Kreatív: Honnan jött az ötlet a digitális alkotóműhelyek létrehozására? 

Schlégl Tímea: A világon minden nagyobb városban található már digitális alkotóműhely (makerspace), fablab vagy hackerspace, melyek közösségi és gyakran oktatási terek. A makerspace-ek azért jöttek létre, hogy támogassák az emberek kreativitását és innovációit. Ezek a közösségi terek lehetőséget biztosítanak arra, hogy különböző eszközökkel és technológiákkal dolgozhassanak, mint például 3D nyomtatók, lézervágók és egyéb gyártási eszközök. A makerspace-ek célja, hogy az emberek megoszthassák ötleteiket, együttműködhessenek, és tanulhassanak egymástól. Mindenki ismeri azt az örömöt, amikor egy saját kreatív ötlet formát ölt. Ezt az örömöt akartuk mi beilleszteni a mindennapi oktatási tevékenységbe, hogy minél több iskolás élhesse át az alkotás sikerélményét. 

Hamar rájöttünk azonban, hogy modern digitális alkotóműhelyből ugyan egyre több lesz, terjed az iskolákban is, viszont a legtöbb helyen azért nem kezdik el a munkát, mert nem tudják használni az eszközöket, és nincs is igazán ötletük, hogy hogyan lehetne őket pedagógiai céllal alkalmazni. Mi viszont tudjuk, hogy a digitális alkotói technológiák, mint például a 3D nyomtatás mennyire mély örömöt tud adni, ezek a tevékenységek a valós élet kihívásaira készítenek fel, magolás helyett gondolkodásra, saját ötletek megvalósítására sarkallnak, és megtanítják azt is, hogy hibázni nem feltétlenül rossz dolog, hanem a kreatív folyamatok szükségszerű része.

Fontosnak tartjuk, hogy ez a típusú életszemlélet minél fiatalabb korban kialakuljon, amit az oktatáson keresztül tudunk a leginkább képviselni. Ezért hoztuk létre a kreativitást és egyéb jövőálló kompetenciákat fejlesztő tananyagainkat a 11-17 éves korosztály számára.

Mi pontosan a módszertanotok lényege?

A módszertanunk célja a kompetenciafejlesztés, melynek három fő pillére: az alkotópedagógia, a történetmesélés és a technológia. 

Az alkotópedagógia a kreatív problémamegoldásra és a gyakorlati készségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A módszer célja, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, fejlesztve kritikus gondolkodásukat és önállóságukat.

Anyagainkban különféle technológiai eszközöket is használunk, mint például 3D nyomtatót, mikrokontrollert vagy lézervágót, hogy a diákok valós problémákra találjanak kreatív és kézzel fogható megoldásokat. 

Emellett minden tananyagunk a történetmesélésre épül. Ez az, ami magával ragadja a gyerekeket. Különböző szerepekbe helyezkedve és az érdeklődésükhöz leginkább passzoló feladatokon dolgozva azokat is beszippantja a program, akiket a technológia maga egyébként nem érdekelne annyira. 

A módszertan célja továbbá, hogy áthidalja az oktatás és a munkaerőpiac közötti szakadékot, segítve a diákokat abban, hogy a modern munkahelyi követelményeknek megfelelő és a mindennapi életben is szükséges készségeket sajátítsanak el.

Jelenleg hány alkotóműhelyetek van?

Mi a tartalmat, tananyagot adjuk az alkotóműhelyeknek, azok tőlünk függetlenül alakulnak ki iskolákban, oktatási központokban, könyvtárakban és egyéb nyitott oktatási terekben, mert szerencsére egyre többen ismerik fel a digitális eszközökben rejlő pedagógiai lehetőséget. Műhely már egészen sok van, mi azt akarjuk elérni, hogy aktívan használják is őket. Hiszen amikor birtokba veszik az eszközöket, és mindenki túlesett az első eufórián, kiderül, hogy a tanároknak borzasztó nehéz a dolga: nem kaptak az eszközök használatához felkészítést, ráadásul, ha minden héten értelmes tartalommal akarják kitölteni a diákok idejét, akkor elképesztően sok időt kell ráfordítaniuk a projektek kitalálására.

Itt jövünk mi a képbe, a mi anyagaink a pedagógusokat is végigvezetik az eszközhasználaton, emellett egy innovatív módszertant is kapnak, ráadásul minden Maker’s Red Box 32 órányi aktivitást is tartalmaz minden ehhez szükséges prezentációval, műszaki file-okkal, videókkal, tehát ezzel a tanároknak már egyáltalán nem kell foglalkozniuk.

