Miért választottátok a reklámszakmát?

Hadacs Bálint: @sazabio „Nem akartam színész lenni!” Instagramstory-sorozata jut eszembe a kérdésről, mert nálam sem volt megtervezve, hogy én, Hadacs Bálint, a reklámszakmában szeretnék dolgozni. Nem volt Pinterest vision boardom Don Draper-képekkel. 

Az egyetemen marketinget tanultam, reklámra szakosodtam, majd a szakmai gyakorlatos félévemben jelentkeztem egy gyakornoki pozícióra és így kezdtem akkor még digital account gyakornokként a Kirowskiban. Utólag örülök, hogy ezeket a döntéseket hoztam, mert a mai napig élvezem a reklámszakma napos és borús oldalát.

Csuhai István (Csuhi): Lehet, hogy inkább eggyel távolabbról indítom, és azt mesélném el, hogyan lettem reklámos. Spoiler: egy teljesen megalapozatlan válasz, és egy kicsit meglapozottabb lájk után. 

Egy haverom megkérdezte az egyetemen, hogy suli után merre megyek tovább, amire mondtam, hogy fogalmam sincs. Aztán, hogy ne nézzek ki annyira fogalmatlannak, rávágtam az első dolgot, ami eszembe jutott, a reklámot. Erre ő mondta, hogy az tök jó, próbáljak meg bekerülni valamelyik reklámügynökséghez, akár gyakornokként és szerinte be fog jönni. 

Mondott is pár ügynökséget, amik között ott volt a Mito is, aminek belájkoltam a Facebook oldalát. Pár nappal később kirakták az ‘Intro’ szövegíró képzésre a felhívást, amire jelentkeztem, bekerültem, végignyomtam, és azt mondtam, hogy “ezek pont olyan arcok, mint én, mennyire jó lenne már együtt dolgozni velük”, meg persze közben a munka is megtetszett.

Aztán Marosi Geri és Pőcze Balázs segítettek a képzés után elhelyezkedni, és pár héttel később már a Café Communication-nél dolgoztam.

Mi az, ami most a leginkább érdekel a szakmán belül?

HB: A social csapat utánpótlásának megtalálása és a fiatal tehetségek kinevelése. A social média és a fiatalok kapcsolatát talán azzal a videóval tudnám a legjobban leírni, amelyben egy 5 éves kissrác úgy szeretne adást váltani a TV-n, mint az iPad-en, huzogatja a hatalmas kijelzőt, mert neki ez az alap.

Aki úgy nő fel, hogy napi szinten használja a social mediát, és kis túlzással mindenről a social csatornákról értesül, annak van egy szuper mély és autentikus kapcsolata a platformmal és a rajta található tartalommal, ami nehezen vagy abszolút nem tanítható. Ez pedig számomra elképesztően izgalmas. Egy social gyakornok/junior eltér más területek gyakornokaitól, hiszen úgy érkezik hozzánk, hogy már az első nap rengeteg mindent tud a területről, és nemcsak én tanítom őt, hanem ő is engem. Lenyűgöző az a frissesség, amit ezek a tehetséges fiatalok behoznak hozzánk. 

Ezért van a Mitóban évente kétszer hat hónapos social gyakornoki program, ezért járok tanítani a BGE-re is.

Melyik munkáitokra vagytok a legbüszkébbek? Mi volt számotokra eddig a legnagyobb szakmai kihívás?

HB: A legbüszkébb a csapatomra vagyok. Rengeteg munka van abban a rosterben, akik és ahogy most nálunk dolgoznak, egytől egyig remek (szak)emberek.

A legnagyobb kihívás pedig egy projekthez kapcsolódik: egy global tech cégnek terveztünk és gyártottunk egy influencer vezérelt global social media kampányt. A kampány keretén belül forgattunk Berlinben egy bostoni streamerrel, Espooban egy brit videóssal és Új-Delhiben egy helyi tartalomgyártó duóval. Eddigi pályafutásam legcombosabb projektje volt.  

