Az interjú a Kreatív 2020. novemberi számában jelent meg először.
Dudás Gergely kereskedelmi igazgató a Big Picture konferencián arról számolt be, hogy share-ben és a reklámkiszolgálás hatékonyságában is jobban teljesít az R-time, mind a külső partnerek, mind az RTL csatornáit tekintve, mint a konkurens sales house. Fischer Gábor ugyanitt azt mondta, a TV2-portfólió az egész napot tekintve, 18–59-ben átvette a vezetést az RTL Magyarországtól portfóliószinten és a főcsatornát tekintve is. Milyen magyarázattal védhető a nézettségcsökkenés?
Éves átlagot nézve az RTL Klub nézettsége 18–49 főműsoridőben a tavalyi adatokhoz képest valóban csökkent 1,2 százalékponttal, amit érdemes azon a szemüvegen keresztül vizsgálni, hogy a pandémia miatt nálunk a nyári szünet programming szempontból hamarabb kezdődött el, aminek volt is egy előre tervezhető nézettségi hatása. Ettől az időszaktól eltekintve az idei eredményeink magabiztosan biztosítják a piacvezető helyünket. A piac folyamatosan változik, hogy csak egy dolgot említsek: a magyar nyelvű csatornák száma brutális mértékben megnőtt. Már csak ezért sem érdemes ellentmondást keresni a két szakember állítása között.
Tíz éve az RTL Klub nézettsége önmagában 30 százalék volt a 18–49-es korcsoportban főműsoridőben. Ezt most egyetlen csatornacsalád se tudja elérni, vagyis a csökkenés olyan jelenség, amelyet időnként minden csatorna megtapasztal. Az elmúlt öt évben a TV2 nézettsége is elég hullámzó volt. Az R-time épp azért lehet erős sales house, mert olyan csatornacsaládok együttműködésére épül (a saját portfóliónkon kívül benne vannak olyan nagy szereplők i,s mint a ViacomCBS, a Sony és az AMC csatornái is), amelyek a maguk kategóriáján belül mindig a piacvezetői szerep és a kiegyensúlyozott teljesítmény elérésére törekszenek. Ha tetszik, ez egy minőségi megközelítés, a hagyományos mennyiségi szemlélet helyett. Az R-time pedig ebben messze megelőzi az Atmedia portfólióját.
Mind az RTL Magyarországra, mind az R-time-ra nézve kérdezzük: számít az, hogy piacvezetőnek deklarálhatjátok magatokat, vagy alapvetően az eredményesség az elvárás?
Az RTL Klub főműsoridőben, 18–49-ben stabilan vezet, ez a versenyelőny meghatározó alapértékünk, és a 18–49 főműsoridőben szintén piacvezető R-time portfóliónknak is alappillére. A csatornacsalád-szintű összehasonlításba nem látom értelmét belemenni, hiszen új és újabb csatornák alapításával ez a verseny befolyásolható, ahogy arra példa volt az elmúlt 5 évben a TV2 Csoport portfólióépítése éppúgy (2015 óta 11 új kábelcsatornát indítottak – a szerk.), mint a ViacomCBS és a Sony stratégiája. A több viszont nem biztos, hogy minden esetben jobb. Alapvetően minden csatorna versenyez egymással a nézők idejéért, és egyes csatornákat szerintünk azok közvetlen konkurenciáival érdemes összehasonlítani. Ez valóságosabb képet ad egy-egy csatorna és a rájuk épülő portfólió versenyképességéről. A tulajdonosoknak ugyanis ez a legfontosabb: az üzleti eredményben is mérhető versenyelőny.
Az RTL Group tavaly a fő piacai közül egyedül Magyarországon és Hollandiában tudta növelni a reklámbevételeit. Ezt az organikus növekedést megakasztotta 2020 elején a járvány. Mekkora kiesést jelentett ez az időszak, és mivel próbáltátok ezt pótolni?
