Július 18-án hatályba lépett az Európai Unióban az Ecodesign Keretrendelet, amely lehetővé teszi azoknak a kötelező környezetvédelmi szempontoknak az előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni. Dránovits Dóra és Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a rendelet főbb intézkedéseit. A továbbiakban az ő írásukat idézzük.

A Keretrendelet egy, az Európai Unió 2020-as körforgásos gazdaság cselekvési tervében központi szerepet játszó intézkedéscsomag része, felismerve azt, hogy az EU-ban történő fogyasztás nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz és a környezetszennyezéshez.

Milyen termékekre vonatkozik az Ecodesign Keretrendelet?

A Keretrendelet – az alább felsorolt kivételekkel – minden, az Európai Unió területén forgalomba hozott vagy használatba vett fizikai árura alkalmazandó. Így a háztartási kisgépeken keresztül, a ruházati cikkeken át a mobiltelefonokig a termékek rendkívül széles palettájára vonatkozhatnak a Keretrendelet által előírt követelmények.

Nem terjed ki a Keretrendelet hatálya az élelmiszerekre, gyógyszerekre, ágazatspecifikus előírásokkal érintett járművekre, valamint más, az általános fogyasztói kosárba jellemzően nem tartozó termékekre.

A Keretrendelet a termékekre azok teljes életciklusában (a nyersanyag előállításától vagy beszerzésétől addig, ameddig a termék hulladékanyaga visszakerül a természetbe vagy belép egy másik termék életciklusába) vonatkozik, azaz az alkatrészeknek és köztes termékeknek is meg kell felelniük a Keretrendelet által előírt és más fenntarthatósági követelményeknek. Így a gazdasági szereplők széles köre lehet érintett a kötelezettségek kapcsán, beleértve a gyártókat, importőröket, forgalmazókat, továbbá meghatározott esetekben a kereskedők (így az online piacteret üzemeltető szolgáltatók) és logisztikai szolgáltatók is.

Környezettudatos tervezési követelmények

A Keretrendelet alapján az Európai Unióban csak akkor lehet terméket forgalomba hozni vagy használatba venni, ha megfelel a környezettudatos tervezési követelményeknek, amik lehetnek teljesítőképességi (külön meghatározott teljesítőképességi szint elérése) és tájékoztatási (a termékhez meghatározott információk mellékelése) követelmények. A környezettudatos tervezés során a termék tulajdonságaiba és a termék értéklánca során végbemenő folyamatokba környezeti fenntarthatósági szempontok is beépítésre kerülnek, például adott esetben biztosítani szükséges, hogy a termékek ne váljanak idő előtt elavulttá (többek között kulcsfontosságú alkotóelemek szétszerelésének akadályozása vagy nem biztosított szoftverfrissítések miatt).

Az egyes termékcsoportokra vonatkozó előírásokat egyes termékjellemzők (pl. energiafogyasztás, összetétel, javíthatóság) köré csoportosítva majd a Keretrendelet alapján kiadásra kerülő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok határozzák meg.

Digitális termékútlevél

A Keretrendelet a tájékoztatási termékkövetelmények részeként előírja, hogy minden terméknek rendelkeznie kell digitális termékútlevéllel, amely a fogyasztók számára elektronikusan közvetlenül elérhető lesz (pl. vonalkód útján). A tervek szerint a termékútlevél tartalmazza majd a termék fenntarthatósági tulajdonságaira vonatkozó információkat, ezzel elősegítve az átláthatóságot és a fenntartható fogyasztói döntések meghozatalát.

Eladatlan fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezettségek

A hulladéktermelés csökkentése érdekében a Keretrendelet kötelezővé teszi a leselejtezett eladatlan fogyasztási cikkekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát, továbbá a gazdasági szereplők kötelesek észszerűen elvárható intézkedéseket tenni az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének megelőzése érdekében. A textiltermékek (ruházati cikkek, kellékek és tartozékok) és lábbelik tekintetében a szabályok még szigorúbbak: 2026. július 19. napját követően tilos ezeknek a termékeknek a megsemmisítése.

Zöld közbeszerzési előírások

Az uniós GDP 14%-át kitevő közbeszerzések területén is számíthatunk zöldítésre, hiszen a Keretrendelet felhatalmazást ad olyan új közbeszerzési szabályok megalkotására, amelyek elősegítik majd az állami szektor beszerzéseinek fenntarthatóbbá tételét. Ezek a követelmények lehetnek műszaki leírások, szerződéses feltételek vagy célok, amelyeket a Bizottság jogszabályban ír elő. A vonatkozó jogszabály hatályba lépése után már csak az abban meghatározott minimumkövetelmények figyelembevételével köthetők meg az érintett termékcsoportra vonatkozó közbeszerzési szerződések.

A következő lépésekről, valamint a Keretrendelethez kapcsolódó időpontokról az alábbi linken lehet tájékozódni.

Fotó: Pexels