A Discovery Channel negyven éve indult az USA-ból, a tudományos ismeretterjesztő csatornák úttörőjeként, ma a Warner Bros. Discovery részeként fogható világszerte. Az elmúlt négy évtized változásainak, fejlődési irányainak megértéséhez Kerrie McEvoyt, a Warner Bros. Discovery tudományos csatornáinak regionális vezetőjét kérdeztük. 
„John Hendricks ötlete volt a nyolcvanas évek közepén egy igazán hiánypótló, ismeretterjesztő csatorna indítása, ami a közszolgálati televíziókkal szemben a tudományos kommunikációra helyezi a fókuszt – és ez akkoriban hatalmas paradigmaváltást hozott. Olyan csatorna született meg, amely szórakoztató formában, megalapozott bizonyítékokra építve hozza közelebb a természetet és a tudást az emberekhez” – kezdi Kerrie. 

Az elmúlt negyven évben a technológia alaposan átalakította az életünket és a tévézési szokásainkat, de ugyanúgy hatással volt a televíziós közvetítésekre is. „A nyolcvanas évek közepén még műholddal közvetítettünk, majd a kilencvenes években betört az internet, és ez nem csak a sugárzást, hanem a műsorkészítést is alaposan felforgatta. Ennek segítségével bárkihez eljuthatott az információ, és ez kiszélesítette a közönségünket a régióban és globálisan egyaránt.”

Személyes brandek a képernyőn

Ám nem csupán a technika, a szemlélet is folyamatosan változott, és a műsorok készítői is rájöttek, hogy a nézőknek „arcokra” is szükségük van. „Az első sorozatok még narrátorokkal készültek, akik kicsit tanárosan, de nagyon határozottan meséltek az egyes jelenetekről. Később megjelentek a műsorvezetők, akik az évek során hatalmas sikereket arattak. Ők olyan tehetséges szakemberek, akik nem csupán saját területüket ismerik behatóan, de tudásukat szenvedéllyel át is tudták adni. Ilyen volt a néhai Steve Irving, a híres ausztrál természettudós, akinek előadásmódja azonnal beszippantotta a nézőket, és rákattantak az adásokra, miközben megismerték az állatokat és azok életmódját. Többek között ő mozdította ki a csatornát a hagyományos természetfilmek világából. 

Nekem személy szerint a legikonikusabbak az Állítólag mítoszrombolói, Adam Savige és Jamie Hyneman voltak, akiket egyetemi csoporttársaimmal szájtátva néztünk, ahogy a filmes kaszkadőrjeleneteket és a popkultúra nagy pillanatait boncolgatták, miközben saját ismereteikkel és tudományos bizonyítékokkal mutatták be, mindezek hogyan néznének ki a valós életben.”

A Made in Gyetván Csabával már átlépett az országhatárokon, hiszen a Discovery május végén Romániában is műsorra tűzte, így ott is látható a magyar mérnöki tudás egy nagyon egyszerű alapötletre, vagyis a gyártási folyamatok bemutatására építve. 

„Összességében azt mondhatom, hogy a megfelelő műsorvezető a show sikerének a titka, és mi nagyon szerencsések vagyunk, hogy a Discoverynél ilyen emberekkel dolgozhatunk. A fentebb említettek mellett még Bear Grylles jut az eszembe, aki a kilencvenes évek közepétől tanította a túlélés tudományát.”

De vajon lehet-e egy tudósból tévésztárt csinálni, vagy inkább a profi műsorvezetőket kell felvértezni az adott terület tudásával? „Mindenképpen szükség van szakértőkre a hitelességhez, de az az alapötlet, hogy olyanokat találjunk, akik magabiztosan mozognak a kamera előtt. Persze néha kellenek tudományos szakértők, mint például a Vihar szeméhez, akik közérthetően magyarázzák el az egyes jelenségek – jelen esetben a viharok – hátterét. A Discovery a tényeket, a valós tudományt helyezi középpontba, de ha ez nincs elég szórakoztatóan tálalva, a nézők elkapcsolnak. 
És azt is figyelembe kell vennünk, hogy ma már az emberek rengeteg információforrás közül választhatnak – online, tévé stb. –, a piacunk szegmentálódik, de hisszük, hogy mindenki meg tudja találni a saját érdeklődésének megfelelő csatornát és programot.

Nyilvánvalóan mások a fiatalok és az idősek tartalomfogyasztási szokásai, a fiatalok például többet vannak online. Épp ezért most azt próbálgatjuk, hogy a YouTube-csatornánk mennyire lesz kedvelt a körükben – és örömmel látjuk, hogy például a Made int sokan nézik, bár itt rövidebbre vágjuk az egyes epizódokat. Egyértelmű, hogy ez a fajta történetmesélés működik minden korosztállyal, és ez számos egyéb műsorunkra is igaz. Például a Halálos fogást sem azért nézik az emberek, mert hajón szeretnének extrém körülmények között halászként dolgozni, hanem mert be akarnak pillantani a kulisszák mögé.”

Társadalmi üzenetek a tudomány mögött

Egy tudományos csatorna missziói között mindenképpen megtalálható az edukáció, de mennyire lehet képes szemléletet is formálni? „A Vihar szeme erre jó példa, hiszen itt a meteorológusok a klímaváltozásról is beszélnek az extrém időjárási körülményekkel kapcsolatban. A Covid idején inkább a vírusok terjedésének tudományos magyarázatát mutattuk meg, hiszen nem hírcsatorna vagyunk, így nehezen tudunk reagálni az aktuális történésekre. Ekkor csak annyit tehettünk, hogy az otthon ragadt embereket megfelelő mennyiségű programmal láttuk el. 
Ugyanakkor minden kampányunkban van valami erős társadalmi-edukációs üzenet, most például a negyvenedik születésnapunk kapcsán világszerte negyvenezer fát ültetünk. Tavaly elkezdtük a Good to know egypercesekből álló sorozatot az International Atomic Energy Agencyvel (IAEA) az atomtudományok és -technikák előnyeiről. Ebben azt járjuk körbe, hogy világszerte a kormányok miként küzdenek meg olyan problémákkal, mint például a vízben levő mikroműanyagok vagy az ellenállóbb növényfajták létrehozása, és a nukleáris anyagok használatát is bemutatjuk a rákgyógyászatban. Change Drivers sorozatunkban pedig olyan embereket mutattunk be, akik saját közösségükben tesznek sokat a komoly problémák kezelésére.”

Az álhírek és a deepfake korában a sajtónak és a televíziónak azonban még több erőfeszítést kell tennie a hiteles tájékoztatás megőrzéséért. „Az olyan megbízható brandek, mint a Discovery, őszinte, tényekre alapuló műsorokat készítenek, de tény, hogy nagyon sok téves információ is kering világszerte online, nagyjából fénysebességgel. Mi továbbra is nagyon komoly szerkesztői szigorral nyúlunk mindenhez, nem engedhetjük meg magunknak a tévedést. Nem tudunk a neten terjedő dezinformációkkal versenyezni, de keményen dolgozunk, mert a bizalmat meg is kell tartani.” 

Cikkünk a Kreatív magazin 2025/5-6. számában jelent meg. 

(folyt. köv.)