A magyar verseny szekcióban vetítik Lea Podhradska 77 perces dokumentumfilmjét, amelyben a rendező családja történetének egy traumatikus szeletét vitte filmre. Az alkotás a rendező személyes nyomozásának története, a huszonhét évvel ezelőtt Szlovákiában eltűnt féltestvére után, akit a család soha nem keresett. A múlt és a jelen feltárásának drámai részletei alatt fény derül a filmben megszólaló család közönyösségére, egy traumáktól vezérelt életút rossz döntéseire, a bántalmazásból fakadó félresiklott életre.
Hogyan lesz az áldozatból bűnbak egy családon belül, és hogyan válnak a traumák és a nehéz kérdések: a bűn és a kirekesztettség, titokká és tabuvá?
Meg lehet-e törni a tévutakhoz vezető rossz családi dinamikát? Hogyan válik az áldozathibáztatás az elidegenedettség és az elmagányosodás mozgatórugójává és a szülő-gyermek elszakadáshoz egy családban? A sokszor humorral átszőtt film nehéz, szívfacsaró és tanulságos kérdéseket tesz fel, melyekre sokszor ugyan nem tud választ adni, ugyanakkor a személyesen keresztül fontos társadalmi párbeszédet indíthat el.
Lea Podhradská a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát dokumentumfilm-rendezőként. Ezt megelőzően interdiszciplináris társadalomkutatásokat tanult az ELTE doktori iskolájában. Az Apám lánya című film az első egész estés filmje. A filmkészítésben a kísérletezés művészete motiválja. Lea a Talents Sarajevo ösztöndíjasa.
A film második vetítése november 18-án 18:30-kor
Szintén teltházzal vetítették Haragonics Sára: Szia Sári! - című filmjének premierjét.
“A személyes hangvételű dokumentumfilmben jelen idejű és családi archív felvételek, hangüzenetek és álmok egymásutánisága fest érzékeny képet arról, hogyan működnek egyszerre a jelen és a múlt egymásra rakódó rétegei a családi viszonyainkban.”
A film trailere itt
Haragonics Sári 2007-ben szerezte BA-diplomáját média szakon az angliai Bedfordshire Egyetemen, majd 2015-ben dokumentumfilm-rendező mesterszakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Szembenézés című diplomafilmje elnyerte a Verzió Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál ZOOM-IN-szekciójának fődíját. Első egész estés dokumentumfilmje, az Anyáim története (társrendezésben Dér Asiával) premierje 2020-ban volt a kanadai Hot Docs Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon.
Az idei fesztivál zárófilmje a holland Love-22-Love, amely a rendező Jeroen Kooijmans személyes története.
A film Koojimans videóarchívumát és naplóit tartalmazza az elmúlt 30 évből, melyen keresztül feltárul feleségével való kapcsolata. A történet felvételei bemutatják, hogyan taszítja az alkotás a rendezőt kétségbeesésbe, depresszióba és végül pszichózisba. A Love-22-Love a psziché, az alkotás és a gyógyulás kérdéseit kutatja egy szerelmi történeten keresztül, ami a szélsőséges kitárulkozáson túl univerzálissá teszi a sztorit.
Jeroen Kooijmans holland művész 1995-ben végzett az amszterdami Gerrit Rietveld Akadémián. Munkái alapvetően optimista hangvételűek, de nem hagyják figyelmen kívül az élet sötét oldalát sem. Csodálatosan egyszerű filmek mellett komplex, többcsatornás videóinstallációkat készít hanggal és építészeti elemekkel kombinálva. Elnyerte 1998-ban az NPS Cultuurprijs-, 2007-ben pedig az Impakt Beam System Award-díjat.
A november 19-ei záróest infói itt!
További infók a fesztiválról itt.
Borítókép: Lea Podhradská és Dér Asia/Verzio/Facebook
