A „terheléses támadás nem. a barátság viszont örök.” - olvasható a weboldalatokon, ami az év első hónapjában valóban nehezen volt elérhető. Mi történt?
A rádiós piacon szokatlan az ilyen jellegű terheléses támadás, amivel januárban szembesültünk. Néhány napig a terheléses támadás miatt a rádió weboldala és az online streaming felületei nem, vagy csak nehezen voltak elérhetőek. Ezt az ismeretlen tettesek által indított napi több milliós adatlekérés okozta. A legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy a hallgatóink mihamarabb elérjék az oldalainkat, ennek érdekében új streaming szolgáltatásokat indítottunk, hogy azok, akik nem tudják az FM 98.0 frekvencián hallgatni a rádiót, több alternatíva közül is választhassanak. A radiocafé nevében természetesen megtettük az ilyen jellegű bűncselekmények észlelésekor szükséges feljelentést.

Az előző radiocafé megszűnése után 11 évvel, tavaly novemberben indult el az új csatorna. A beindítás előtt mit tapasztaltatok, miben tér el a mai rádiós piac – résztvevőket, hallgatói szokásokat vizsgálva – mint bő tíz éve? Miben kellett változni?
Nem a tíz évvel ezelőtti radiocafé-hoz mértük azt, hogy miben kell változtatnunk, hanem az aktuális rádiós piaci trendeket vizsgáltuk meg. Azt láttuk, hogy sokkal erősebb online jelenlét szükséges, másképp kell szólni a hallgatókhoz, új tartalmakra és üzenetekre kell helyezni a hangsúlyt.

A korábbi radiocafé nevén, arculatával és munkatársainak egy részével indultatok el. Miben új ez az adó, mint a régi radiocafé?
Egyáltalán nem volt célunk ugyanazt a rádiót felépíteni, hiszen ez idő alatt rengeteg minden változott. Másképp élünk, másképp fogyasztunk tartalmat, stb., ugyanakkor célul tűztük ki egy olyan kulturális adó létrehozását, amely könnyed hangvételével, emberközeli hozzáállásával és a világra való nyitottságával képes kiszolgálni azokat a hallgatói preferenciákat, igényeket is, amelyre a médiapiac az utóbbi tíz évben szerintünk nem adott releváns választ.
Azt tapasztaljuk, hogy a régi arculat kellemes emlékeket ébreszt a vételkörzetünkben élő hallgatókban, mindezt persze ötvöztük a saját elképzeléseinkkel, egy erős modern social megjelenéssel és új, ma aktuális műsortartalmakkal. Az új radiocaféval saját karaktert szeretnénk kialakítani, ebben vannak metszéspontok a régivel, de természetesen ezeket újra kellett értelmezni a mai elvárásoknak megfelelően. Az őszinte rádiózást szerettük volna visszahozni, nálunk szabadon szárnyalhat a kreatív tartalomkészítés. Ebben természetesen nyitottak voltunk a régi radiocafés munkatársak ötleteire is, de új kollégákat is bevontunk a közös munkába. Fontos kiemelni, hogy új arcokkal is indultak műsoraink, hiszen kifejezetten teret szeretnénk adni új, fiatal műsorkészítőknek is.

A régi munkatársaknak szerinted vonzóbb volt egy régi brandhez csatlakozni, mint egy újhoz? Még úgy is, hogy a régi radiocafé megszűnése rossz emlékeket idézhet?
A „volt radiocafésok”, ma már kollégáink, mindannyian pozitívan álltak az indulásunkhoz. Örömmel vettek részt az előkészületekben, abban bízva, hogy együtt egy olyan rádiót építünk, ami méltó a régihez is, és megállja a helyét a mai rádiós piacon. A műsoraink mellett továbbra is fontosnak tartjuk az egyedi és meglehetősen progresszív zenei arculatot, itt is találkoztak az elképzeléseink, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a ma létező radiocafé a 98.0-ás frekvencián nem egy remake. Úgy érzem, hogy sikerült egy olyan új csapatot, stábot felépíteni, amiben senki sem nézi, és nem is számít, hogy ki volt „régi cafés”.