Most, ebben a pillanatban Magyarországon közel száz iskolában használják aktívan az anyagainkat, másik körülbelül 50 intézményben pedig időszakos projektek keretében. Külföldön közel 30 országban vagyunk jelen Dél-Afrikától Finnországig, főleg iskolákban. 

Ehhez kapcsolódik egy vicces történet is: Az egyik szakmai kiállításon fiatal finn tanárok jöttek oda hozzánk, és elkezdtek finnül beszélni. Mire mi angolul szabadkoztunk, erre ők: „Azt hittük, finnek vagytok, ilyeneket mi szoktunk kitalálni.”

De hadd büszkélkedjek még egy kicsit: Hollandiában például egy multinacionális elektronikai gyártó döntött úgy, hogy támogatja a helyi középiskolák digitalizációját, és ehhez a folyamathoz a mi tananyagainkat választotta egyedüli tartalomszolgáltatóként. Hasonló történt Izlandon is, ott Reykjavik oktatási innovációs hatósága indított egy projektet a helyi iskolákkal. Idén áprilisban pedig meghívtak minket egy kiállításra, ahol ezek az iskolák mutatták be a többi helyi tanárnak a Maker’s Red Box projektjeiket. Azért ez egy igazán felemelő pillanat volt az egész, végtelenül elkötelezett Maker’s Red Box csapatnak.

Melyik tananyagotokat kinek ajánlanátok? 

A tananyagainkat 11-17 éves gyerekeknek ajánljuk. Jelenleg négy dobozunk van, amelyekből mindegyiket ajánljuk ennek a korosztálynak. 

Mind a négy tananyag ugyanarra a módszertanra épít, de témájában és fókuszpontjaiban annyira eltérőek, hogy kellő újdonságot rejtenek, amennyiben ugyanazzal a csoporttal szeretné egy iskola megvalósítani akár az összes projektet egymás után. 

A Jövő Városában egy várost terveznek és építenek meg a diákok, miközben sokat gondolkodnak fenntarthatóságról, urbanisztikai megoldásokról, de magáról a vártervezésről és a városi döntéshozatalról is. A Zöld Mérnökökben egy marsbéli expedíció kihívásait kell megoldani prototípusokkal, a Szuperhősökben a résztvevők megalkotják saját szuperhőseiket, és kitalálják azok eredettörténetét is. A Global Warningban pedig az alkotás eszközeivel tanulnak a diákok a klímaváltozásról, úgy, hogy közben képzeletben egy kutatóhajó legénységeként bejárják a világot, és minden helyszínen modellezik is a különböző klímajelenségeket, amivel egy sokkal mélyebb megértést érünk el.

Módszeretek miben segíti az elhelyezkedést a munkaerőpiacon?

Mindig azzal kezdjük a bemutatásunkat, hogy a tananyagaink 21. századi készségeket és kompetenciákat fejlesztenek. A munkaerőpiacon számos olyan készségre és képességre szükség van, amit a klasszikus oktatási módszerekkel nem lehet fejleszteni, ám a munkáltatók elvárják. Egyre több, ma még ismeretlen problémát kell megoldani még ismeretlen eszközökkel. Mindehhez olyan kompetenciák kellenek, mint például kritikus gondolkodás, a kreativitás, a csoportmunka, a kommunikáció vagy az empátia, de olyan készségek is, melyekkel a legújabb technológiákat is könnyen megtanuljuk kezelni: robotika, programozás, 3D nyomtatás, lézervágás, illetve AI-eszközök használata.

A Maker’s Red Box módszer segítségével a csoport mindegyik tagja ugyanazon a közös „ügyön” dolgozik, de mindenkinek külön szerepe, feladatköre van. Így aztán mindenki a saját problémájára keres egy lehetséges megoldást, itt nincs csak egyetlen jó válasz, mint egy átlagos matematikai vagy fizikai feladat során, ahogy legtöbbször a valós életben sem. Ráadásul, mivel a gyerekek nem egyszerre haladnak, hamar kiderül, hogy ki milyen típusú feladatokban érzi magát a legjobban, és mivel tudja a csapatmunkát leginkább támogatni. Ennek pedig óriási jelentősége van a pályaorientációban, hiszen a tanár ilyenkor sokszor megfigyelő szerepben van, és könnyen felismerheti az egyes diákok erősségeit, szakmai orientációját.

Hogyan tudtok reagálni a gyors technológiai fejlődésre?

Valójában, amit mi tanítunk, az nem tisztán a 3D nyomtatás, a lézervágás vagy a robotika, hanem például az, hogy ha elsőre nem sikerül megcsinálni, az teljesen természetes, javítsd ki, ami nem működött, és próbáld meg újra, ebből tanulsz igazán. A történetek, amelyeket az alkotással mesélünk, technológiától mentesen is érvényesek, mi csak annyit teszünk, hogy ha egy technológia előrébb lép, ezt egy online tananyagmegosztó felületen keresztül megtanítjuk a tanároknak. 

