A cikk eredetileg a Kreatív 2022-es decemberi számában jelent meg. 
 

Elindul a magyar talk show-k úttörője, a Friderikusz Show

30 éve szabadultak el a tévében Friderikusz Sándor öltönyei. A Friderikusz Show-t 1992 és 1997 között sugározta a Magyar Televízió, és máig nem sikerült megismételni a hazai csatornáknak azt a bravúrt, amit Friderikusz Sándor a keleti blokkban hozott össze közvetlenül a rendszerváltás után: a kereskedelmi tévézés még a kanyarban sem volt, de Friderikusz kanapéján már A listás, csúcson lévő sztárok váltották egymást a köztévén. 

A műsorban a magyar vendégek mellett olyan hírességek fordultak meg, mint Cindy Crawford, Neil Armstrong, Robin Williams, Bud Spencer vagy David Hasselhoff, de még Jean-Claude Van Damme is bement verekedni egyet. 

A Friderikusz Show hamarosan az egyik legnépszerűbb műsorrá nőtte ki magát. A nyugati, amerikai late night show-elemeket a rendszerváltás utáni megfáradt, kiégett magyar társadalom különösen jól fogadta. Sokan a tévézés aranykorának tartják ezt az időszakot, másoknak inkább Friderikusz tarka mintás zakói és mai szemmel kissé vállalhatatlan kérdései maradtak meg, egy biztos: a Friderikusz Show átalakította a magyar médiapiacot.

Cindy Crawford Pepsit iszik, de nem akárhogy! 

1992-ben jött ki a Pepsi máig talán legtöbbet hivatkozott reklámja, maga a megtestesült férfifantázia, ami a márka új arculatát vezette be. Crawford egy tűzpiros Ferrarival (mi mással), alig-shortban és fehér trikóban (mi másban?) begurul a benzinkútra, hogy a lehető legszexibb pózban bedobjon egy automatás dobozos Pepsit, majd tovább hajtson. 

Mindezt két fiatal srác nézi végig leesett állal, nyálat csorgatva, ha esetleg még nem jött volna át az üzenet. A kampány sikerességét mutatja az impozáns utóélete, 2002-ben újraforgatták a Diet Pepsivel, de 2022-ben James Corden amerikai late night show házigazda is megidézte a híres kólaivást Crawforddal. Nem véletlenül lett ikonikus a reklám, hiszen esszenciálisan foglalja magába a kilencvenes évek életérzését: vékony szupermodellek, örök napsütés, sportautók (amiket mintha gyerekek terveztek volna), és természetesen cuki gyereksztárok. 

Kedves kordokumentum, még akkor is, ha nem öregedett kifejezetten jól: harminc évvel később már visszatetszést kelt a kisgyerekek szexualizálása, és félve mondom, de ma már talán a női tárgyiasítással is kevesebb kólát lehet eladni.

Marky Mark, azaz Mark Wahlberg Calvin Klein gatyában tahóskodik 

A New York Times állítására példa Mark Walhberg és Kate Moss 1992-es Calvin Klein fehérneműreklámja, ami az 1980-as, eleve megbotránkoztató Brook Shileds-reklám újrahasznosítása. „Tudni akarod, mi áll közém és a Calvinjaim közé? Semmi” – mondja az akkor még kiskorú gyereksztár/modell az eredeti reklámban, ami enyhén szólva problémás, de a márka ezt is tudta fokozni, az 1992-es átdolgozás még tahóbbá sikerült. 

1990-ben Naomi Campbell, Christy Turlington, a már sokat emlegetett Cindy Crawford és Linda Evangelista voltak a nagybetűs szupermodellek. Aztán megjelent egy új lány. A modellekhez képest viszonylag alacsony – mindössze 170 centiméter magas – versenytárs sok szempontból eltért az akkori normától, 1988-ban, 14 évesen fedezte fel egy ügynök London külvárosában. 

Kate Moss nemzetközi karrierje ennek a reklámnak köszönhetően indult be, amiben félmeztelenül, némán körbe-körbe sétálgat az akkori hiphopsztár Marky Mark (vagy ahogy ma már ismerjük, Mark Wahlberg) körül, miközben a férfi a koncepció szerint a csajozásról és a szexről „poénkodik”. 