CSI: Nem projektet mondanék, és nem is múlt időt, hanem egy folyamatban lévő dolgot. Elég pragmatikus ember vagyok, mindent meg akarok érteni, de tényleg mindent, az utolsó kis lépésig. Sajnos azt is, amit nem feltétlenül lehet. 

A legnagyobb kihívás, hogy kiismerjem az alkotói folyamatomat és a szakmai működésem minden kis mozzanatát. Naiv lennék azt hinni, hogy ez teljesen lehetséges, elég gyanús, hogy ennek inkább csak sarokkövei vannak, a munka természete miatt is. Ettől függetlenül képtelen vagyok elengedni a dolgot, meg akarom ismerni a palatáblára felírható kreatív megoldóképletem. 

Mivel lennétek elégedettek, ha megtörténne a karrieretekben?

HB: Egy „late night” social média podcast már nagyon érik. Ha minden a terv szerint halad, akkor év végén el is tud indulni.

CSI: Talán két célt tudnék megnevezni. Az egyik, hogy szeretnék egy kampányt, amire azt mondom a karrierem végén, hogy na, ezt nem csak kimaxoltuk, de mindenki elvárást bőven túlteljesítettük, kiteljesedtem benne szakmailag, és büszkén felteszem a nem létező vitrinem képzeletbeli legfelsőbb polcára. Persze, ha ez sikerül, nem bánom, ha valamilyen gravírozott nemesfém is jár érte.

A másik, aminek nagyon örülnék, ha találnék egy ügyet, ami az én ügyem, amit valamilyen zsigeri okból nagyon a sajátomnak érzek, és amin egy márkával együtt is tudnék dolgozni. Már most is vannak témák, amik belülről kapargatnak, de még várom azt az egyet, ami nem csak időszakosan és felületesen, hanem hosszabb távon is lekötne.

Közben eszembe jutott egy harmadik is. Jó lenne még egy, a mostanitól nagyon eltérő szerepben is bizonyítani. Azon még gondolkodom, hogy pontosan miben, hiszen ráér még. Bár, menő lenne mondjuk sakkboksz világbajnoknak lenni, de ez nem kifejezetten karriercél.

Mi az amivel nem vagytok elégedettek a hazai piacon, és hogyan változtatnátok rajta?

HB: Fókuszáljunk jobban a szakmában dolgozók mentális jólétére. Szellemi munkát végzünk, elengedhetetlen, hogyan tesszük. Fontos tudatosítani, hogy ez nem csak az ügynökségek és ügyfelek közötti egészséges kapcsolatot jelenti. Vonatkozik arra is, hogy házon belül (ügynökségi és ügyféloldalon egyaránt) hogyan fut le a paradigmaváltás.exe, és hogyan hagyjuk magunk mögött a toxikus, mentális egészségre kártékony munkastandardokat.

CSI: Hát ez elég nagy kérdés egy ilyen kis oroszlánnak. Inkább meg is hagyom válaszlehetőséget a szakma Mufasáinak.

De több humort én szívesen látnék itthon. Persze, értem én, hogy nem a vicces dolgok szállítják a díjakat, hanem a komolyabb témák, de szerintem ez a fajta szórakoztató oldala a reklámnak fontos, ha másért nem is, azért, hogy az emberek kicsit kevésbé utálják a reklámokat úgy 30 másodpercre.

Készül a közeljövőben izgalmas projekted? Mit árulhatsz el róla?

HB: Két izgalmas projektem is fut, amiről mesélhetek. Az egyik, hogy a SKVOT-tal összebandáztunk, és szeptemberben elindítjuk a social média menedzser kurzusunkat, ahol a résztvevőkkel 7 hét alatt elmerülünk a social média legmélyebb bugyraiban. A másik pedig, hogy jövőre indul egy gyakorlati kurzusom a BGE-n, ahol social média alapokat és tervezést fogok tanítani harmadéves hallgatóknak.

CSI: Sajnos ezt a kérdést passzolnom kell, mert ami tényleg izgi, abból pont az izgi dolgot nem mondhatom el. 

Képek: Hadacs Bálint, Csuhai István