Személyre szabott partnerség
„BIFF-es konstrukcióban működő filmfesztivál nincs túl sok a világon” – kezdi Szalai Tamás, a Budapest International Film Festival (BIFF) stratégiai igazgatója. Tavaly a Corvinban több mint ötven vetítésen 37 filmet bemutató, 12 ezer nézőt vonzó BIFF ugyanis számottevő részben – a jegyeladásokkal egyébként megegyező mértékben – támaszkodik négy kultúrabarát cég finanszírozására, amelyeknek külön izgalmas, hogy a felmérések szerint a BIFF-re látogatók közel 60 százaléka a Z generáció tagja. A BIFF semmilyen állami támogatást nem kap, és a fővárostól is csak elhanyagolható mértékben. Ezenkívül konkrét, már kiválasztott filmekhez megszerzett külföldi kulturális intézeti és nagykövetségi támogatás színesíti a finanszírozási palettát.
„Itt és most egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a filmválogatási és a kommunikációs függetlenségünket magyar állami források veszélyeztessék. Pedig, ha körülnézünk a világban, akkor a nagyobb és ismertebb filmfesztiválok finanszírozásának legalább 50 százaléka, de inkább még nagyobb része származik közösségi forrásokból, és kevesebb mint 25 százalék a jegyárbevétel. A nálunk kiemelt vállalati együttműködések máshol csupán 10–25 százalékot hoznak.
Az állam vagy a város fizet azért, hogy legyen egy fesztivál, amely elhozza a világ legjobb filmjeit a helyieknek, amely turisztikailag vonzó program, és öregbíti a város hírnevét, nem mellesleg, láthatóságot ad a helyi filmművészetnek.
Magyarországon ezek a források most éppen vagy korlátozottak, vagy a kurátori szabadsággal összeegyeztethető módon nem elérhetők” – summázza a fesztivál jelenlegi financiális lehetőségeit Szalai Tamás.

Európában, illetve a világban évek óta vannak nagy presztízsű, kultúrabarát márkák, jellemzően pénzintézetek, autómárkák, kommunikációs és szépségipari cégek, amelyek filmfesztiválokat támogatnak. Ezekből válogat a BIFF-es csapat is. A BIFF 2025-ös partnerei közül az Erste például ott áll a bécsi Viennále, a Visa a torontói, a Telekom a ljubljanai filmfesztivál mögött.
A BIFF esetében a jegyárbevétel nagyságrendileg csupán a Corvin moziban a termek bérlését és a jogdíjakat fedezi. A fordítási költségeket, a bemutatott filmek alkotóinak utaztatását, a vetítéseken kívüli ingyenes programokat és persze a szervezet egyéb működési költségeit más módokon kell finanszírozniuk, de a fesztivál kommunikációs kiadásai is számottevőek. A kivéreztetett Budapest 2025-ben csak annyival tudott segíteni, hogy a 3-as metró kocsijaiban adott hirdetési felületet pár hétre. „Ezért van szükségünk arra, hogy olyan kereskedelmi megállapodásokat kössünk, amelyek kölcsönös érdekeken alapulnak. Azaz nem az adott cég kultúraszeretetére és logókommunikációjára épülnek. A BIFF többet ajánl annál, mint hogy kiteszi a vászonra a négy főszponzor logóját”– mondja a stratégiai igazgató.
Az Erste például női témájú filmeket fogadott örökbe. Ennek apropóján a cégnél működő, a női munkavállalókat tömörítő platform számára szerveztek eseményeket. A Visa prémium kártyabirtokosai pedig nemcsak kedvezményes áron vehettek jegyet, hanem még olyan BIFF-es vetítésekre is bejutottak, amelyek egyébként már teltházasok voltak. A Telekomnak pedig olyan magánvetítést szerveztek a fesztivál helyszínén, ahol a cég munkavállalói, ügyfelei és egyik új brandje számára fontos influenszerek kaptak meghívást. Az HBO Max exkluzív vetítéssorozaton, filmfesztiváli körülmények között mutathatta be a Pogány Induló négyrészes sorozat első két részét, ahol megjelent maga Pogány is. „Izgi ötletek, amelyek a különlegesség és minőség érzetével asszociálják a szponzor brandjét, és közben szolgáltatnak is” – teszi hozzá Szalai Tamás.
A fesztivál örökbefogadó konstrukciójában kisebb összegekkel és egyes filmek támogatásával kultúrintézetek és nagykövetségek is jelen vannak. A British Council segítette többek között a Hamnet vagy a Die My Love című filmeket – melyeket azóta már a hazai mozik is vetítenek –, vagy például Kolumbia nagykövetsége az El Poet című filmet. A holland nagykövetség és a terézvárosi önkormányzat egy, a Capa Központban rendezett Robby Müller (Wim Wenders, Jim Jarmusch, Lars von Trier operatőre) kiállítást tettek lehetővé. Az eseménypartnerek brandje alapvetően az adott esemény kommunikációjában jelenik meg.
Kurátori munkájával a BIFF (beleértve a szakmai beszélgetéseket) általános közösségi-társadalmi ügyek mellett is kiáll, például a kisebbségek érdekei, a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése, a nők társadalmi helyzete vagy épp a menekültek befogadásának és dehumanizálásának problémája mellett. Ezeken kívül is léteznek olyan kulturális, művészeti témák, amelyekhez úgy képes csatlakozni egy kereskedelmi partner, hogy a kurátori munka függetlensége ne sérüljön. A BIFF vállalati partnere, a KPMG erre fogékony munkatársai például lehetőséget kaptak arra, hogy egy privát rendezvényen a filmfesztivál szakmai kulisszatitkai mögé tekintsenek.