A radiocafé és a Trend FM között szoros a kapcsolat, de az induláskor azt nyilatkoztátok, hogy tulajdonosi szinten nincs összefonódás. Az egyik érdekesség, hogy a Trend FM tulajdonosa, Komáromi Balázs néhány éve levédette a radiocafé nevet, amit most a radiocafét üzemeltető Match Point Official egy szerződés nyomán használhat. Ezek szerint régi terv volt a radiocafé „feltámasztása”? Vagy szó volt esetleg egy teljesen új brandről?
Nincsen tulajdonosi összefonódás a két adó között. Egy épületben készítjük a tartalmainkat, külön stábbal, külön szerkesztőségekkel, külön stúdiókban. Volt szó más márkanévről is, de nagyon örülünk, hogy a radiocafé márkát sikerült felélesztenünk.

Az elindulásotok idején arról lehetett olvasni, hogy közös stúdiót használtok. 
A radiocafe és a Trend FM külön élő stúdióval rendelkezik. 2022 nyarán a közös székhelyen egy modern, online streamingre is alkalmas stúdiót, valamint egy kisebb gyártó stúdiót is építettünk. A 13. kerületben a Váci úton lévő látványstúdiónkból sugározzuk az élő adásunkat. A két cég pedig ma már összesen öt stúdióban dolgozik, ezek közül a három gyártó stúdiót az aktuális igényeknek megfelelően közösen is tudjuk használni.

A radiocafé fő profilja a kultúra, a Trend FM-é a gazdaság és a kultúra. Mennyiben számítotok versenytársnak? Hol tér el a célcsoportotok?
Meglátásom szerint egyáltalán nem vagyunk egymás vetélytársai. A radiocafé egy könnyedebb, lazább hangvételt választott – amit a „van barátod” szlogenünk is jól mutat. A Trend FM inkább az üzleti hangvételt képviseli, így azt gondolom, hogy mindkét hallgatótábor megtalálhatja a számára megfelelő tartalmakat.

A régi radiocafé a 14-35 éves korosztályt célozta, a mostani névválasztás egyik oka pedig az, hogy a radiocafé sokakban ébreszt pozitív emlékeket. Ezzel együtt idősebb lett a célcsoport is?
A radiocafé elsődleges hallgatói és üzleti célcsoportja a 30 és 55 év közötti, a közélet és a művészetek iránt fogékony személyek, értelmiségiek köre, illetve olyan üzleti döntéshozóké, akik nagy hatással lehetnek a közvetlen környezetükre. A 30+-osok a leginkább nyitottak az edukatív, informatív és interaktív rádiózásra. Emellett a volt radiocafé hallgatói is ma már inkább ezt a korosztályt erősítik, így ők is megtalálják nálunk a számukra releváns szöveges és zenei kínálatot. A rádió vételkörzetében potenciálisan elérhető hallgatók száma egymillió fő, ezt az elérést egészítjük ki több csatornán az online megjelenéseinkkel.

Podcasteket, videós anyagokat is készítetek, tehát ma már nem elég rádiózni, több platformon is ott kell lenni. Külsősökkel is dolgoztok együtt?
Vannak saját podcastjeink és befogadunk külsős produkciókat is. Ez egyébként érdekes tapasztalat volt, hogy mennyire nehéz valóban megfelelő minőségű – hangzásban, vagy hangvételben – podcast-sorozatokat találni. Ez sikerült, de olyan is előfordult, hogy azt kértük, a minőség miatt inkább nálunk vegyék fel a beszélgetést, mert így biztosan tudjuk majd mi is használni. A videós anyagok pedig arra jók, hogy olyan dolgokat is meg tudunk mutatni, amiket a rádióban nem tudnánk. 

Ma már a műfaji határok elmosódnak, a különböző célcsoportokat más platformokon tudjuk elérni a tartalmainkkal – lesz akit az élő rádióadásunkkal érünk el, lesz akit a podcastünkkel, és lesz, akit a videós anyagunkkal. 

