„Az egészet 2017-ben találtuk ki, és ahogy a Nagy Kreatív KultNapon is mondtam, ez tényleg úgy történt, hogy az egyik üzlettársam bosszankodott, hogy nem igaz, hogy nem tud a Centrálba a My Fair Ladyre jegyet venni. Én már azt mondtam a színházas szervezőnek, aki hozzánk szokott járni, hogy bármennyiért megveszem, csak szerezzen nekem két darab jegyet, és sehogy nem tudott szerezni. Onnan jött a gondolat, hogy ha erre az előadásra tényleg fél óra alatt elkapkodják az egész hónapra a jegyeket, akkor miért nem adják kétszer ennyiért?” – kezdte a Jegyx1 történetét Horváth Krisztián, a cég alapító-vezérigazgatója.

A sima áremelésnél sokkal jobb megoldás a repülőjegyeknél már ismert és bevált módszer, miszerint a kereslet irányítja az árakat: attól függően, hányan akarnak jegyet venni egy adott járatra, az induláshoz képest mikor, szezonban vagy nem, mekkora a telítettsége a gépnek, változnak az árak. Ezt hívják dinamikus árazásnak.

A Jegyx1 négy alapítója úgy döntött, az ő értékesítési rendszerüknek ez nem csak egy eleme lesz, hanem ez lesz az alapja, erre építenek minden mást. „Megkerestünk az ötlettel egy fejlesztőt, eljött az első megbeszélésre, majd egy óra múlva felállt és azt mondta, na jó, nem tudok nektek olyan rendszer építeni, ami tud jósolni, ehhez rengeteg adatra van először szükség.” Innen jött a következő lépés: adatalapú rendszert kell fejleszteniük, hogy mindazok az adatok rendelkezésükre álljanak, amiből később a rendszer mégiscsak „jósolni tud”. És akkor jött egy év, amikor csak az algoritmuson, a szisztémán dolgoztak, és utána kezdték el fejleszteni magát az értékesítési rendszert, ami így a nulladik perctől adatalapú és a nulladik perctől képes a dinamikus árazásra.

Lehet-e drágábban adni egy színházjegyet, ha nagy rá a kereslet?

Sok mindent tisztázniuk kellett, például elsőnek azt: adhatják-e változó áron a jegyeket. Erről kiderült, hogy egyetlen kikötés létezik rá: az eladásnál nem lehet semmilyen módon diszkriminálni, nem kaphatja drágábban a jegyet valaki azért, mert például nő vagy férfi, idős vagy fiatal, illetve kötelező, hogy egyazon pillanatban mindenkinek ugyanazon az áron árulják. Megnyílt tehát az út annak, hogy a produkciók egy jól menő és népszerű előadással többet keressenek, mint a „listaár”.

Az, hogy egy előadásra hamar elfogynak a jegyek, csak egy jellegzetesség, amivel a rendszer kalkulál, de figyeli azt is, mennyi idő van még az előadásig, van-e előtte, utána közvetlenül ünnep, sőt, figyelembe veszi a népszerűbb ülőhelyeket is. „Az emberek többsége a színpadtól számítva középtájon, a sorokat tekintve pedig szintén középen szeret ülni, ezért ezek a jegyek drágábban tudnak elkelni, ezt is képes a rendszer kezelni” – mondja Horváth Krisztián.

A megrendelő – habitusától függően – háromféle attitűd (normál, óvatos, dinamikus) közül választhat, ami szerint beállítja, mennyire széles skálán mozoghatnak az árak, illetve azt, hogy azok csak felfelé, vagy lefelé is eltérhetnek a középártól. Mert egy jegyet nem csak drágábban, de olcsóbban is lehet adni, ha tegyük fel közeleg a produkció időpontja, és még bőven van értékesítendő belépő. Azt, hogy mennyi lehet egy konkrét jegy maximum ára, a szervezők és a színház határozza meg, de a Jegy1x általában felfelé maximum 100, lefelé maximum 50 százalékos eltérést ajánl.

„Ha úgy működne az algoritmus, hogy: van 100 darab jegyed, ha ebből megvettek 10-et, akkor felugrik az ár ennyivel; ha megvettek még nyolcat, akkor felugrik ennyivel, az egy baromi egyszerű algoritmus lenne. De itt rengeteg dolgot figyelembe veszünk. Tehát ez valójában egy mesterséges intelligencia, ami folyamatosan monitorozza a vásárlói szokásokat, és az alapján árazza be a jegyet olyan áron, amiért szerinte valószínűsíthetően még eladható. Nyilván ezt tudja folyamatosan, valós időben korrigálni. Ha mégsem adható el, akkor elkezdi csökkenteni, ha még nagyobb a kereslet, akkor elkezdi még magasabbra vinni, de ezt ugye mind a szervező által beadott megadott ársávban. Emellett a szisztéma öntanuló is, az algoritmus folyamatosan tanul az adott ügyfélnek az értékesítési adataiból és a vásárlóinak a szokásaiból. Folyamatosan tanul és finomítja a működését” – részletezte a programot Horváth Krisztián.

