Keveset teljesített Magyarország
A magyar médiaszabályozás továbbra sem felel meg az Európa Tanács mércéjének. Az ET emberi jogi biztosának ajánlásaiból keveset teljesített Magyarország, ezért felmerül a joggal való visszaélés lehetősége, emellett innen is a közmédiára gyakorolt politikai nyomásról szóló hírek érkeztek, ezért a tanács felszólítja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget 2011-es állásfoglalásuknak.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése csütörtökön elfogadott az európai média helyzetéről szóló határozatot, amelyben a jelenlegi magyar médiaszabályozást kritizálták, mivel az az ET véleménye szerint továbbra sem tesz eleget korábban megfogalmazott ajánlásaiknak. A jelentés szerint a 2010-ben elfogadott, majd több ízben – legutóbb májusban módosított médiaszabályozás továbbra sem zárja ki a joggal való visszaélés lehetőségét, és annak a sajtószabadság korlátozására való felhasználását.

Az ET parlamenti közgyűlése a dokumentum elfogadásával felszólítja a magyar kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az ET akkori emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg által 2011 februárjában tett, ezzel kapcsolatos állásfoglalásban megfogalmazott észrevételeknek.

A határozat azt is megállapítja, hogy a médiapiaci szereplők megsokszorozódása dacára a közszolgálati média továbbra is fontos információforrás Európában. Határozatában az ET parlamenti közgyűlése „aggodalommal veszi tudomásul”, hogy több országgal, például Olaszországgal, Ukrajnával, Szlovákiával és Spanyolországgal együtt az elmúlt időkben Magyarországról is a közmédiára gyakorolt politikai nyomásról szóló hírek érkeztek, és a közgyűlés ebben az ügyben az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) együttműködésére is számít.

A közgyűlés egyúttal emlékeztet egy 2008-ban elfogadott határozatára, amelyben kimondta: a közszolgálati műsorszolgáltatókat meg kell védeni a politikai befolyástól a mindennapi irányítási és a szerkesztési tevékenység területén, nyílt pártpolitikai kötődéssel rendelkező személyeknek nem volna szabad vezető beosztásba kerülniük, a közszolgálati műsorszolgáltatóknak pedig belső etikai kódexet kellene alkotniuk az újságírói munkára, a szerkesztés politikai függetlenségére vonatkozóan.