Wahlberg közben magát markolászva nyögdécsel, amit a kamera közeliben vesz, valamint a félmeztelen és még kiskorú Moss fenekét fogdosva olyanokat mond, hogy „na, ez (Moss) határozottan közém és a Calvinjeim közé állhatna”, és hogy ne csak a toxikus maszkulinalitást mutassa be ilyen precízen, elhangzik az a mondat is, hogy „a legjobb védelem az AIDS ellen, ha rajtad marad a Calvined”.

Kate Moss később traumatikusnak írta le a reklámban való szereplését, nyilatkozata szerint idegösszeomlást kapott, és minden bizonnyal az AIDS ellen még tehetetlenül harcoló LMBTQ-közösségnek sem tett túl jót a kampány. Népszerűsége ellenére ez a reklám tényleg vállalhatatlan harminc év távlatából.

Elindul a Családi mozidélután a Disney-vel 

Ebben az évben tűzték műsorra a Családi mozidélután a Disney-vel című sorozatot a TV1-en, amiben hetente egy Walt Disney-film volt látható. A szombat délután futó filmek között olyan klasszikusokat vetíttek, mint A kicsi kocsi kalandjai, a Dumbó, A Robinson család vagy A kapitány kincse. A mozidélután 1992. január 11-től egészen 1996. január 13-ig futott. Szintén ekkor láthatták először a magyar gyerekek a Gumimacikat is, ami a Walt Disney bemutatja műsorban debütált. 

Az 1990-es évek elején a Disney az egykori keleti blokk államaiban szabadabbá vált médiakörnyezetben terjeszkedni kívánt, így a rendszerváltás utáni Magyarországon is. 

Ennek részeként már 1991. január 6-án elindult a műsorsorozat, a Walt Disney bemutatja pedig annyira népszerű volt a gyerekek és felnőttek körben is, hogy állítólag vasárnaponként ebben az idősávban szabályszerűen eltűntek az emberek az utcákról. Utóélete és emlékezete is jelentős: Antall József halálának bejelentésekor 1990-ben leállították az adásmenetet, a Kacsamesék megszakítása pedig nemcsak generációs kollektív emlék, hanem szállóigévé is vált a köznyelvben.

Szétpattannak az extra szűk Lee nadrágok 

Szintén emlékezetes és sikeres kampánnyal rukkolt elő az amerikai farmermárka, a Lee 1992-ben. A korszak csalóka emlékezete, hogy a kilencvenes években mindenki boldog volt, az élet pedig felhőtlen és könnyű. Legalábbis a popkultúra, a videóesztétika és a reklámok ezt sugallták. Erre a könnyedségre és humorra épített a Lee kampánya is, ami a kor divatját parodizálta: a Lee Easy Riders farmer reklámjában a keringést elzáró ruhadarabok buktatóira hívták fel a figyelmet.

Az egyik reklámfilmjükben például egy férfit látunk énekelni zuhanyzás közben, aki miután felveszi a korabeli divatnak megfelelő extra szűk farmerját, hirtelen baritonról szopránná válik. Egy másikban családi dráma kerekedik, miután a családfő nadrággombjai szétpattannak, és western-filmekbe illő pusztítást végeznek, és olyan is van, amiben egy jónak induló randi fullad kudarcba a szűk farmereknek köszönhetően. Bezzeg, ha Lee farmert viseltek volna! 

A Lee Easy Riders reklámja illeszkedik a trendbe, a reklámokat nézve úgy tűnik, a kilencvenes évek annyira jó volt, hogy a feszülő gatyákon kívül nem is volt nagyobb gondja az embernek. Ha valamit, hát ezt lehet irigyelni 2022-ből visszanézve. 

Megjelenik az első PC World magazin

 „Köszöntöm az olvasót a PC World magyar megjelenésének alkalmából” – 1992-ben ezzel a sorral indult útjára az első, magyar nyelvű PC World magazin, amely harminc év után idén jelenik meg printként utoljára.

A kilencvenes években már érezhető volt az új technikai forradalom, egyre több háztartásban lett PC, azaz személyi számítógép, amin 1992-re már nemcsak Paintben lehetett állatokat rajzolni, hanem kergethettük fegyverrel az 5 pixelből álló Hitlert a Wolfenstein 3D-ben is.

Persze a kilencvenes évek elején még elképzelhetetlennek tűnt az információs társadalom, még az Iwiwet sem láttuk jönni, de elég sokan bontogatták gamer szárnyaikat ahhoz, hogy létrejöhessen a PC World magazin. A rendszeresen megjelenő magyar nyelvű informatikai havilap leginkább az átlagfelhasználóknak szólt, és termékteszteket, híreket szolgáltattak az informatika iránt érdeklődők számára, természetesen a kezdeti időszakban még print magazinként. 

