hero
Hermann IrénGyőri Zsófia

Rovat:

Reklám
Becsült olvasási idő: 10 perc
„Elkezdődik majd megint a számlagyározás” – sötéten látják a katások jövőjét a kreatíviparban
Elterjedt volt a kommunikációs szakmában a katázás, rengeteg szabadúszó dolgozott így, de sokan foglalkoztattak ebben a formában olyanokat is, akik valójában munkavállalónak számítottak. Megkérdeztünk ügynökségeket és dolgozókat is, milyen jövőt jósolnak a változások miatt az iparágnak. Spoiler: nem derűset.

Nemrégiben rapid módon, nyár és adóév közepén megváltoztak a KATA-szabályok (kisadózó vállalkozások tételes adója), az ebben a formában dolgozóknak szeptember elejéig kell más megoldást keresniük, amiről egy biztos: sokkal többe fog nekik kerülni.

A KATA-formát azoknak a kisvállalkozóknak, korábban egyéni vállalkozóknak találták ki, akik belefértek az évi 12 milliós bevételi keretbe, jellemzően több megrendelőnek dolgoztak, nem akartak az adminisztrációval bajlódni és vállalták a kedvező havi 50 ezer forintos fix adóterhet. Persze annak tudatában, hogy a bejelentett munkavállalással kapcsolatos előnyöket (úgymint nyugdíj, gyes) nem élvezhetik.

A KATA a kommunikációs iparágban is elterjedt adózási forma lett, egyrészt az iparág jellegéből adódóan tényleg sok benne a valódi katás, aki szabadúszó, több helyre dolgozik; másrészt a kedvező adózást a munkáltatók is kihasználták és valódi alkalmazottakat is foglalkoztattak a KATA terhére, elkerülve a bejelentett munkavállalással járó magas járulékos terheket.

Cikkünkben igyekszünk bemutatni mindkét típust és a szereplők által jósolt következményeket az iparágra nézve, miután reklám- és pr-ügynökségekkel beszéltünk. A téma érzékenysége miatt sokan csak inkognitóban válaszoltak nekünk.

Amikor a katás valójában munkavállaló

Első, név nélkül nyilatkozó kreatívipari munkavállalónk már nem dolgozik annál a cégnél, ahol katás szerződésbe kényszerítették, mint mondja, már a szerződése aláírásakor tudta, hogy nem arról a helyről fog nyugdíjba menni (mintha katásként lenne bármilyen nyugdíjas kilátás), többek között a számláztatás miatt. Felvételekor neki fel sem ajánlottak más konstrukciót, ám tudott arról, hogy voltak olyan kiváltságosok, akik már régebb óta dolgoztak a cégnél, így csak „félkatások” voltak (részben bejelentett, részben katás foglalkoztatás).

Elmondása szerint ő maga nem érezte különösebben rosszul magát ettől a felállástól, és azt kiemelte, annak például örült, hogy az ügynökségnek volt könyvelője, aki szinte minden adminisztrációs dolgot intézett a katások helyett. Neki magának csak a havi „plusz” 50 ezret kellett utalgatnia a NAV-nak. Habár a rendszer olajozottan működött, neki is volt konkrét kellemetlensége miatta. Mivel a cég igyekezett minél támadhatatlanabb lenni a nyilvánvalóan jogszerűtlen eljárásban, ezért minden hónapban más cégtől utalták a fizetést, ami miatt egy idő után az informátorunk elvesztette a hitelképességét, amiről egy fizetési kísérlet alkalmával értesítette a bankja.

Mint mondja, egyébként a kellemetlenségekről, meg az egész helyzet méltatlanságáról nem nagyon beszélgettek a munkatásakkal, de annyit azért lehetett tudni, hogy a női munkavállalók általában rosszabbul érezték magukat ebben a konstrukcióban. Ennek oka főleg az volt, hogy így nagyon bizonytalannak tűnt, hogy ha esetleg gyereket vállalnak hogyan és mennyi juttatásra lesznek jogosultak, pedig a cég még ígéretet is tett a női alkalmazottaknak arra, hogy ha bizonyos időt eltöltenek az ügynökségnél, akkor állják nekik, hogy „el tudjanak menni szülni”. A kisgyermekes szülőket még egy aspektusból érinti a dolog, ugyanis gyes alatt a KATA segítségével egyszerűbb volt visszadolgozni a cégnek, mielőtt valaki teljesen visszatért volna a gyerekkel otthon töltött idő után.

„Nem tudom, hányan katáznak nálunk, de fele-fele arányra tippelek. Engem egyértelműen ezzel az opcióval vettek fel, nem merült fel, hogy bejelentenének. Amióta kijött a rendelet, semmilyen formában nem jelezte felém a vezetőség, hogy gondolkodnának megoldásokon. A sötétben vagyok tartva ezügyben. 

