A cikk eredetileg a Kreatív május-júniusi számában jelent meg.

Az olvasók díjazzák, ha egy médium kihúzta magát a mocsárból – Válasz Online

„Eddig minden válság csak erősített minket. A Covid betörésekor is válságtervet készítettem, azt hittem, az emberek egy ilyen helyzetben megvágják a költségeiket. De ebben az időszakban úgy jöttek hozzánk az előfizetők, mintha nem történt volna dráma. Másfélszeresére nőtt a bázisunk a járvány első évében. Ezért is szoktam azt mondani a szerkesztőségben, hogy minden extrém helyzet egyben lehetőség is. A közönségünk pont az ilyen kiélezett helyzetekben keresi még inkább azokat az információkat, amiket később akár egy vasárnapi beszélgetésben is felhasználhat” – meséli Bódis András, a jelenleg 4-5 ezer előfizetővel rendelkező Válasz Online felelős kiadója.

A 8 munkatársat (köztük öten egyben alapító-tulajdonosok) foglalkoztató lapnál a fenti tapasztalatok fényében az országgyűlési választás után sem számolnak számottevő olvasói apátiával, és előfizetők tömeges elvándorlásával.

„A magyar sajtó sokkal jobban teljesített az elmúlt 12 évben, mint az ellenzéki pártok. Több médium is kihúzta magát a mocsárból, és ezt az adakozók díjazzák, mert szükségük van ezekre a műhelyekre. 

Az olvasóknak az újságjaink sokszor élőbb közösséget nyújtanak egy-egy pártnál. Ha valaki pedig a kormányváltás lehetőségében csalódott, az nem jelenti azt, hogy a választott lapjában is csalódott” 

– vallja Bódis, aki szerint pont a pártpolitikából kiábrándult, de a közéletet szorosan követő, gondolkodó réteg olvassa a Választ. Szerencséjük is volt – teszi hozzá –, hiszen a Heti Válasz körül is jelen volt már ez a közönség, így a hetilap megszűnése után, az online felület elindításakor nem kellett újra elmagyarázniuk, kik ők és hogyan írnak.

A Válasz Online a kezdetek óta tartja magát ahhoz is, hogy rövid hírek helyett csak mélyebb, elemzőbb anyagok jelennek meg az oldalon. A sikerüket így nem (kizárólag) olvasottságban, hanem idézettségben, szakmai díjakban, és főként az előfizetők megtartásában mérik. Bódis szerint ezért a legnagyobb elismerésük, hogy sohasem tapasztaltak komolyabb visszaesést a bázisukban. „Közösséget építünk, nem pénzbehajtó intézmény hangulatát keltjük” – mondja a kiadó ügyvezetője. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki valamilyen okból nem tudja megújítani lejáró előfizetését, azzal nem szakítják el azonnal a szálakat, továbbra
is a közösség részének érezheti magát.

A közösségépítésben a Válasz Online ráadásul a nagyobb portálok előtt jár. Rendezvényeik 300-400 főt is megmozgatnak. A Válasz Klub a magyar közéletben olyan ritkának számító esettel is jelentkezett, amelyen például Navracsics Tibor és Donáth Anna vitatkozott közönség előtt. Bódis szerint pont azért nem közvetítik vagy hasznosítják újra ezeket az eseményeket online tartalomként, mert azzal pont a lényegüket ölnék ki. „Egy ilyen estbe mi mindent belerakunk, ez az a fórum, ahol értékes visszajelzéseket kapunk. A meghívott vendégeink is azért nyílnak meg jobban, mert azt érzik, egy erős közösség előtt szerepelnek, és nem veszi őket kamera.”

A Válasz Online az olvasóknak köszönhetően a jelenlegi modellben fenntarthatóan működik, de érkezik azért hozzájuk hirdetői bevétel is, amire főleg tartalékként tekintenek. Csak olyan partnerrel dolgoznak, aki megérti, hogy az oldalt nem uralhatják le villogó bannerek, és az is előfordult, hogy egy márka saját kutatása alapján jött rá, hogy egy jól behatárolható réteget elsősorban itt ér el.
„Budapest térképén be is tudnám rajzolni, hol élnek ők” – mondja viccelődve Bódis.

Kereste meg a Választ már befektető is azzal, hogy szálljanak be a hírversenybe egy portálosabb működéssel, nagyobb csapattal, de bármilyen csábító is volt a gondolat, végül a szerkesztőség ellenállt. „A nagy hirdetők és a tulajdonos vélt vagy valós nyomásától akartunk megszabadulni. Szerencsére az olvasók segítségével ez sikerült.

