiadók kiléphetnek – de csak akkor, ha teljesen kilépnek a keresési eredményekből. A Google szóvivője szerint viszont erről szó sincs, ezek a dokumentumok csak a korai munkamegbeszéléseket tükrözik, ezzel szemben a Google csupán olyan ellenőrzési lehetőségeket kínál, amelyek lehetővé teszik a webhelytulajdonosok számára, hogy tartalmukat kizárják az AI Mode és az AI Overviews válaszaiból.
A jövő világhálója
Az AI Mode legnagyobb hatása a mindennapi online élményre lesz. A jövőben a weboldalak nem emberek, hanem AI-ok számára készülnek, és a chatbotok által olvasott összefoglalók lesznek az információfogyasztás elsődleges eszközei – vélik a Kreatív által megkérdezett AI-szakértők.
Demis Hassabis, a Google DeepMind, a vállalat AI-kutatólaborjának vezetője egy nemrégiben adott interjúban pedig azt is elmondta, hogy szerinte a kiadók közvetlenül az AI-modelleknek fogják továbbítani tartalmaikat, hogy a tartalomhoz jutást megkönnyítsék, és egyesek nem is fogják többé az információkat weboldalakra feltölteni, hogy az emberek ott is elolvashassák őket.
Ennek működésnek azonban még csak most formálódnak a gazdasági alapjai, és ebben még a legkisebb probléma, hogy „a robotok nem kattintanak hirdetésekre” – jegyzi meg Matthew Prince, a Cloudflare vezérigazgatója.
Nyitókép: freepik