Most például máshogy készítünk fel a Jövő Városa tananyagunk szerepeire, ehhez most már a ChatGPT-t is bevonjuk. Itt is tanároknak gyártottunk plusz segédletet. Azt látjuk, a gyerekek már sokkal inkább használják az MI-eszközöket, csak éppen nem tudatosan, nem egy irányba, és a kritikus, értő használat kialakításában megint csak óriási szerepe lesz a tanároknak.

Milyen a fogadtatása a projektjeiteknek az iskolák/tanárok részéről?

Mind az iskolák, mind pedig a tanárok részéről nagyon nyitott és pozitív a hozzáállás már az első alkalommal is, amikor még csak ismerkednek a dobozainkkal, tananyagainkkal. Ám az igazán kedvező visszajelzéseket azután kapjuk, miután már kipróbálják őket, és megtapasztalják, hogyan működik. 

Azok a tanárok, akik a Maker’s Red Box tananyagaival dolgoznak, maguk is folyamatosan fejlődnek. Nagyon jó azt hallgatni, ahogy a pedagógusok elkezdenek szárnyalni ezekkel az anyagokkal. Számunkra nagyon jó visszajelzés, amikor egy tanár iskolát vált, és az egyik első dolga a mi módszertanunkat magával vinni a következő helyre. Az az érzés, amikor kapsz egy levelet a tanártól, hogy szeptembertől új helyen kezd, és egyben egy ajánlatkérést is küld, mert az új helyén is szeretné használni a csomagjainkat, mindig megerősít. 

A legfelemelőbb visszajelzés mégis a gyerekek lelkesedése, érdeklődése és látható fejlődése a különböző projektekben, amit nem csak rajtuk látunk, hanem a szülőktől is visszahalljuk. 

Legutóbb egy indonéziai Maker’s Red Box tábor értékelésekor mondta egy kisfiú, hogy felnőttkorában egy olyan iskolát szeretne nyitni, amelyben a mi módszerünkkel tanítanak majd. 

A jelenlegi oktatási rendszerben hogyan tudtok érvényesülni?

A Maker’s Red Box mind a hazai, mind pedig nemzetközi piacon jelen van, éppen ezért számos oktatási rendszerre rálátunk, és mindenhol másképp tudunk érvényesülni. Az oktatási piac nem klasszikusan globális. Országról országra, oktatási rendszerenként vagy iskolahálózatonként más és más az érvényesülési stratégia.  

Az oktatási rendszereket számos – a mi szempontunkból releváns – kritériumok mentén értékeljük, és „érettségi” szintekbe soroljuk. Ilyen kritérium például, hogy van-e innovatív oktatási vízió, digitális oktatási stratégia, van-e a kurrikulumnak kompetenciafejlesztési kimeneti követelménye, nyitott-e annyira, hogy a tanterven felül vagy a tantervbe jól beilleszthető egy innovatív tananyag. Fontos tényező az is, hogy mennyire vannak az iskolák technológiai eszközökkel (makerspaces-szel, STEAM laborokkal) felszerelve, a tanárok nyitottak-e az innovatív módszertanokra és az új technológiák használatára. És nem utolsósorban, van-e forrás új tartalom vásárlására. 

Eddigi tapasztalataink alapján két piaci szegmensben tudunk jól érvényesülni. Ott, ahol már adott a technológiai háttér az intézményekben vagy - a pedagógiai módszertanuk kiemelt eleme - a projekt-pedagógiai és a kompetenciafejlesztés. Illetve azokon a technológiailag vagy módszertanilag kevésbé érett piacokon, ahol a változás igénye és a változtatási szándék erős. 

A hazai piacon is sokat dolgozunk azon, hogy az oktatási rendszer szereplői még jobban megismerjenek minket. Országszerte jelen vagyunk a digitális alkotóműhelyekben, rendszeresen Maker’s Red Box táborokat és szakköröket tartunk, tanárképzésekre és bemutatókra járunk, illetve egy innovatív tanári közösséget is építünk azok számára, akik alkalmazzák az alkotópedagógiát. Plusz csatlakozunk a lehető legtöbb olyan kezdeményezéshez is, amelyek egyeznek a mi oktatási víziónkkal, és együtt teszünk a szemléletformálásért. (Ilyen az Edison Platform vagy az Education Next szövetség.)  Egyre több iskolában vagyunk jelen, és a sikertörténeteknek is köszönhetően fokozatosan nő az érdeklődés a tananyagaink iránt. 