30 évvel később, pont idén jelentették be, hogy végleg az online térbe költözik a magazin. A változást legfőképp a megemelkedett papír- és energiaárak indokolják, azonban digitális magazinként továbbra is meg fog jelenni. 

Michael Jordan és Tapsi Hapsi Nike-reklámja

Szintén harminc éve, ebben az évben jött ki Michael Jordan Hare Jordan reklámsorozatának első része, ami végül nemcsak egy sikeres kampánnyá, hanem popkulturális mérföldkővé nőtte ki magát. A Looney Tunes (Bolondos Dallamok) népszerűsége alább hagyott ugyan a mozis rövidfilmek korszakának végével Amerikában, de a Roger nyúl apácban élőszereplős/animációs hibrid film sikerei a nyolcvanas évek végére újra a rivaldafénybe repítette Tapsi Hapsit és barátait is.

A második sztárkorszak Hapsi számára viszont 1992-ben kezdődött, köszönhetően a világ egyik leghíresebb sportolójával, Michael Jordannel való együttműködésének. A 26. Super Bowl alatt láthatták először a nézők a két titán játékát egy csapat kosaras ellen a Nike „Hare Jordan” reklámfilmjében. „Ez egy csodálatos barátság kezdete lehet!” – mondta Tapsi Hapsi Jordannek a reklám végén, megidézve a Casablancát, és nem tévedett nagyot. 

A reklám olyan jól sikerült, hogy a Warner Bros. a következő évben újra összehozta őket egy 90 másodperces reklám erejéig a Super Bowlra, majd a Warner Bros. a népszerűséget látva 1995-ben előállt a Space Jam – Zűr az Űrben ötletével, ami tulajdonképpen nem más, mint a reklám köré írt egész estét történet, amelyben a Bolondos Dallamok hagyományosan animációs világa keveredett Jordan élőszereplős világával.

A Space Jam pénzügyi sikerének köszönhetően folytatás is készült volna, Michael Jordan azonban ezt a szerepet nem vállalta már el.

Megszületik Miley Cyrus 

Amíg a keleti blokkban elindult a Disney térhódítása, szintén ebben az évben megszületett az amerikai csatorna későbbi sztárja, Destiny Hope Cyrus. Igen, a híresen sokat füvező Cyrus szülők tényleg így nevezték el eredetileg lányukat, aki később hivatalosan is nevet változtatott, és felvette becenevét, így lett Miley. 

A mára megkerülhetetlenné vált popsztár gyerekszínészként kezdte karrierjét: a Disney-csatornán futó Hannah Montana-sorozattal vált híressé, amiben egy kettős életet élő 14 éves énekest alakított. Cyrusnak köszönhetően egy teljes generáció megtanulta, hogy egy szőke paróka legalább annyira jó álca, mint Clark Kent szemüvege, de sokak bánatára a színésznő – saját bevallása szerint első szexuális élményét követően – megunta a családi tinisztár szerepet, és végleg eldobta a parókát.

Ezt követte pár „botrányos év”, amikor Cyrust leginkább meztelenkedéséről, kalapácsnyalásáról és nyelvöltögetéséről ismerte a publikum, a kötelező lázadás éveit azonban karrierje felfelé ívelése követte: mára szinte nincs élő rock-, pop-, countrylegenda, aki ne lépne fel vele, vagy ne működne közre Cyrus feldolgozásaiban. 

Cyrus sok szempontból nem szokványos utat jár: gyereksztár, aki kiégés helyett felnőttként még tovább tudta építeni magát, híres countryzenész lányaként született, de selfmade womannek nevezhető, akit nehéz beskatulyázni. Színésznő, énekesnő, melegjogi aktivista, filantróp. És természetesen márkaarc. 

A Gucci legújabb kampányában pedig mi mást idézhetne meg, mint a kilencvenes évek esztétikáját. 

Médiaháború és a Médiatörvény 

A rendszerváltás környékén felszabaduló magyar média körül már 1992-re összecsaptak a hullámok. Az eredeti tervek szerint ez évben elfogadták volna az első médiatörvényt, ami szabályozta volna a demokratikus Magyarország médiájának alkotmányos működését és a médiapiacot. 