A nagy médiaalapokhoz szándékosan nem pályáztunk, hogy az a vád se érhessen minket, hogy Soros-ügynökök vagyunk. Mi csak az olvasók kitartottjai vagyunk. Így ma jobban megráz, ha egy előfizetőnk üvölt velem, mint ha egy politikus tenné ezt.”

Nem számolnak semmiféle enyhüléssel – Telex

A választások utáni értelmezések egyik vissza-visszatérő témája lett a hazai független sajtó szerepe a kampányban és azon túl. Pethő András, a Direkt36 társalapítója a Telexen írt arról, hogy a magyar kormánytól független sajtó rosszul osztja be maradék erőforrásait, és nem fordít elegendő energiát a hatalomban lévők és az ellenzék ellenőrzésére, céljaik megismerésére. Egy másik fronton Ungár Péter, az LMP képviselője mondta azt egy telexes interjúban, hogy a független sajtónak, egész pontosan „a 444 – Telex – Magyar Hang metaverzumnak” is van felelőssége az ellenzék szereplésében. Erre aztán a Válasz Online-on reagált Stumpf András is, aki szerint a sajtó nem kampányol, hanem információkat ad és értelmez, a végső döntést pedig a választókra bízza.

A vita azóta is tart, és úgy tűnik, eddig elkent vagy figyelmen kívül hagyott félreértések is felszínre kerülhetnek a sajtó szerepéről. Kárpáti Márton, a Telex üzletfejlesztési igazgatója szerint a híroldalon pont a fenti okokból előre
„készítették” is arra az olvasóikat egy minikampánnyal, hogy nincs politikai agendájuk. „Arra hívtuk fel az olvasóink figyelmét, hogy mi akkor is megírunk egy hírt, ha az valakinek nem tetszik. Nem szelektálunk az alapján, kit hozhat rossz helyzetbe egy tényeken alapuló anyag.”

A Telex egyik vezetője szerint ezért is döntöttek arról könnyen a vezetőséggel, hogy a kampányban nem fogadnak be politikai hirdetéseket. „Logikusan következett a döntés az alapállásunkból. Ezért kaptunk kritikát, és valószínűleg
a pénztárcánk is rosszabbul járt így, de ennél fontosabbnak tartottuk, hogy tartsuk magunkat az elveinkhez.”

A Telexet eddig több mint 50 ezren támogatták (közülük nem mindenki rendszeresen), a támogatói bázisban pedig csak kisebb-nagyobb ingadozások vannak, de Kárpáti szerint nagyobb csökkenést eddig nem tapasztaltak.
„Én a választások után sem érzékeltem változást, de korai is lenne most ennek a hatását megítélni. 

A választásnál viszont komolyabb tényező lesz a gazdasági helyzet változása, ami a támogatói és hirdetői oldalon is hamar éreztetheti hatását. A hirdetőknél például már érződik a kivárás, a bizonytalanság miatt nem mernek most elhamarkodottan költeni”

 – véli Kárpáti, aki úgy látja, a Telex esetében a bevételek felét közelíti az összeg, ami a hirdetői oldalról érkezik. (A Telex legutóbbi átláthatósági jelentéséről itt írtunk.)

A kiadásaik nagy részét így is fedezi is az olvasóktól érkező támogatás, de a fejlődéshez nemcsak ezen a téren, de a hirdetői oldalon is növelniük kell a bevételeiket. Ennek érdekében fejlesztették a salesrészleget, illetve házon belül egy vegyes csapat (ahol van socialös, art director, adatelemző, újságíró is) foglalkozik a Telex marketinkjével, a támogatók kezelésével, a merch termékekkel,
vagy épp a minikampányokkal.

Kárpáti nem számol enyhüléssel sem a független média és a kormány viszonyában, sőt, szerinte rosszabbra is fordulhat a helyzet. „Ha a hatalom fejével gondolkodom,
akkor azt a következtetést vonhatom le, hogy ez a stratégia a médiatérben bevált.”

Visszautalva Pethő András véleménycikkére, Kárpáti szerint el kell gondolkodni a független sajtó stratégiáin, de a hatalom ellenőrzése úgy nehéz, ha politikusokat már szinte csak az utcán futva lehet kérdezni, és a hatalom közeléből is egyre kevesebben beszélnek a háttérben a sajtóval.

„Az akarat megvan nálunk is, de iszonyatosan nehéz ez a műfaj, nem csak a zárt rendszer miatt. Sokan ellenségnek tekintik a sajtót. Pont ezért is működünk együtt például a Direkt36-tal, ahonnan a nehezített pálya ellenére még érkeznek feltáró anyagok”. Kárpáti hozzáteszi, a Transtelex indulásával is az a céljuk, hogy az erdélyi olvasóknak is legyen független híroldaluk, amely első évében a jelek szerint eljuthat oda, hogy az olvasói bevételekből fenntarthatóvá váljon.

