Az online reklámozás egyre elfogadottabb nemcsak a nagyvilágban, hanem itthon is, ezért az ember időről időre meghökken egy-egy, az „internet a médiamixben?, áhh!” jellegű vélemény hallatán. Úgy tűnik, az ilyen vélekedések még az online reklámozás őshazájában, az Egyesült Államokban is jelen vannak. A hetekben találkoztam a Clickz nevű weboldalon (www.clickz.com) egy írással, amelyben egy neves digitális marketingstratéga arról elmélkedik, hogy a világos tények még mindig nem győznek meg számos szakembert az elkerülhetetlenről, a digitális média és az online reklámozás alkalmazásáról.
Nézzük tehát mi is a tényeket. Kezdjük a nyugati adatokkal, hiszen a hazai internethasználat növekedésével együtt ezek a trendek itthon is meg fognak valósulni, ahogy azt már az utóbbi években is megfigyelhettük.
Egy év alatt a duplájára
Az európai fogyasztók teljes médiafogyasztásában egy év alatt duplájára nőtt az internet. A 2003-ban mért 10 százalékról 2004-ben 20 százalékra nőtt az internet súlya. Ma már több időt töltenek az interneten az európaiak, mint a magazinok és a napilapok olvasásával (forrás: EIAA Pan-European Media Consumption Study 2003, 2004).
Az EIAA Pan-European Media Consumption Study 2004-es adatai szerint az európai internethasználók 35 százaléka kevesebbet tévézik, 24-24 százalékuk pedig kevesebb magazint és napilapot olvas az internet miatt – és ezek a kutatási eredmények összecsengenek azokkal az amerikai adatokkal, amelyek szerint az ottani internetezők 28 százalékkal kevesebbet tévéznek.
Szintén ez a felmérés mutatta ki, hogy az európai internethasználók 42 százaléka mindennap internetezik, valamint – a Harris Interactive, McKinsey adatai szerint – az amerikai tinédzserek és fiatal felnőttek több időt töltenek el hetente az interneten, mint amennyit bármely más médiummal.
A Cap Gemini Ernst & Young azt mutatta ki, hogy az autóvásárlókat jobban befolyásolja a keresőmarketing, mint a tévéhirdetések. Hopp! Az online reklámozás hatékony eszköze a márkázásnak, mint azt a Dynamic Logic, az IAB és az MSN példáján láthatjuk. Egyszóval: számos kampány alapos elemzése bizonyította (IAB XMOS tanulmányok), hogy a médiamixek hatékonyságát jelentősen javítja az internet beemelése – bizonyította be számos kampány alapos elemzése.
Növekvő érdeklődés
Evezzünk át a hazai vizekre az alábbi néhány ténnyel. Az internethasználók száma Magyarországon még nem túl magas ugyan európai viszonylatban, ugyanakkor egy év alatt 23 százalékkal nőtt: 2004 második és harmadik negyedévében 1,8 millió ember mondta el magáról, hogy internethasználó a Szonda Ipsos kutatóintézet Nemzeti Médiaanalízisének adatai szerint.
Az internethasználókon belül a legnagyobb csoportot a minden nap internetezők alkotják, arányuk folyamatosan emelkedik (2004. első–második negyedévében 37 százalék volt), a minimum hetente internetezők aránya pedig 46 százalékról 63 százalékra emelkedett négy év alatt (forrás szintén Szonda).
A hazai internetezők tehát egyre intenzívebben használják a netet, és ezt a Webaudit által mért adatok is alátámasztják. A Webaudit 2004 novemberében körülbelül kétmillió egyedi látogatót mért az általa auditált honlapokon, amelyet tekinthetünk a teljes magyar internethasználók táborának. Heti szinten az internetet 1,6 millió ember használja.
Reklámpiac
A fentiekben vázolt pozitív folyamatok megmozgatják a reklámpiacot is. A hazai online reklámozás minden várakozást felülmúlóan bővült a tavalyi évben, 2004-ben a 60 százalékos növekedéssel nagyjából 4 milliárd forintot tett ki, ami a reklámtorta közel három százaléka.
A megnövekedett hirdetési igényeknek köszönhetően a tavalyi évben több alkalommal is hetekre, sőt hónapokra előre elfogytak a prémium online hirdetési helyek, egy halom keresőszóról, linkhirdetésről nem is beszélve, melyeket akár fél évre előre le kellett foglalni.
Nincs ok
Úgy tűnik tehát, hogy nincs különösebb indok a sopánkodásra. Néhány alapozó év után a hazai reklámpiacon az online reklámozás kezdi elfoglalni az őt megillető helyet, amihez még jó néhány, az eddigiekhez hasonló növekedésű év szükséges. A tények tehát magukért beszélnek, és így az „Internet? Áhh!” típusú megnyilvánulásokkal szemben az „Internet? Természetesen!”-féle vélemények fognak uralkodni itthon is.
