Nem fogadta el az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2025-ös költségvetési elszámolását – írta a Telex. A lap tudósítása szerint a bizottság tagjai közül heten nemmel, öten igennel szavaztak a törvényjavaslatra, az ülésen pedig Koltay Andrást, az NMHH elnökét is meghallgatták. Az elutasítás következménye, hogy az NMHH-nak újra be kell nyújtania a javaslatot a bizottságnak. A nyilvánosan elérhető parlamenti és jogszabályi dokumentumok alapján ilyen korábbi eset nem ismert.
A döntés médiaipari szempontból azért különösen fontos, mert az NMHH költségvetési elszámolása a közmédia működésének pénzügyi kereteit is érinti. Koltay a Telex beszámolója szerint arról beszélt a bizottsági ülésen, hogy az MTVA-nak 2025-ben 155,1 milliárd forint költségvetési és 6,9 milliárd forint kereskedelmi bevétele volt, miközben az MTVA összes kiadása 157 milliárd forintot tett ki.
Az MTVA 2025-ös beszámolója a gazdálkodást részletesebb bontásban is bemutatja. A dokumentum kontrolling-táblája szerint az MTVA 2025-ös ténybevétele 155,954 milliárd forint volt, ebből 149,816 milliárd forint költségvetési bevételként, 5,862 milliárd forint pedig kereskedelmi bevételként szerepel. A táblázat szerint a reklám- és szponzorbevételek 4,17 milliárd forintot tettek ki, a tartalomértékesítésből pedig 1,054 milliárd forint folyt be.
Médiapiaci kérdés
A vita nemcsak költségvetési, hanem médiapiaci kérdés is: a közmédia nagyságrendileg százmilliárdos állami finanszírozása közvetlenül hat arra, milyen erőforrásokkal működik az egyik legnagyobb magyar tartalomgyártó és -terjesztő rendszer. A Telex korábban arról írt, hogy a 2025-ös keret alapján a közmédiát működtető MTVA több mint 165 milliárd forintból gazdálkodhatott, ami napi átlagban 452 millió forintos működési keretet jelentett.
A közmédia működését régóta nemzetközi és hazai szervezetek is kiemelt médiapluralizmus-kérdésként kezelik. A Mérték Médiaelemző Műhely egy 2025-ös elemzésében azt írta, hogy a magyar közszolgálati médiarendszer egyik fő problémája az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató kettős szerkezete: előbbi a közszolgálati médiaszolgáltatás meghatározó szervezete, miközben a szerkesztői felelősséget formálisan a Duna viseli. A Mérték szerint az európai médiaszabadság-rendelet, az EMFA a közszolgálati média függetlensége és vezetőinek kiválasztása terén is új elvárásokat támaszt.
Hasonló problémákat jelzett az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése is, amely Magyarországgal kapcsolatban nem látott előrelépést sem a médiahatóság függetlenségének erősítésében, sem a közszolgálati média független irányítását és szerkesztői függetlenségét biztosító szabályok terén.
Koltay András pozíciója a politikai környezet változása miatt is fókuszba került. A Telex szerint Magyar Péter a választás utáni győzelmi beszédében Koltay távozását is sürgette, az NMHH viszont a lapnak azt írta: a hatóság az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, és Koltay kinevezése 2030 decemberéig szól. Az NMHH saját korábbi közlése szerint Koltayt 2021 decemberében nevezték ki a hatóság élére, megbízatása kilenc évre szól.
A mostani bizottsági döntés néhány nappal azután érkezett, hogy - ahogy korábban megírtuk - a közmédia formális irányítási rendszerében szintén ritka fejlemény történt: a Közszolgálati Testület nem fogadta el Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójának éves beszámolóját. A két ügy együtt ismét arra irányítja a figyelmet, hogyan oszlik meg a felelősség, a kontroll és a finanszírozás a Duna Médiaszolgáltató, az MTVA és az NMHH körül.
Borítókép: NMHH Facebook-oldal