1992-ben a kormány azt javasolta, hogy az Országgyűlés hozzon létre közalapítványt a Rádió és a Televízió működtetésére, a média függetlenségén pedig társadalmi felügyelő-bizottság őrködjék, és létrejött a törvény tervezete is. A médiatörvény elfogadását nehezítette, hogy 2/3-os többségre volt szükség hozzá, azonban már ekkor kiéleződött a politikai konfliktus: az ellenzék azzal vádolta a szocialistákat, hogy valójában át akarják menteni a korábbi médiahatalmat, miközben szerintük teljesen tiszta lapot kellene kezdeni.

Orbán Viktor 1992. május 20-i országgyűlési felszólalásában úgy fogalmazott: „Úgy ítéljük meg, a közvélemény számára is egyre világosabb az, hogy a közgondolkodás befolyásolása szempontjából kulcsfontosságú rádió és televízió intézményét a kormány saját politikai befolyása alá kívánja vonni. A konfliktus, ami a kormányzó többség és a tv, rádió elnöke között fennáll, abból fakad, hogy a Televízió és a Rádió elnöke az intézmény függetlenségét és autonómiáját védelmezi.” 

Korábban 1990-ben egyhangúlag választották meg a Magyar Televízió élére jelölt Hankiss Elemért és a Magyar Rádió élére jelölt Gombár Csabát, akit ekkor nyomás alá helyezett az Antall-kormány. Erre válaszul a Fidesz és az SZDSZ nem támogatta Antall József alelnökjelöltjeit (Csúcs Lászlót és Nahlik Gábort), Göncz Árpád köztársasági elnök is megvétózta kinevezésüket. Egészen addig, amíg az Alkotmánybíróság határozatot nem hozott arról, hogy a köztársasági elnök csak abban az esetben tagadhatja meg a miniszterelnök által felterjesztett kinevezési javaslatok jóváhagyását, ha azok nem felelnek meg a formai követelményeknek, vagy a kinevezés súlyosan, és másképp el nem hárítható módon veszélyeztetné az alkotmányos rendet.

Ezt követően Antall József a Magyar Rádió és a Magyar Tévé elnökének felmentését kérte. Egy nappal azután, hogy Göncz Árpád ismét elutasította a médiaelnökök felmentését és Sára Sándor kinevezését, a kormány felfüggesztette állásából Hankiss Elemért. Az ellenzék a helyzet rendezéséig válaszul nem szavazta meg a médiatörvényt. 1993-ban Gombár Csaba és Hankiss Elemér lemondott. A törvényt végül 1996-ban fogadták el, ezután jött létre Magyarországon a közszolgálati, és külön a kereskedelmi médiapiac.

Elindult a Duna TV, az első magyar műholdas adás

1992. december 24-én II. János Pál pápa köszöntötte magyar nyelvű beszédével a nézőket, a Szent Péter-bazilikából közvetített élő adásban. A Duna TV, majd a Duna II Autonómia (később Duna 2, majd Duna World) indulásakor jelenetős szerepet játszott, hogy legyen egy felület, ahol a Magyarországot érintő híreket, eseményeket, a hazai kulturális műsorokat a határon túli magyar kisebbségek is elérjék az első műholdas adásnak köszönhetően. 1992-től önálló magyar állami televíziós intézmény volt, első vezetője Sára Sándor (a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező) volt. 

Kezdetben témái minden korosztálynak szóltak, kiskorúak befolyásolására alkalmas tartalmakat például nem közvetíthettek, ám fontos volt, hogy a legtöbb műsor lefedje az összes, magát magyarnak valló néző igényeit. Indulása ugyan politikai vitákat szült, fogadtatása végül konszolidálódott kulturális vállalása és valóban közszolgálati jellege miatt, de a nézettségi adatok valójában sosem tükrözték hosszú évekig tartó fennmaradását, és a csatorna folyamatos finanszírozási gondokkal is küzdött. 

2011-től, a médiatörvény módosítása után a Duna kiemelt nemzeti, közszolgálati csatorna lett, és napjainkban újra a politikai vita tárgyává vált: a közmédia és az MTVA része-ként rendszeres kritika éri finanszírozása és propaganda-jellege miatt. (A nézettsége az átalakítás után sem kapott szárnyra, a Duna az onBRANDS adatai alapján, a2021 év végi, teljes lakosságot vizsgáló adatok is azt mutatják, hogy a Duna egyedül az augusztus 20-ai tűzijáték köz-vetítésével tudta beverekedni magát a tizenötös toplista negyedik helyére.)

Közreműködött: Gábor Bálint, Tari Petra, Almási Fanni

Borítókép: Kovács Rea

Címlapkép: llyés Tibor (MTI)