A Denník N modelljére építenek – Napunk

Még 2022 elején jelentette be a szlovák Denník N, hogy magyar nyelvű oldalt indít, amellyel elsősorban a szlovákiai magyar közösséget célozzák. A hír azért is volt nagy jelentőségű, mert a Denník N a régió első komoly sikereket elérő, közösségi finanszírozásra alapozó médiavállalkozásának számít, amelynek példáját azóta sokan követik. A rövid híreket ingyen, a részletes, hosszabb anyagokat pedig
előfizetőknek kínáló oldal még 2014-ben indult, ma pedig már egy 100 fős stáb dolgozik a cégnél, amely 2017 óta évről évre növekvő profitot termel a 70 ezresre duzzadó előfizetői körnek köszönhetően.

A magyar nyelvű oldal gyűjtőkampánya februárban zajlott, és végül összejött a legmagasabb cél: a Denník N önálló magyar szerkesztőséget állít fel, amely az anyaoldalhoz hasonlóan ingyen kínálja a rövidebb híreket, és előfizetőknek a longform anyagokat.

A kampányban 1100 ember támogatta a projektet, amelynek köszönhetően közel 100 ezer eurós tőkével indulhatott el a munka. Ez azt jelenti, hogy egy 10 fős szerkesztőség dolgozhat a szlovákiai magyar és a szlovák kötődésű magyar sztorikon. „Az oldal végül a Napunk nevet kapta, és a portál élesítése előtt egy ezen a néven futó Facebook-oldalon adunk ízelítőt az anyagainkból” – meséli kérdésünkre
a főszerkesztő, Szalay Zoltán, aki 2019-ben kezdett írni a Denník N-nek, és 2020-tól a szerkesztőség tagja.

A Napunk végül 2022 májusában startolt el hivatalosan. 

A projekt támogatói között pedig Szalay szerint olyan szlovákok is vannak, akik egyszerűen érdeklődnek a magyar történetek iránt: jobban akarják érteni a magyar politikát is, amit eleve kiemelt érdeklődéssel figyel a világsajtó is. 

„A gyűjtőkampányban már előre lehetett előfizetést is vásárolni, nagyjából ötszázan már eleve így támogattak az indulásunkat” – meséli Szalay, aki szerint a szerkesztőségbe is olyan újságírókat vettek fel, akik az elmúlt években színvonalas teljesítményt nyújtottak valamelyik szlovákiai magyar lapnál.

A Napunk főszerkesztője szerint ugyan vannak színvonalas munkát végző médiumok magyar nyelven Szlovákiában, ám ezek mögött mindig ott a veszély, hogy a tulajdonosi, politikai közegből befolyásolni próbálják a működésüket. Szalay korábbi munkahelye, az Új Szó mögött például a korábban korrupciós ügyekbe keveredett Penta-csoport áll, amely miatt elindult 2014-ben a Denník N. A Penta ugyanis ekkor szerzett tulajdonrészt az SME, az egyik legismertebb napilap és híroldal kiadójában. Ekkor mondott fel 45 újságíró az SME-nél, hogy később megalapítsák a Denník N-t.

Vannak azért még ezenkívül független szigetek Szalay szerint. „A komolyan vehető tartalmakat publikáló Parameter mögött az egyik legismertebb felvidéki oligarcha, Világi Oszkár áll. Szintén meg kell említeni a szlovák közmédia magyar nyelvű csatornáját, a Pátria rádiót, amely fontos, független műhely, de ennek is van politikai kitettsége. Ezeknél a médiumoknál veszélyeztetett a függetlenség, ezzel szemben mi átlátható működést kínálunk az előfizetőinknek.”

A Napunknak Pozsony mellett Dél-Szlovákia több városában (Rimaszombat, Komárom, Dunaszerdahely) lesz újságírója, emellett két munkatársuk főként Budapestről dolgozik majd. „Szerényebb keretek között, de átvesszük  a Denník N előfizetők megtartására építő modelljét, amelynek tartalmi lényege, hogy a rövid hírekre érkező olvasók előbb-utóbb rátalálnak a számukra érdekes nagyobb anyagokra is. Ha rendszeresen tudunk ilyet nyújtani az előfizetőknek, akkor velünk maradnak. Ezen túl a Denník N nagy figyelmet fordít az előfizetők viselkedésének szoftveres követésére is, amivel elemezhető, csökkenthető a lemorzsolódó előfizetők aránya. Ennek a tartalmi  és technikai modellnek nyelvtől függetlenül működnie kell, ezért bízunk benne, hogy ez a stratégia a Napunk számára is jó alap lesz.”