Szeretnék továbbra is számlaképes konstrukcióban dolgozni, így bele leszek kényszerítve az átalányos adózási formába. Röviden fogalmam sincs, mit hoz a jövő, csak a totális bizonytalanságot látom, akármerre nézek. Kiszámíthatatlanok a magyar viszonyok. Most kimegyünk külföldre egy rövid időre, keresünk kapcsolatokat. Az a terv, hogy később remote dolgozzunk majd: itthonról, de külföldi ügyfélnek” – mondta a Kreatívnak egy másik informátorunk, aki nagy reklámügynökségnél copywriter.

Szintén egy nagy magyar ügynökségnél, annak is digitális részénél dolgozik az az informátorunk, aki idén év végével kerül át bejelentett munkaviszonyba, eddig éveken át katázott. Keretszerződése volt több céggel az elvégzendő munkáról, a cégek pedig az ügynökséggel voltak szerződésben. Azt mesélte, hogy a cég már korábban eldöntötte, hogy fokozatosan, idén év végével szüntetik meg a katázást a csapatnál és ez szerencsésen egybeesett a bejelentett változásokkal, így náluk ez nem okoz többé gondot. Ehhez kellett az is, hogy több nagy, hosszú távú szerződésük van külföldi megrendelőkkel, tehát adott ehhez a pénzügyi stabilitás.

Nem úgy az ügynökség kreatív részlegénél, ahol a „munka jellegéből adódóan nem lehet annyit kérni a munkákért, hogy minden dolgozó be legyen rendesen jelentve”, így ott ez nagyobb fejtörést okoz a cég vezetésének, de a kommunikációjuk legalább biztató: „valamit ki fogunk találni” – ez a mondás a helyzetre. „Elkezdődik majd megint a számlagyározás, meg az, hogy a megrendelők megpróbálnak találni valakit, aki számla nélkül olcsóbban elvégzi a munkákat" - jósolja interjúalanyunk. 

Egy nemzetközi ügynökség kreatív igazgatója kérdésünkre elmondta, tud olyanokról, akik arra várnak, hogy a KATA-változások miatt most nagyobb eséllyel találnak új munkaerőt, hiszen ne feledjük, hogy az iparágat fenyegető reklámadó és a most bejelentett adózási változások mellett a kommunikációs szakma egy konstans munkaerőhiánnyal küzd. Sok a betöltetlen pozíció, és komoly bajban az utánpótlás is: hiába indítanak a nagy reklámügynökségek saját képzéseket is, kevés a szerződtethető kreatív elme, miközben küzdenek a szakma kikopóban lévő renoméjával is. 

A név nélkül nyilatkozó kreatív vezető szerint naivitás azt feltételezni, hogy a szabadúszóként dolgozó katázók most be fognak ülni az ügynökségekhez, sokkal inkább várható az, hogy – megőrizve függetlenségüket, és más adózási formát választva – árat emelnek majd, ami miatt az ügynökség is kénytelen árat emelni, az ügyfél pedig tovább terheli mindezt a fogyasztóra. Röviden: további áremelkedés várható.

A nemzetközi hátterű és döntő többségben a nemzetközi piacra is dolgozó Publicis Groupe Hungary-nél egyértelmű a helyzet: a majd’ 300 alkalmazottjuk mind bejelentett munkavállaló, a Kreatívnak azt mondták, kizárólag projektalapon szerződnek katásokkal, ezeknek a megbízásoknak a többsége kreatív kivitelezéshez és az in house stúdióhoz kötődik: fotósok, dizájnerek, grafikusok a bedolgozók.

 „Szeretnénk kiállni amellett, hogy a KATA megfelelő volt pont azoknak a szakembereknek, akiket az ügynökség nem tudott folyamatosan vagy teljes állásban foglalkoztatni, vagy azoknak, akik a szakmájukban olyan szinten állnak, hogy válogathatnak a projektek között. Ez a nyugati világban egyre népszerűbb szabadúszó réteg felszívódását jelentheti, ami pedig az itthoni kreatív piacon tudásmegosztásnak is remek volt. A munkavállalási ökoszisztémát is fel fogja borítani az új rendszer, arra számítunk, hogy megnő az alkalmazotti réteg, és itt mondanánk el, hogy mi is várjuk azokat, akik a helyzet miatt fix állást keresnek inkább” – mondta Komáromi Zsófia, a Publicis Groupe Hungary HR vezetője.

