A hazai (főként a kreatíviparban érdekelt) cégek legnagyobb gondja, hogy nem igazán tudnak a digitális fenntarthatóságról – mondja Huszics György, a Carbon Crane társalapítója. „Ezzel nincsenek egyedül. A tiszteletet érdemlő – és ritka – kivételektől eltekintve az ügynökségi és a megrendelői oldal is komoly információhiányban szenved, ami nemzetközi szinten is érezhető. A legutóbbi, több ország szakértőit felvonultató kerekasztalban is meglepve hallgatták beszélgetőpartnereim, hogy egyáltalán van karbonlábnyoma a digitálisnak, ráadásul nem is kicsi. Ha ezen túljutottunk, akkor jön a következő szint: mihez lehet kezdeni vele, van-e megoldás az offszetelésen a kiváltáson túl? A jó hír, hogy igen, lehet csökkentésben, megelőzésben gondolkodni.” 

A Carbon Crane legfrissebb, globális forrásokból származó adatai 2019-esek: ezek a globális karbonlábnyom hozzávetőleg 4 százalékára tették a digitális rész – az internet és a digitális eszközökhöz kapcsolódó eszközök – kibocsátását, akkoriban ez a globális légi közlekedés teljes kibocsátásával volt pariban. A szakértők 2025-re ennek a duplázódását jósolták, és akkor még nem számolhattak a digitalizáció és a Covid generálta dinamikus növekedéssel, az AI megjelenésével. 

Az eszközökre lebontott adatokból az derül ki, hogy egy e-mail – a méretétől, csatolmányoktól függően – 0,3 és 50 g között mozog, de globális szinten 350 milliárd keletkezik naponta. Fél óra streaming 1,6 kg CO2-kibocsátással jár, egy keresés nagyjából 0,2–0,5 gramm, egy átlagos weboldal 0,8 gramm körül van, bár ez utóbbi számos tényezőtől függ, ezért az oldal szerkezete alapján lehet lényegesen testreszabottabb becslést adni. 

Huszics György szerint a digitális karbonlábnyommal kapcsolatos tudásnál csak a tapasztalat kevesebb, és nem azért, mert nem jól informáltak a vállalkozások. A piacon jelenleg elérhető kutatások is általánosságban foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, a digitális aspektusról kevés szó esik, tapasztalataik alapján inkább a rácsodálkozás jellemző. 

A méret tényleg lényeges 

Szerintük a jó karbon a ki nem bocsátott karbon, és erre a reklámszakmában (is) rengeteg lehetőség lenne. A Carbon.Crane a weboldalakon túlmenően komplett website-ok folyamatos monitorozását és a kibocsátás mérséklését biztosító alkalmazásokkal – csökkentési potenciál becslése, preventív diagnosztika –, illetve az e-mailkampányok karbonlábnyomának folyamatos felügyeletét és kontrollját biztosító megoldásokkal segíti partnerei zöldülését. 

„A digitális területen rendre belefutunk túlméretezett weboldalakba, indokolatlanul hosszú, nagy méretű, automatikusan elinduló videókba, és olyan képgalériákba, melyekből – kis túlzással – plakátokat lehetne nyomtatni. De láttunk már 5–8 megás hírleveleket is több tízezres kiküldési listákkal, óriásbannereket és még sorolhatnám. Nem az a baj, hogy önmagában nagyok, hanem az, hogy lehetnének sokkal kisebbek. Ráadásul az e-maileket a globális statisztikák szerint nagy átlagban 70–80 százalélékban ki sem nyitják, ezért az egyik csökkentési lehetőség a pontosabb célzás. A legfontosabb tanulság mégis az, hogy ha foglalkozunk az optimalizálással, attól ezen eszközök kommunikációs hatékonysága is javulni fog. Gyorsabb betöltődés, jobb felhasználói élmény, előbbre sorolva a találati listában keresésnél, kisebb lemorzsolódás, magasabb megnyitási arány – ki ne szeretné ezeket hallani? E mellé tehetjük még oda a csökkentett környezetterhelést, és ne felejtsük ki az energiamegtakarítást sem, hiszen elektronikus eszközökről beszélünk. És ezek az átállások nem bonyolultak. Azt szoktam mondani a weboldalak kapcsán, hogy a keresőnél minél gyorsabb weboldalakat szeretnénk, karbonszempontból minél kisebbet – a két megközelítés nagyjából ugyanazt az eredményt fogja hozni. Ez jól mutatja, hogy nem kell új dolgokat, technológiákat megtanulni ahhoz, hogy érdemi eredményeket tudjunk elérni. Az odafigyelés, és a karboncsökkentési szempontok beépítése a megszokott folyamatokba lenne a cél.” 