„Ahhoz, hogy a BIFF töretlenül fejlődhessen, és a jövőben is kompromisszumok nélkül tölthessük be a felvállalt kulturális és társadalmi missziónkat, elengedhetetlen lenne valamilyen jelentősebb magyar állami vagy fővárosi támogatás is. Jelenleg – és feltehetően még hosszabb ideig – azonban csak a kultúrabarát céges háttér biztosíthatja a függetlenségünket” – mondja a BIFF stratégiai igazgatója.
Az alkotók diktálják a kulturális trendeket
A kultúra, a gazdaság és a technológia elválaszthatatlanul összekapcsolódik – vallja a Visa. A pénzügyi vállalat azon túl, hogy globális sport- és szórakoztatóipari rendezvényeket támogat (olimpia, paralimpia, FIFA, NFL) aktívan segíti a kultúra alakítóit is: az alkotókat.
„A kulturális értékek támogatását nagyon fontos feladatunknak tekintjük. Ehhez világszerte ismert, ikonikus eseményeket és platformokat használunk fel, legyen szó zenészekről, művészekről, gamerekről.
A közösségi média korában, amikor bárki hallathatja a hangját, az alkotók diktálják a kulturális trendeket” – mondja Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.

Magyarországon helyi partnerségekkel is erősítik a márkát: olyan intézményekkel és rendezvényekkel dolgoznak együtt, mint a Magyar Zene Háza, a Művészetek Völgye, a BIFF vagy az MVM Dome. A Művészetek Völgye fesztiválon 2025-ben főtámogatóként jelentek meg, és innovatív szolgáltatásokkal – például a Visa Széfekkel és a Visa Taxi megoldásokkal – járultak hozzá a fesztiválélményhez.
Prémium szolgáltatásaikhoz kapcsolják a kulturális jelenlétet, amely a BIFF támogatásában is megjelent: a Visa prémiumkategóriás kártyabirtokosoknak exkluzív lehetőségeket, például kedvezményes jegyvásárlást, elővételi lehetőséget és VIP-programokat kínálnak, ezzel is erősítve a kulturális intézmények látogatottságát és presztízsét.
Ugyanakkor a márkaismertség növelését meghatározó platformokon való részvétellel érik el, így tudnak még nagyobb figyelmet irányítani a művészekre, eseményekre és a kreatív energiákra. A Visa Live program például egy nemzetközi zenei élménysorozat olyan helyszíneken, mint a párizsi Louvre vagy a floridai Rocket Garden.
Filmszemle & Movie Maker
A MagNet a kortárs magyar kultúrán belül kiemelten a filmre, az irodalomra és a társadalmi kérdéseket megfogalmazó vizuális művészetekre koncentrál. „Olyan kezdeményezéseket támogatunk, amelyek reflektálnak a jelenre, párbeszédet indítanak, és széles közönséget képesek megszólítani. A MagNet Bankban a kultúrát társadalmi ügyként kezeljük: nemcsak támogatjuk, hanem aktívan részt is veszünk benne, ügyfeleinket és munkatársainkat egyaránt bevonva programjainkba. A több mint 15 éve működő Közösségi Adományozási Programunkon és a Segítő Bankkártya Programon keresztül ügyfeleink döntései révén kulturális szervezetek is támogatáshoz jutnak. Emellett helyszínt, figyelmet és nyilvánosságot biztosítunk kulturális eseményeknek” – válaszolta a közösségi bank a Kreatív kérdésére.
A MagNet második éve a Magyar Filmszemle egyik fő támogatója. A magyar filmeket és a filmkészítőket ugyanakkor nem csupán a fesztivál partnereként, hanem aktív pénzügyi szereplőként is segítik: a Movie Maker előfinanszírozási megoldásukkal eddig több mint kilencven magyar film létrejöttéhez járultak hozzá, biztonságos hátteret teremtve az alkotók számára a gyártási folyamat során – mutattak rá.
Kiemelt partnerük az ARC is, amelyet több éve támogatnak, és saját plakáttal is megjelennek. Részt vettek a NobelMobil kezdeményezésben is: bankfiókjuk helyszínként adott teret Krasznahorkai László egyik művének közösségi felolvasásához. „Olyan programokra és kulturális együttműködésekre készülünk a jövőben is, amelyek egyszerre adnak anyagi biztonságot, nyilvánosságot és társadalmi visszhangot a magyar kulturális sikereknek.”
Filmszemle: Hasonló, de mégis más
Valamelyest más konstrukcióban, de nagyon hasonlóan működik a tizenkét év kihagyás után tavaly újraindult Magyar Filmszemle szponzorációja: a rangos hazai esemény a Magyar Filmművészek Szövetségének kezdeményezésére jött létre, szakmai szervezetek és szponzorok együttműködésével valósult meg. A magyar filmek mustrájának helyszíne a Corvin mozi és az Inga Café.
Az eseményt a szponzori források és a Corvin Moziban zajló vetítések jegybevételei biztosítják, utóbbiak ezerforintos kedvezményes áron, ez volt a tavalyi és a tizenkét évvel ezelőtti ár is. A szervezők többször hangsúlyozták, hogy a kedvezményes ár a szponzorok hozzájárulásával valósulhat meg, ugyanakkor a rendezvényt Budapest is támogatja 20 millió forinttal. Az idei Filmszemle számai impozánsak: 450 filmet neveztek, ebből 220 került programba, és az esemény két új versenyszekciót is indított, videóklipekre és az animációra koncentrálva. Idén a Filmszemle több szponzort vonzott be tavalyhoz képest: új támogató a Telekom, és médiatámogatóként belépett a HVG is. Fő támogatóik között szerepel még a Renault és az Uniqa.
Borítókép: Pogány Judit és Tarr Béla a BIFF-en 2025 - Fotó: Dezső Bálint/BIFF