Az egyértelműnek tűnik, azokat, akik mégis beülnének, a stabil anyagi hátterű (inkább nemzetközi tulajdonú) ügynökségek tudják majd felvenni a minden irányból várható áremelkedés és nehéz gazdasági helyzet miatt.

Forrás: Marcellhevesen Insta-oldal

Amikor a katás tényleg katás volt

A szabadúszó katások jellemzően több ügyfélnek dolgoznak, munkájukban elismert szakemberek, ezért megtehetik, hogy csak a jobb munkákat vállalják el. Egy másik, háttérben beszélő informátorunk ilyen szabadúszó katás art director, 50-70 százalékban ügynökségeknek dolgozik, a maradék idejében grafikusi munkákat vállal jellemzően kisebb cégeknek. Bár ő előre és órára nem osztja fel a hónapját, sokkal inkább projektalapon dolgozik, de megerősíti a fenti elméletet: nála nem opció a „beülés”, aminek több oka is van. 

„Tíz év alatt felépítettem szabadúszóként egy bizniszt, a keresetemet négy nagy cég adja össze. Ha bármelyikhez elmennék alkalmazottnak, nem tudnának ennyit fizetni, és nekem is lennének olyan feladataim, amiket már nem vállalnék. Én biztos, hogy maradok vállalkozó, másik adózási formát választok és várhatóan 30 százalékkal emelem az egyébként nem túl magas óradíjamat. Számítok rá, hogy erre majd jöhet az a válasz az ügyfelek részéről, hogy de hát van, aki beül és majd ő elvégzi a munkát. Lehet egy ilyen visszarendeződési hatása is a dolognak, de én arra számítok, így is lesz elég megrendelésem, viszont szinte biztos, hogy az alkalmazottak fizetésemelésre néhány évig nem számíthatnak a magas járulékok miatt.” 

Hozzátette azt is, ő egy jogkövető embernek tartja magát, a KATA egyszerű és vállalható volt, ráadásul a nemzetközi ügyfelek miatt soha nem is került szóba semmilyen trükközés.

Egy kisebb méretű és független ügynökség vezetője a Kreatívnak azt mondta: náluk 6-8 embert érint a változás, ők grafikusok vagy szövegírók és több ügyfelük is van. „Egyelőre mindenki tanácstalan, várják a könyvelők állásfoglalását, igyekeznek kiszámlázni még, amit tudnak. Én áremelkedésre számítok, mert felvenni őket csak a nagyobb cégek tudják, ahol a betöltetlen pozíciókra van fedezet. Mi csak akkor tudunk bővülni, ha új üzletet szerzünk. Egyértelműen dominóeffektusra számítok az árak tekintetében, de hogy erre az ügyfelek hogyan reagálnak, még nem lehet tudni.”

Mi a helyzet a pr-ügynökségeknél?

Különböző módon és mértékben érinti a magyar pr-ügynökségeket az új KATA-törvény. Míg a FleishmanHillard Cafénál és az ACG PRónál az ügyvezetők elmondása szerint minden munkatársat bejelentve foglalkoztatnak kisebb problémát okoz a módosítás, egy másik, szintén nagy ügynökségnél komoly következményei lesznek a változásnak. Utóbbi esetében létszámleépítéssel is számolnia kell a cégnek.

„Nálunk eddig mindenféle hibrid megoldás létezett. Tisztán katások főleg grafikusok, social mediások és olyan senior szakemberek voltak, akik ezt a kifizetési formát preferálták” – kezdi név nélkül az imént említett ügynökség ügyvezetője, aki azt is elmondta, milyen jövőt vizionálnak. 

„Most, akit tudunk, és akivel meg tudunk egyezni, átjelentünk rendesen, vagy ekhosan. De egész biztos, hogy ez a változás létszámleépítéssel is fog járni. Akinek nincs meg fixen, hogy mi a helye és feladata most az ügynökségben, tőlük el kell búcsúznunk, és ezt sok kreatív ötlet, megoldás bánhatja.

Balaton Anita (FleishmanHillard Café) elmondása szerint náluk létszámcsökkenéssel nem kell számolni, de ő is arra számít, hogy lesznek projektekbe bedolgozó alvállalkozók, akikkel a KATA helyett új megoldást kell találniuk. 

„Feléjük már jeleztük, hogy meg kell változtatniuk az adózási formájukat, hogy a jövőben is együtt tudjunk működni. Nagy kérdés, hogy sikerül-e egy mindenki számára elfogadható megoldást találni. Hiszen, ha az alvállalkozóink kénytelenek 20-30 százalékkal árat emelni, azt az ügyfél felé nem feltétlenül fogjuk tudni érvényesíteni. Mi most arra készülünk, hogy eddig kiszervezett feladatokat belsőleg oldjunk majd meg, és/vagy árakon alkudozzunk” – magyarázza, ám azt is hozzátette, dolgoznak azon is, hogy néhány olyan alvállalkozójukat – főleg kontentgyártó újságírókat – , akikkel rendszeresen, hosszabb távon szoktak együtt dolgozni, most valamilyen formában alkalmazásba vegyék. Erre egy részmunkaidős alkalmazotti jogviszony lehet a megoldás, mondja.

