A televízió megszületése több évtizeden át tartó folyamat volt, számos feltaláló munkájának eredménye. A telefaxszal párhuzamosan indulva, a Nipkow-tárcsának nevezett, a kép elektromos jellé átalakítására alkalmas készüléken át végül 1925-ben John Logie Baird skót mérnök bemutatta az első élő emberi arcot a képernyőn. Eközben az Atlanti-óceán másik oldalán Philo Farnsworth – Baird mechanikus lemezének gyenge képével szemben – elektronikus rendszereket használva 1927-ben valósította meg az első tévés közvetítést (a szomszédos szobából). A harmincas évek elején világszerte zajlottak kísérleti adások, a berlini olimpiát pedig a német főváros 40 km-es körzetében már lehetett nézni (az erre a célra létrehozott nyilvános televíziós szobákban). A BBC 1936 novemberében kezdte meg rendszeres adását, három évvel később az USA-ban az RCA/NBC elsőként a New York-i világkiállítás megnyitóját, Franklin D. Roosevelt beszédét közvetítette. 

És 1941-ben megérkezett az első tévéreklám is – egy óramárka ajánlotta magát a 9 másodperces szpotban a nézők figyelmébe, új platformot nyitva a hirdetésekben. Ennek történetéről és érdekességeiről bővebben is olvashattok mostani lapszámunkban, amelynek fő vezérfonalát épp a televízió adja. Megnézzük, hogy a lineáris csatornákon mely műsorok szerepeltek a legsikeresebben, és milyen fejlesztésekkel mennek előre a streamingplatformok. A régi képernyős „arcokról” szóló összeállításunkban öt korábbi híradós meséli el, miként alakult a televízión túli élete, és a mikrofon másik oldalán mennyiben tudnak profitálni az élő adások alatt szerzett rutinból. Vanicsek Olivér forgatókönyvíró szerint a történetmesélést soha nem válthatja ki az AI, de a most ismert filmipar komoly változások előtt áll. Megvizsgáljuk a connected TV piacában rejlő lehetőségeket, és elemezzük a hazai televíziós reklámok árainak alakulását. 

A képernyőn túlra nézve azt firtatjuk, hogy a digitális korban vajon mik teszik emberivé a reklámokat. És egy másik fontos médium, a rádió köszöni szépen, hazai századik születésnapja környékén is még igen jól tartja magát – és továbbra is a storytelling fontos közvetítője. Nagyinterjúnkban pedig Mara Einstein professzorral azt járjuk körbe, hogy a vallási közösségek jól bevált gyakorlatai miként épültek be napjaink marketinggondolkodásába.

Lapozzatok bele mostani számunkba alább.