Tőzsdei vállalat vagyunk, így a következő évi pénzügyi riportig erre nem válaszolhatok, ráadásul most jön ki a harmadik negyedéves jelentésünk, ami miatt most egyébként is „close period” (nyilatkozási tilalom – a szerk.) van nálunk.
Az őszi hirdetési szezon erősebb, mint azt tavasszal vártátok?
Igen. A lezárások idején készített prognózisokhoz képest jobbak a negyedik negyedév kilátásai. Ez piaci szinten is igaz: bár az MRSZ Barométer kutatása alapján a piac az őszre is nagy csökkenést vár, de ez most kisebb mértékűnek mutatkozik, mint a második negyedévben jósolt visszaesés. Persze az adatok hónapról hónapra változnak, nagyon sok minden múlik a novemberen és a decemberen. Bármilyen szigorító intézkedés vagy vészhelyzet pillanatokon belül felülírhatja azt a számot, amivel most tervezünk az idei évre.
2022-ig a kormány felfüggesztette a reklámadó kivetését, és a 2023-as költségvetésben sem számol vele. Szerinted megvan az a lehetőség, hogy ezt valamikor mégis visszavezeti?
Amíg a kormány nem számol vele, mi sem számolunk. Még akkor sem, ha egyébként épp a múlt héten jött ki a hír, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint az – időközben sok változáson átesett – törvény jelenlegi változata nem tekinthető diszkriminatívnak. (Az Európai Bíróság első fokon 2019-ben a magyar államnak adott igazat, ezt fellebbezte meg az Európai Bizottság, de várható, hogy az Európai Bíróság másodfokon is Magyarország javára ítél – a szerk.).
A kormány részéről egyáltalán meglehet a korábbi hajlandóság a reklámadó visszavezetésére most, hogy az állami hirdetéseken felhizlalt Mediaworks, és a szintén sok állami reklámköltésben részesített TV2 is komolyan megérezné a reklámadó hatását?
Ezt a kérdést a kormányzatnak kell feltenni. Ha újra bevezetnék a reklámadót, mi ezúttal is törvénytisztelően reagálnánk. Az más kérdés, hogy ezt több szempontból sem tartanánk pozitív lépésnek. A magunk érdekein túl azért sem, mert a reklámforintok jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP-hez – amint azt az MRSZ több kutatásban is kimutatta. Ebből pedig az következik: a mindenkori kormánynak érdeke, hogy a gazdaság erősítésére szolgáló reklámipar jól működjön. Ezt a célt nem feltétlenül egy különadóval lehet a leghatékonyabban támogatni.
2020 elején a Marketing & Médiának adott interjúdban elmondtad, hogy 2019-ben közel 2 milliárdot költött az állam az RTL Klubon, ami egy helyi értékkel nagyobb, mint az ezt megelőző 5-6 évben. Ez idén hogyan alakul?
Nagyságrendileg hasonló a szám, 2 milliárd forint körüli költést látunk az idén is.
Az RTL Magyarország tudomásunk szerint egyre több big data szolgáltatást nyújt, vannak-e már olyan termékek, amelyek erre épülnek?
Ez nagy lépés volt számunkra, de szerintem jelentős előrelépés az egész piacnak. Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt 3 évben folyamatosan épül ez a belső szolgáltatásunk. Ez egy olyan új terület, amiben korábban nem volt szaktudásunk. A digitális üzletben való érdekeltségünk megerősítésével végképp nyilvánvalóvá vált, hogy az adatalapú szolgáltatásokba több erőforrást kell fektetnünk. Kellett ehhez az a lökés is, amit Judit érkezése jelentett (Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális és üzletfejlesztési igazgatója 2018 márciusa óta – a szerk.), de már korábban is igyekeztünk házon belülre szervezni számos, a témához kapcsolódó tevékenységet.