Mentes Endre (ACG Pro) is nagyjából ugyanezekről a felvetődő problémákról beszél, és hozzáteszi azt is; fél attól, hogy ez az intézkedés a kreditált szakembereknél a külföldi munkavállalást, az alacsonyabb jövedelmű, kiszolgáltatottabb katásoknál pedig a szürkegazdaságot fogja táplálni. Hiszen jelenleg úgy látják, a törvénymódosítás nem ad igazi alternatívát.

Az ACG Pro esetében egyébként valóban elenyésző a módosítás közvetlen hatása, ugyanis az ACG-s háttérnek köszönhetően viszonylag kevés katás alvállalkozóval dolgoztak együtt, a legtöbb dolgot házon beül is meg tudják oldani. De például szakértőket, színészeket, zeneszerzőt, filmeseket, speciális területen mozgó alkalmazott grafikusokat nem fognak tudni felvenni. Összességében sem tervezik, hogy most a törvényátalakítás hatására bővítsék a csapatot, de Mentes Endre azt is határozottan kijelentette, hogy leépíteni se szeretnének, ahogy a 2008-as válságban és a járvány kitörésekor se tették.

Név nélkül nyilatkozó informátorunk elmondása szerint úgy érzi, most még jobban a külföldi piacra kell koncentrálni, ez azonban nem jelenti azt, hogy megoldás lehet hirtelen külföldön alapítani céget, az esetleges kedvezőbb adózási feltételek miatt. A forint mélyrepülése és az árfolyamárak elszállása miatt ugyanis nem éri meg külföldön euróban fizetni az adóterheket.

Balaton Anita pedig emellett egy másik aspektust is behoz: azt, hogy nem csupán a (volt) katás partnerek lemorzsolódásával kell szembe nézni, hanem azzal is kell számolniuk az ügynökségeknek, hogy a jövőben a gyártócégekkel kapcsolatosan is várható lehet majd áremelési igény az alapanyagárak meredek emelkedése okán.

Az általunk megkérdezett szakemberek közül egyik se jósol fényes jövőt, sőt. Bár máshogy érinti őket a törvénymódosítás, abban maximálisan egyetértenek, hogy teljességgel felháborító az eljárás, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egy amúgy is nagyon nehéz gazdasági helyzetben ennyi ember megélhetését teszik kilátástalanná. „Egy totálisan lehetetlen helyzetet hoztak létre, amihez senki nem fog tudni alkalmazkodni” – mondta névtelen informátorunk.

Balaton Anita ennél kicsit visszafogottabban fogalmaz, ám ő is határozottan kijelenti, hogy semmi nem igazolhatja a rövid határidővel, kapkodva, szakmai szervezetekkel történő egyeztetést mellőzve elfogadott törvénymódosítást, amivel kapcsolatban azt is hangsúlyozza: meg kell várni a szeptembert, hogy tisztább legyen a kép.

Mentes Endre szerint pedig a törvénymódosítás eljárási módjának cinizmusa, a szakmai egyeztetések teljes hiánya, a jellemzően katás szakmák prejudikációja és a bejelentést követő bizonytalanság, ami rettenetesen frusztráló az új KATA-rend kapcsán. 

Hozzáteszi, az tagadhatatlan, hogy a katázás adózás szempontjából sok szektorban, így a kreatíviparban sem volt életszerű és fenntartható modell, mivel azok a transzparensen működő cégek, amelyek bejelentették alkalmazottjaikat, az árfókuszált tendereken szükségszerűen hátrányba kerültek a csak katás alvállalkozókra felhúzott üzleti modellt alkalmazó vetélytársaikkal szemben.

Ez utóbbi szintén olyan dolog, amiben mindhárom informátorunk egyetért: a munkavállalók árai is az egekbe szöktek az elmúlt időben, ám véleményük szerint erre akkor sem megoldás a KATA teljes kivéreztetése, ami persze a visszaéléseket – amik ellen született – pont nem is fogja megakadályozni.

Közreműködött: Balkányi Nóra

Tovább is van? Mondjátok! Akár munkáltató, akár dolgozó vagy a kommunikációs szakmában és van mondanivalód a témában, írj nekünk! [email protected], tárgy: kata