Brüsszelben tíz fok van, jóval enyhébb, mint a tavasszal szokatlan budapesti kánikula. Ez Európai Parlament Altiero Spinelliről elnevezett épülete előtt gyűlik a tömeg. Az Európai Unió Régiók Bizottsága, ez a kisebb, konzultatív testület évente ötször kölcsönveszi a képviselőktől az EP legnagyobb üléstermét, amit csak félig töltenek meg, hiszen a Parlament 736 képviselőjével szemben a Régiók Bizottságában csak 344-en ülnek.

 A Régiók Bizottságának központi épületét is ellepték a bizottság tagjai. A Rue Belliardon, a brüsszeli parlamenti negyed egyik fontosabb utcáján álló üveg irodaház egyike a rengeteg hasonlónak, amit az unió 1993-as megszületése óta felhúztak, hogy az ötszázmilliós Európát innen irányítsák. A Parlament épületeinek árnyékában álló irodaházban a horvátok is sokan vannak, hiszen tagjelöltként hamarosan ők is beleszólhatnak majd a fejlesztési pénzek elosztásába és az EU jogszabályainak véleményezésébe.

A Régiók Bizottságának frakciói május 4-én, csütörtökön délelőtt tartják megbeszéléseiket. A nemzeti delegációk csak ezután ülnek össze, hogy felkészüljenek a koradélután kezdődő plenáris ülésre. A magyar delegáció tizenkét tagból áll és nem mutatja olyan szigorúan a magyar parlament erőviszonyait, mint az Európai Parlament képviselői. A hat fideszes küldött mellet négy szocialista, egy független és egy liberális képviselő is a kis értekezleten ül.

A magyar küldöttség számára azért is fontos, hogy beszéljenek, mert az egyik véleményjavaslatnak magyar raportőre van. A raportőrök, vagy előadók azok, akik a bizottság legfontosabb munkáit, a javaslatokat megszövegezik és prezentálják az RB plenáris ülésén. Ezeket a javaslatokat először az RB szűkebb bizottsága nézi át, azután kerülnek a plenáris üléseken a képviselők elé, akik a benyújtott módosító indítványokkal együtt elfogadhatják őket.

Magyar kezekben a fogyasztóvédelem

A május 3-4-ei ülésen fogadta el a bizottság az Európai Unió 2014-2020-ig tartó fogyasztóvédelmi stratégiájának véleménytervezetét. A tervezet raportőre, az ALDE, az RB liberális frakciójának tagja, Sértő-Radics István, akinek a meghívására a Régiók Bizottságának segítségével mi is a plenáris ülésre utazhattunk. Sértő-Radics a Régiók Bizottságának egyik régi magyar tagja. Uszka, a Szabolcs megyei négyszáz fős község polgármestereként szerezte mandátumát, amivel egy ideig az RB külügyi szakbizottságát is vezette. A fogyasztóvédelmi javaslatot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakértőjével, Bobál Dáviddal együtt szövegezték meg.

A küldöttek nagy része péntek délután már hazautazik a plenáris ülésekről, hogy a hétvégét már otthon töltse. A mostani ülés azonban jól belelógott a péntek délutánba. Sértő-Radics tervezetét például utolsó előttiként, majdnem négy órakor fogadta el a bizottság.

Az Európa 2020 agenda szeretné elérni, hogy az unió állampolgárai teljes mértékben ki tudják használni a közös piac előnyeit. A raportőr szerint a fogyasztóvédelmi javaslat figyelembe vette azt, hogy a határokon átnyúló vásárlásokhoz szintén határokon átnyúló fogyasztóvédelem is kell. Az európai fogyasztói kiadások az uniós GDP 56 százalékát is elérik, ezért a Bizottság a 2014-2020-ig tartó időszakban majdnem 200 millió eurót tervez a fogyasztóvédelmi programra költeni.

A vélemény legnagyobb újítása az Európai Bizottság által kidolgozott képest, hogy az EU-n belüli kifejezetten változatos fogyasztóvédelmi oktatást megpróbálná rendszerezni és uniós szinten összehangolni, miközben a közoktatás minden szintjén beilleszti a kötelező tananyagba. Ezt később egy módosító indítvánnyal „lehetségesre” finomították, hiszen az EU-nak ezen a területen nincsen hatásköre a jogalkotásra.

A másik fontos javaslat, hogy az EU 14 tagállamában nemzeti szinten már működő „kollektív jogorvoslat” intézményét uniós szintre szeretné emelni. Ez azt jelentené, hogy a fogyasztók könnyebben követelhetnének kártérítést például a gyári hibás termékek, vagy a felelőtlen pénzügyi támogatások után. A közös piacon belül a javaslat szerint fontos lenne, hogy jogorvoslatot határokon átívelően is érvényesíteni lehessen, hiszen így egy másik országban vásárolt hibás termékkel kapcsolatban is könnyebben érvényesíthető a fogyasztók jogai. Sértő-Radics a tervezetben megjegyzi, hogy a hiányzó uniós szabályozás miatt kieső kártérítések összege évente körülbelül húszmilliárd euró.

A javaslatot végül könnyedén elfogadták, úgy is, hogy az öt benyújtott módosító indítványból csak hármat fogadott el a bizottság. Könnyebbé tette persze, hogy a kötelező fogyasztóvédelmi oktatásról szóló cikkelyt végül enyhítették, hiszen a német képviselők a javaslat benyújtásakor közölték, hogy nem értenek vele egyet, ezért nem fogják támogatni. Sértő-Radics a Kreatívnak elmondta, hogy az Európai Parlament várhatóan csak szeptemberben tárgyalja a javaslatot, előtte azonban szeretne találkozni Robert Rocheforttal, az ALDE frakció európai parlamenti képviselőjével, aki a parlamenten belül felelős a fogyasztóvédelmi programért, hogy igyekezzen meggyőzni a javaslatok elfogadásáról.

A legfontosabb téma a május 3-4-ei plenáris ülésen egyébként a strukturális alapok voltak, amit az is mutatott, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Unió Tanácsának elnöke, jelenleg az EU legmagasabb szintű tisztségviselője nyitotta meg az ülést.  A visszafogott diplomata, aki Belgium miniszterelnökéből lett az unió elnöke nem egy tüzes szónok. A beszédben visszafogottan kritizálta azokat, akik kételkednek benne, hogy az unió túl tudja élni a mostani válságot. Azt azért ő is elismerte, hogy a hetvenes évek óta nem volt ilyen komoly válság Európában. A gazdasági növekedés gyakorlatilag megszűnt, amire a politikai nyomás miatt szerinte a kelleténél sokkal jobban koncentrál az európai közvélemény. Rompuy persze szeretné, ha ez a nyomás megszűnne, és sokkal pozitívabb, optimistább hangnemben szólna a közbeszéd az EU-ról.