Van olyan adatalapú szolgáltatásunk a reklámkiszolgálás vagy a tartalomajánlás területén, ami mára megvalósult, és persze óriási terveink vannak a jövőt illetően is. Azt a tudást, amit építünk, meg is kell értenünk, mert minden képesség csak annyit ér, amennyit kihasználnak belőle. A célunk tehát az, hogy a big data tudásunk a lineáris televíziós csapatot, tágabban pedig az összes szakterületet erősítse, ne csak a digitális szolgáltatásainkat. A big data felhasználása a tartalomkiszolgálás vagy a kereskedelmi ajánlatok, a targetálás területén magától értetődő, de mi látjuk benne a lehetőséget a vállalatvezetés vagy a forecastok terén is. Ez utóbbiak, különösen a jelenlegi, pandémiás helyzetben, óriási kihívást jelentenek mindenkinek.
| „Itt vagyunk, és itt is maradunk” |
elmondta, hogy az RTL elkötelezett a magyar filmgyártás mellett, és az RTL Klubon fog debütálni több most készülő magyar film is. Ez csak disztribúciós együttműködést jelent, vagy a gyártásban is részt vettetek? A Nemzeti Filmintézet szabja meg a keretrendszert. Mi ezeket házon belül koprodukciónak hívjuk, de nem a klasszikus értelmében. Mi ezeknek a műveknek televíziós felületet biztosítunk, illetve támogatást adunk a mozis promócióhoz. Próbálunk olyan műveket találni, amelyek képesek kielégíteni a saját nézőink elvárásait is. Úgy látjuk, jövőre kifejezetten sok, nagy sikerű magyar filmet tudunk bemutatni, ami összefügg azzal a ténnyel, hogy a magyar közönségfilm és sorozat egyre vonzóbb a közönségnek. Évekkel ezelőtt volt egy nagyon látványos elszánásotok a hírtartalmak felé, amit leginkább az RTL II-es késő esti híradó fémjelzett, aztán ez a lendület csendben alábbhagyott. Emögött mi volt? Az, hogy audience flow-ban nem hozott optimális számokat az RTL II-nek. Ugyanakkor idén ősztől az RTL Most+-on már egy órával hamarabb is lehet késő esti híradót nézni. Ide helyeztük át a műsort, mert úgy látjuk, itt jobban megtalálja a közönségét. Az a tapasztalatunk, hogy a nézők az RTL Klubhoz jobban kötik a híradótartalmat, mint a második generációs csatornákhoz. Az új platformon a régi hírfogyasztóink mellett újabbakat is elérünk. Amikor öt évvel ezelőtt a vezetésed bejelentettétek, az a bejelentés Kolosi Péterrel duóban rajzolta fel az irányítást. Egy a cég működését ismerő forrásunk azt mesélte, hogy látható tudatosság volt és van abban, hogy egymás felségterületeit tiszteletben tartsátok, ez mennyiben változott az öt év alatt? Ez egyszerre tudatos és zsigeri mindkettőnknek. Nagyon régóta ismerjük egymást, az elmúlt 20 évben a Péter és közöttem kialakult az a szakmai szereposztás, ami a másik tudásának kölcsönös elismerésén alapul. Az elmúlt öt évben mind a ketten nagyon sportszerűen feszegettük a területeink közé húzott határokat. Azt hiszem, olyan páros vagyunk, amelynek tagjai együtt többre képesek, mint egymás nélkül. De nem szűkíteném ezt le csupán kettőnkre, mert bár a vezetésből többnyire ketten vagyunk jól láthatók, fontos tudni, hogy a vállalat irányításában rajtunk kívül számos szakkollégánk vesz részt. Nyitott szervezet vagyunk: a menedzsmentmeetingeken minden szakterület elmondhatja a véleményét a más területekre vonatkozó döntések esetében is. Tartalmi kérdésekben nyilván Péter az irányadó, ami nem jelenti