Szerintetek miben kéne változnia a magyar oktatási rendszernek, mi a helyzet a térségben?

A Maker’s Red Box valójában a tanárokat segíti abban, hogy a gyorsan változó és fejlődő világban újra érdekessé és élvezetessé tegyék a gyerekek számára az iskolát és a tanulást. A tanárok is új módszertant és eszközöket ismernek meg, míg a gyerekek olyan jövőálló kompetenciákra tesznek szert, amelyekkel felvértezve sikeresen érvényesülhetnek felnőttként mind a privát életünkben, mind a munkahelyükön. 

A világon már több száz iskolában kipróbáltuk, és működik. Úgy gondoljuk, hogy egy oktatási rendszer nem mondható modernnek a mi szemléletmódunk és módszertanunk nélkül. Azon dolgozunk, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen, éppen ezért – szigorúan csak a mi szempontunkból – minden olyan oktatási rendszerbeli változást, amely ezt elősegíti, üdvözlünk és támogatunk. Ami átfogó változást tudna jelenteni, nem csak itthon, hanem külföldön is, az a tanárképzés átstrukturálása, minél több új módszertani és technikai eszköz megismertetése a jelenlegi oktatókkal. Ezenkívül szintén nem csak hazai, hanem globális szintű probléma, hogy ha kompetenciafejlesztést akarunk elérni, de továbbra is tantárgyakhoz és tantárgyi elvárásokhoz kötünk minden egyes iskolában töltött percet, akkor nagyon nehéz lesz valós változást elérni.

Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy a mi tananyagaink beváltak, és széles körben működnek. Mindemellett, amit az ügyfeleink és mi csinálunk, az is rendszerváltás, csak még kicsiben. Ahogy mi hívjuk házon belül, gyakorlatilag a dobozainkkal együtt oktatási reformot is kínálunk, s a célunk, hogy minél több helyre eladjuk. 

A magyar iskolákban mennyire van anyagi vagy infrastrukturális lehetőség az ilyen módszerek alkalmazására?

A mi módszerünk alkalmazásához az innovatív szemléletmódon és szándékon túl technológia (digitális alkotó tér) is szükséges. Amikor egy iskola beruház egy ilyen tananyagba, akkor fontos, hogy a tanárok időt kapjanak a pedagógiai és technológiai tudás, a kerettörténetet és a kompetencia mérés/értékelés keretrendszerének elsajátításra, amit a képzéseinken vagy önállóan is megtehetnek az anyagaink alapján.

Vannak iskolák, ahol például a digitális kultúra tantárgy keretein belül, de számos iskolában szakkör formájában csinálják az MRB projekteket. Szóval fontos, hogy legyen „helye” az órarendben. 

A technológia háttér megteremtése és a Maker’s Red Box tananyagok kapcsán azt látjuk, hogy míg eleinte egyedi és alapítványi, pályázati kezdeményezések keretében jutottunk el intézményekbe, azóta már egyre több tankerület és fenntartó is megkeres minket, tehát itt mindenképpen érzékelhető egy pozitív tendencia.

Természetesen rengeteg olyan iskola is van, ahol a szándék mellett egyéb feltételek nem adottak. Több olyan eset is van, ahol az intézményen kívüli digitális alkotóterembe vitték ki a Maker’s Red Box órákat, és ott építettek fel például egy jövő városát.

Mik a jövőbeli terveitek?

A jövőt mindig két szempontból nézzük: milyen újabb tananyagot fejlesztünk, és milyen irányba terjeszkedünk. 

Termékfejlesztés szempontjából jelenleg két fő kérdés foglalkoztat minket: 

• az AI szerepe az oktatásban és az AI tudatos használatával kapcsolatos kompetenciák miképp fejleszthetők
• miképp lehet leegyszerűsíteni és tudatosabbá tenni az egyre komplexebbé váló világ megértését

Van egy megértésünk arról, hogy a világ különböző oktatási rendszerei mennyire érettek az olyan anyagokra, amelyeket mi is kínálunk a tanároknak a fejlődésre. A hazai rendszerben is vannak ilyen tanárok, és csodálatos munkát végeznek. 

Vannak viszont olyan országok, ahol azt látjuk, érdeklődéssel, lelkesedéssel tekintetnek az anyagainkra, és azonnal tudnak velük dolgozni. Éppen ezért most egy olyan nagy és nehéz piacot célzunk meg, ahova nehéz belépni, de magas a megértés, és hatalmas a lehetőség: ez az Egyesült Államok – terveink szerint a következő éveink erről fognak szólni. 

Képek: Maker's Red Box