Zöld platform és törlés 

A Neo Interactive 2023-ban több kutatást is indított, a „Mennyire zöld a magyar web?” desktop felmérésen túl országosan kérdezik a magyar kkv-szektor, valamint a nagyvállalatok véleményét a digitális fenntarthatóságról. Kollégáik folyamatosan konferenciákon, üzleti fesztiválokon adnak elő, illetve tartanak workshopot zöld digitális témákban, kézzel fogható példákon keresztül. Létrehozták a gyakorlatilag zéró károsanyag-kibocsátással rendelkező Hellogreenweb.hu weboldalt, egy olyan díjmentesen elérhető zöld platformot, ahol egyetlen adat megadásával másodpercek alatt eredményt kaphat bárki arról, hogy honlapjának mekkora a szén-dioxid-kibocsátása. A honlap URL-címe alapján az oldal elvégzi a kalkulációt, melynek részletes eredményét azonnal, érthető formában mutatja a rendszer, az eredmények mellett pedig olyan javaslatokat tesz, amelyekkel drasztikusan csökkenthető a vizsgált honlap szén-dioxid-kibocsátása, akár már néhány napon belül. Az oldal 2023 őszi indítását követően már több ezer lekérdezés történt, jelenleg is naponta többtucatnyi tesztet futtatnak le rajta a hazai vállalatok. A Neo Interactive hamarosan országos kutatást és széles körű szemléletformálást is tervez a témában, mert úgy vélik, több tényező hatása összeadódott az utóbbi időszakban. Így például a digitális „hulladékról” még sajnos kevesen vesznek tudomást, pedig fenntarthatatlan és környezeti szempontból rendkívül káros. A környezeti hatások szemléltetésére Kepes Katinka, a cég vezetője rámutatott: 

ha egy átlagos ember napi 5 órát streamel HD minőségben, akkor az éves szinten 1,57 millió tonna CO2-kibocsátással jár. Egy AI-modell betanítása 315 világ körüli repülőút CO2-kibocsátásával egyenlő, ma a közel 5 milliárd okostelefon több milliárdszor annyi adatot termel egy átlagos hónapban, mint a korai számítógépek.

„Bármilyen adattárolást, digitális tevékenységet szerveroldalon is ki kell szolgálni, ez a folyamat pedig energiafogyasztással és így bődületes károsanyag-kibocsátással jár. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2025. január elején útnak indítjuk a Digitális Törlés Hét kampányt, melynek célja tudatosítani a digitális szennyezés problémáját, valamint edukálni: praktikus tippeket adunk a digitális lábnyom csökkentésére, mind a lakosság, mind a B2B szektor számára. A korábbi kutatásainkon felül a kampányt megelőzően szeretnénk B2C és B2B kutatást is készíteni, melyek célja a digitális fenntarthatósággal kapcsolatos jelenlegi helyzet felmérése. A lakossági vonal esetén leginkább a digitális viselkedési szokások, platformhasználat van a kutatás fókuszában, míg vállalati oldalon inkább a digitális fenntarthatóság »megértését«, elfogadottságát, lehetőségeit kutatjuk az adott cég vonatkozásában.” 

Tömörített hatékonyság 

A külföldi weboldalakkal összehasonlítva Kepes Katinka szerint az átlagértékek tekintetében egyébként nem állunk rosszul, sőt. Az infrastruktúra és az adottságok kapcsán viszont nem olyan fényes a helyzet: itthon például nem is találni zöld adatközpontot (megújuló energiát használó szerverparkot), miközben pl. Hollandiában, Dániában, Svédországban hemzsegnek az ilyen lehetőségek. „Szoros együttműködésben vagyunk a The Green Web Foundation csapatával, ahol szintén leginkább edukációs feladatokról számolnak be, és próbálják világszerte a technológiájuk megosztásával zöldebbé tenni az internet működését. Kicsit tágabb értelemben viszont a külföldi országok talán előrébb járnak a digitális infrastruktúra, például az e-kormányzási rendszer fejlesztésében vagy akár fenntartható közlekedéssel is növelik a digitális fenntarthatóságot.” 

Egy oldal „zöldségét” számtalan tényező befolyásolja, de leegyszerűsítve ezek a kódolás minősége, folyamata, a technológia, keretrendszer, tömörítések minősége, a hostolás (szerverkörnyezet). A Neo Interactive cégvezetője szerint leginkább talán a nagy oldalméretek, illetve a nem megfelelő tömörítés okozza a legnagyobb problémát. Ő is egyetért azzal, hogy minden olyan törekvés, amely alapvetően az oldal teljesítményét javítja, az tulajdonképp zöldíti a weboldal működését. „Nem véletlen, hogy leginkább az e-kereskedelmi oldalak remekelnek az egy munkamenetre kalkulált zöld értékek tekintetében, hiszen náluk minden a hatékonyságnak, a konverziónak van alárendelve.” 

Újrahasznosítás digitálisan 

A digitális fenntarthatóság eszméje a marketingkommunikációs mix szinte minden elemében megjelenhet – a digitális médiamix összeállítása során a Neo Interactive jó becsléseket tud adni arra vonatkozóan, hogy mekkora károsanyag-kibocsátással rendelkeznek egyes elemek (TV, rádió, banner, social poszt stb.), és ennek megfelelően már lehet optimalizálni. A weboldalak kérdése Katinka szerint itt is aktuális: szükség van-e minden esetben egyedi weboldal fejlesztésére, nem lehet újrahasznosítani, „dobozos” megoldást találni? Feltétlen szükséges HD minőségű videót kitenni a nyitóoldal header részébe? Muszáj négy biztonsági szervert fenntartani, mindenről 10 másolatot tartani? „A legtöbb esetben el lehet mondani, hogy nem feltétlen költséges és különleges technikai megoldásokkal tudjuk elérni a fenntarthatóbb működést, hanem szemléletváltással, a tervezéskori odafigyeléssel.” 