azt, hogy én ne szólnék hozzá ezekhez, csak más nézőpontból közelítek hozzájuk. Az én dolgom az, hogy ha van egy jó „szoftver” – ötlet vagy koncepció –, akkor biztosítsam hozzá a „hardvert” is, vagyis azokat az erőforrásokat, amelyeknek köszönhetően az elképzelésből végül műsor lesz. Remélhetőleg sikeres. Egy olyan döntés, mint hogy Eszenyi Enikő bemegy-e énekelni az Álarcos énekesbe, eléri a te szintedet? Mi nemcsak a sikerekben osztozunk, hanem a felelősségben is. Az olyan a döntések felelősségében is, amik adott esetben ilyen nagy port vernek fel. Mit mérlegeltetek ebben a konkrét esetben? Azokat a szempontokat már nyilvánvalóan felülírta az idő. Aminek a kimondása most fontos, az a következő: Eszenyi Enikő szerepeltetése a műsorban nem állásfoglalás volt a részünkről. Nem jelentette azt, hogy a vele kapcsolatban felmerült vádak kapcsán – akár pró, akár kontra – meg akartunk nyilvánulni. Ma mégis más döntést hoznánk a szerepeltetését illetően, mert megtanultuk, hogy nem elég, ha valamit nem szánunk állásfoglalásnak, az is fontos, hogy másoknak se tűnjék annak. Természetesen mindenkitől, akit úgy érzi, hogy a szereplőválasztásunkkal akaratlanul is megbántottunk, elnézést kérünk. Sokat tanultunk ebből az esetből. Nem szeretnénk még egy kérdésnél többet szánni a kormányra, de a hozzátok hasonló jelentőségű, viszont magyar tulajdonú Central vezetője arról beszél a nemzetközi sajtóban, hogy a kormánysajtóban megjelentek alapján az Indexszel történtek után már magán érzi a célkeresztet. Ti mennyire vagytok komfortosak Magyarországon 2020-ban? Adódik egy nyilvánvaló különbség: nekünk nemzetközi hátterű a tulajdonosunk. Ezzel együtt vagy ettől függetlenül sem érzem azt, hogy célkereszt lenne rajtunk. Az RTL Magyarországnak és ennek a kormánynak azért van egy most már évtizedes története, Fellegi Tamás megjelenésétől az igazgatótanácsban a Roszatom emlegetésén át a reklámadóval revolverezésig, ami az üzleti működéseteket, a hírszolgáltatási függetlenségeteket próbálta befolyásolni. Kívülről úgy tűnik, hogy ebben most csend van. Azért volt itt egy médiatörvény-változás az elmúlt évben, amiben akár lehettek volna más dolgok is, de végül többnyire csak az európai iránymutatásokat ültették át gyorsan magyarra. Velünk kapcsolatban pedig csak megismételni tudom: maximális mértékben betartjuk a törvényeket, és képesek vagyunk biztosítani a hírszolgáltatásunk függetlenségét. A munkánkat ilyen megfontolások nem befolyásolják. A 2030-ra előretekintős márciusi számunkban írtál egy esszét a tévézés jövőjéről. Amin azóta a felfordult 2020-ban keresztülmentetek ti mint vállalat, és te mint ember, megváltoztatták ezt a jövőképet? A tartalom nem változott, legfeljebb a mód, ahogyan azóta dolgozunk és vélhetően dolgozni fogunk a jövőben is. Azt hiszem, nem csak a mi tapasztalatunk, hogy a digitális megoldások használata terén ez az év annyi változást hozott, amennyire békeidőben hosszú éveket kellett volna várni. Kiderült, milyen sok mindent lehet otthonról működtetni. Mi március óta home office-ban vagyunk, természetesen a műsorszolgáltatást végző kollégáinkon kívül, akikre nagyon büszke vagyok, hiszen egyetlen perc kimaradás nélkül, változatlan minőségben juttatják el a műsorainkat a képernyőkre. |
