hero
Molnár Zoltán

Rovat:

Reklám
Becsült olvasási idő: 3 perc
Boldog ujgurok, hazudó nyugat: önti a propagandát a kínai pártállam a TikTokra

A Forbes belelesett a TikTok ad library-jébe, és talált pár furcsaságot. A közösségi videómegosztó oldalt jó ideje támadják nyugatról azzal, hogy hátsó ajtót kínál a kínai vezetésnek a felhasználók adataihoz, de most más irányból érkezett kritika. Az utóbbi egy évben ellepték a felületet a kínai propagandavideók fizetett hirdetésként. Ezeket sokszor nem maga az állam, hanem hozzá kötődő médiumok terjesztik, és elmondják benne, miben téved a nyugat Kínát illetően, illetve mennyire jó hely az ujgur vidék, ellentmondva a milliók táborokba zárásáról szóló értesüléseknek.

Az utóbbi hónapokban a kínai pártállam hirdetései özönlötték el az európai TikTok-felhasználók felületeit. A Forbes cikke szerint olyan hirdetések bukkantak fel, amikben védik a kínai nagy Covid-lezárásokat (amik példátlan országos tüntetéshullámhoz, majd enyhítéshez vezettek), vagy épp a Hszincsiang-Ujgur területekre irányuló turizmust népszerűsítik kismacskákkal (amit az erős gyanú szerint kiépült kínai koncentrációstábor-hálózat híre tépázott meg).

Mi is történt Hszincsiangban?

A régióban élők a közép-ázsiai térség lakosainak jelentős részéhez hasonlóan muzulmán hitű, körükben némi szeparatizmus is megmutatkozott az utóbbi évtizedekben. A kínai állam erre vasszigorral válaszolt, a megfigyelés totális láncolatát építette ki, ezrek menekültek el a régióból, ahova megindult a többségi kínai lakosság betelepítése is. A megmaradt ujgurokat átnevelőtáborokba zárták, kényszermunkára kötelezték. Ezek az információk nyugati titkosszolgálatoktól és oknyomozó újságírói anyagokból szivárogtak ki, a kínai állam pedig tagadja az emberi jogsértéseket. Nemrég írt a BBC News arról, hogy az elmenekülteket is sakkban tartja Peking az otthon maradt hozzátartozókon keresztül.

A Forbes által megszerzett adatok szerint tavaly október óta mintegy ezer kínai pártállami reklám futott a platformon, többek közt a rezsim által kontrollált médiumokon (People’s Daily, CGTN) keresztül. Ezek a lap szerint az osztrák, belga, cseh, német, görög, olasz, ír, holland, lengyel, brit és ami nekünk fontos, a magyar tiktokkerek felületein is mentek. Az ad library adatai a tengerentúli hirdetésekről nem szólnak.

A nyugati Hszincsiang régióba – ahol az USA szerint népirtás történik – különösen szeretnék visszacsábítani a látogatókat, kifejezetten sok hirdetés népszerűsíti ezt a területet. Volt hirdetés, ahol egy hagyományos ruhába bújt férfi táncol a felirat felett, miszerint „Hszincsiang jó hely”. Egy másik videón egy helyi iskolát mutatnak be egy olyan településen, ahol egy ausztrál elemzőintézet szerint hat átnevelőtábor is található.

Nemrég olyan hirdetések futottak a TikTokon, amiken azokra a kritikákra reagálnak, miszerint Kína sérti az emberi jogokat, de az egykor Új Selyemút, most Övezet és Út Kezdeményezés néven futó kereskedelmi gigaprojekt kritikáit is megkérdőjelezik. 

Videó arról, mennyire más TikTok-verziót kapnak a kínaiak és az amerikaiak.

A TikTok hirdetési policyja szerint eközben nem lehetne politikai reklámot elhelyezni a platformon. A Forbes erre vonatkozó kérdéseire azt válaszolták, ezek médiumok hirdetései, nem pártokéi.

Hogy ezek a hirdetések mennyibe kerültek, arról nincs információ. Mellesleg a legtöbbjüket pár ezren nézték meg, de azért akad több százezres nézettségű is. Elvileg a TikTok jelzi az állami jellegű hirdetéseket, de e jelzés nem mindig jelenik meg. Például miután a Forbes rákérdezett a @GlamourChina turisztikai csatornára, rákerült a billog, miszerint a felhasználó állami aktor.

Beérő szigor?

A TikTokot nyugatról több támadás érte, mondván voltaképp be van kötve a Kínai Kommunista Pártba, a pártállam láthatja a felhasználók adatait, akár az európaiakét is. Ezért több állam és kormányközi szervezet is tiltja dolgozóinak a TikTok használatát. Peking jó ideje fizetett hirdetésekkel igyekszik nyugaton javítani az imidzsén, e hirdetések a Facebook és a Google felületein is megjelentek már.

Mindenesetre a TikTok ad libraryját sokan jó példának hozzák fel arra, hogy a szigorú (ez esetben uniós) szabályozás igenis képes elérni eredményeket. A Forbes cikke szerint is pont ezért született meg: több országban ebből a hirdetési könyvtárból látni, ki, mire, mennyit költ a közösségi site-on.

(Kép forrása: Rokas / Adobe Stock)