A cél az, hogy megérkezzen hozzánk.

Egy kulturális rádióadónál hogyan hasznosítod a hír- és gazdasági rádiókban szerzett több évtizedes tapasztalataidat? Szakmai szempontból mi jelent kihívást ebben az időszakban?
A főszerkesztői felkérést megelőző hat évben a Trend FM főszerkesztő-helyetteseként dolgoztam, és a rádió hangzó arculatáért, az egyes magazinműsorok indításáért és gondozásáért, a stáb napi tájékoztatásáért, irányításáért, illetve az egyes munkafolyamatok kialakításáért is feleltem. Emellett az elmúlt 23 évben szerzett rádiós szakmai tapasztalataim (hírszerkesztés, hírolvasás, műsorvezetés, szerkesztés) is mind sokat segítettek abban, hogy jobban átlássam, milyen kollégákkal szeretnék együtt dolgozni, illetve mi az, ami a hallgatók szempontjából „szerethető” lehet. Szakmai szempontból kihívást jelentett az, miként kell egy rádiót nulláról felépíteni, ugyanakkor ebben sokat segített az, hogy a megfelelő kollégákat sikerült kiválasztanunk.

Meglepő, de a Budapesten és környékén fogható rádiók főszerkesztői pozíciójában jelenleg férfiak vannak.
Igen, egy rádiós konferencián ezt tapasztaltam én is, hogy csupa férfi főszerkesztő között ültem. Évek óta készítek női vezetőkkel interjúkat, és többen is azt mesélték, hogy megpróbáltak férfiként vezetni csapatot, céget, mert azt hitték, hogy a boarddal így majd egy nyelvet beszélnek, aztán rájöttek, hogy nem feltétlenül kell így tenniük. Szerintem sem kell egy női vezetőnek férfiként viselkedni, sőt az én erősségem nőként az lehet, hogy a stábot nem csak szakmailag vezetem, hanem igyekszem mindenkire emberileg is odafigyelni.

Az adó 10+7 évre kapta meg a jogot a frekvencia használatára, és már az első háromnegyed évben saját reklámbevételekből szeretnétek működni. Az első szűk negyedév mit mutat hallgatottságban és hirdetői szándékban?
A rádiós hallgatottságmérés – tőlünk független – adottságai miatt még nem rendelkezünk hivatalosan mért adatokkal, de az indulásunk óta eltelt hónapok visszajelzései alapján bizakodóak vagyunk. Eddig mind a hallgatóktól, mind a hirdetőktől pozitív visszajelzéseket kaptunk. 

A mai napig működik a Régi Jó Café weboldal, ahol a régi radiocafé archívuma érhető el. Terveztek ezzel valamit?
Nem tervezünk semmit, hiszen nem a miénk, de nagyon jónak gondoljuk, hogy összegyűjtve elérhetőek ezek az értékes tartalmak, öröm, hogy megmarad az utókornak. Reméljük, hogy minél több ottani érdeklődő az új radiocafé hallgatója lesz. 

A Millásreggeli visszatérése nem volt zökkenőmentes, eltűnt a műsor Facebook-oldala, majd visszakerült, mindez azért, mert a márkanév használata körül jogvita alakult ki. Hol tart most ez a dolog?
A Millásreggeli Facebook-oldala egy napig nem volt elérhető, de azóta folyamatosan működik. A védjegy, a névhasználat jogáról a szerződések a döntők, a Millásreggeli stábja ebben nem hagyott kétséget számunkra. A megkötött szerződésünkben a szellemi termék tekintetében a Millásreggeli Kft. jogszavatosságot vállalt. 

Az indulásnak és a Millásreggeli visszatérésének volt pr-értéke. De terveztek-e bármilyen kampányt a hallgatói tábor szélesítésére?
Természetesen tervezünk, online kampányt indítunk óriásplakáttal kiegészítve, de elsősorban a jó minőségű tartalmakban hiszünk. Folyamatosan indulnak új műsoraink, februárban is öt-hat fog. Akik az Est FM-et szerették a legjobban, azok is örülni fognak az újdonságoknak.