AI: energiazabáló hatékonyságnövelő

Az AI használatával kapcsolatban Huszics György szerint általánosságban elég homályos a kép, és ez nem véletlen, hiszen nem igazán találni publikusan elérhető friss adatokat. „Az minden esetre elég árulkodó, hogy a technológia tulajdonosai rendre hangoztatják, hogy mindent megtesznek, hogy a szükséges energia fenntartható forrásokból érkezzen. A Nature 2024. februári cikke elég jól bemutatja, hogy mennyire kevéssé transzparens az a hatalmas mennyiségű energiafelhasználás, ami a mesterséges intelligencia betanításához és üzemeltetéséhez szükséges. Egyes becslések – hangsúlyozom, becslések, tehát nem a hivatalos tájékoztatás – szerint a GPT-4 1,76 trillió paraméterrel – akár 62 000 megawattórát fogyaszt el, ami nagyságrendileg 1000 átlagos amerikai otthon 5-6 éves áramfogyasztásának felel meg. És akkor még nem beszéltünk a vízigényről. 

Karbonkibocsátás szempontjából a legmegfoghatóbban a ChatGPT 3 adatai szoktak előkerülni, amelynek a 175 milliárd paraméterrel történő feltanítása nagyjából 500 tonnás karbonlábnyomot hagyott. Ehhez jön még a promptolások éves karbonlábnyoma, ami 8,4 tonna, ráadásul ezek egy része a felhasználók eszközein realizálódik. Ezt a jelenséget a weboldalak esetében már modellezték, ami alapján a karbonlábnyom – és az energiaigény – nagyjából fele a felhasználó oldalához kötődik.” 

Kepes Katinka szerint alapvetően két szempontból érdemes figyelni az AI-t, és felhasználói oldalról elmondható, hogy kiemelten szennyező a működése. Ő a ChatGPT 3 adatait azzal egészíti ki, hogy betanítása becslések szerint kb. 210 000–700 000 liternyi vizet „fogyasztott”. „Ugyanakkor több mint fél liter víz felhasználásába kerül annak a folyamatnak a hűtése, mely során 20-50 kérdést megválaszol az AI – ez nem tűnik soknak, de a ChatGPT-nek egyedül 180 millió felhasználója van, napi több tíz-, de akár százmilliós kérdésszámmal. Másrészt, az AI-technológia segíthet az energiahatékonyság növelésében, például okos hálózatok és optimalizált energiafogyasztás révén, alkalmazható az éghajlatváltozás modellezésére, a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására és a logisztikai rendszerek optimalizálására, amik csökkentik a kibocsátást.” 

Generációkra szabott edukáció 

Kepes Katinka tapasztalata szerint alapvetően edukációra is szükség van, hiszen sokan nem feltétlenül értik, hogy digitálisan miként lehetünk fenntarthatók. Pedig a valóságban egy 3 órás HD minőségben streamelt film több károsanyag-terhelést jelent (CO2-kibocsátás), mint egy út szélén hagyott műanyag flakon. „A fenntarthatóság és az azzal járó szemléletformálás már sok felületen megjelent, a cégek is előszeretettel tűzik zászlóshajójukra ezt az eszmét (a greenwashingtól eltekintve), azonban azt tapasztaljuk, hogy még azok a cégek is, akik előrehaladott fenntarthatósági stratégiával és szemlélettel rendelkeznek, a digitális fenntarthatóság fogalmával éppen csak ismerkednek, és nagyon kevesen mondhatják el azt magukról, hogy konkrét intézkedéseik is lennének – ezért is tartjuk fontosnak az edukációt mind lakossági, mind vállalati szinten.” 

Huszics György is egyetért az edukáció szükségességével, azonban a különböző generációk eltérő megközelítést, problémafelvetést és történetmesélést igényelnek, ehhez jön még a személyiségtípus és az élethelyzet, amelyek szintén befolyásolhatják a szemléletet és annak formálhatóságát. 

A Carbon Crane egyetemisták számára kialakított CarbonClass programjával a holnap szakembereit szeretnék képbe hozni még ma, egy vállalat esetében azonban már más a helyzet. Ott nagyon nem mindegy, hogy valaki az ESG csoportból, webes vagy marketingcsapatból érkezik, még akkor sem, ha alapvetően van nyitottsága a kérdésre. „Mindenesetre ígéretes, hogy amikor nemcsak beszélünk róla, de a műszereink kipróbálása révén a saját maguk számára is láthatóvá, érzékelhetővé válik a kibocsátás és az energiaigény, akkor az aha-élmény elindítja a gondolkodást.”