A Trip hajó volt az első ügyfele a cégnek, a két csapat szinte a fejlesztés legkorábbi pillanatától együtt dolgozott. Szatai Zsófia, aki a Trip irodavezetője és aki a jegyértékesítéssel is foglalkozik, elmondta, elsőre nekik is a dinamikus árazás tetszett meg a legjobban, és ez be is vált nekik. A teltházas előadásokra a jegyek percek alatt elfogytak és szignifikánsan több bevételt is tudtak ezzel elkönyvelni. Az ő kezdeményezésükre jött létre a kuponos megoldás is, ami később a klubkártyás lehetőség alapját adta.

A járvány mindent átírt

A Jegyx1 rendszere – amellett, hogy képes repjegymódszerrel árulni kulturális eseményekre belépőt – egy klasszikus jegyértékesítő rendszer, de ebben a tekintetben is igyekeztek az alapítók eltérni az akkor már piacon lévő más programoktól. Például egyszerűsítettek a jegyvásárlási procedúrán, hogy minél kevesebbet kelljen kattintani, minél kevesebb oldalon kelljen végig menni a vásárláshoz; vagy hogy az adminisztrációs rendszer (amit a színházak használnak) webalapon is tudjuk működni, ne csak desktopról.

A négy alapító mindegyike informatikai területről érkezett, színházi kapcsolatokkal, grafikai, webfejlesztési feladatokat csináltak színházaknak és produkcióknak. Az indulás idején mindenki folytatta addigi munkáját, ez változott meg mára úgy, hogy Horváth Krisztián már csak a Jegyx1-ben dolgozik, tulajdonostársai mellett pedig egy tízfős fejlesztői csapatuk van. A cégnek nagyjából 30 megrendelője van jelenleg, a legnagyobbnak a Centrál Színház számít. Nahalka Judit, a színház marketingvezetője, aki a Nagy Kreatív Kultnapon is előadott, elmondta, mivel a Centrál magánszínház, ráadásul több, nagyon jól futó előadással, nekik elemi érdekük maximalizálni a profitot egy estén.

„Néhány éve egy mini bemutatóra hívtak meg minket, több színházzal együtt. Nem sokan mentünk el, a nagyobb színházak közül alig voltak. Nagyon tetszett, amit mutattak akkor, főleg a webalapú program és a dinamikus árazás lehetősége. Még a Covid előtt voltunk, és mondhatom, hogy a Centrál Színháznál sokkal nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat, a jegyeink szinte percek alatt elfogytak. Úgy éreztük, a dimamikus árazás éppen erre a helyzetre való, mert tudjuk vele a bevételt maximalizálni" - mondta Nahalka Judit.

A járvány azonban átírt mindent, fordult a kocka és a kínálat volt a nagyobb, a kereslet visszaesett. Ezért csak később, idén tavasszal próbálták ki először, indulásnak kevésbé bátran a dinamikus árakat, mert a nézők még nem tértek vissza annyira, de tervezik, hogy októbertől már minden előadásunkat ebben a modellben értékesítik.

“Szomorú aktualitása volt, de remek eredménynek tartom, hogy a Jegyx1-gyel közösen fejlesztettük ki a jegyvisszaváltás rendszerét, amivel a néző online, három kattintással rendelkezhet a jegyéről, ha egy előadás elmarad, ami ezekben az időkben nagyon hasznos volt” - tette hozzá Nahalka Judit.

Érdekes, hogy bár minden résztvevő számított rá, a vásárlók nem reklamálnak a változó árak miatt. „Felmerült, hogy edukáljuk-e az új megoldásra a nézőket, végül a gyakorlat azt mutatta, hogy erre nincsen szükség. Aki szeretne hozzájutni egy jegyhez, mérlegeli, hogy az éppen felkínált ár megfelel-e neki, és dönt” – mondja Horváth. A színházaktól is ugyanezt tudtuk meg, egyetlen reklamáció sem érkezett hozzájuk. Azért az oldalukon feltüntetik, hogy dinamikus árazást használnak, a jegyáraknál pedig egy ársávot adnak meg, így az információk nyilvánosak.

A Jegyx1 jelenleg elsősorban kulturális programokra értékesít, színházaknak, művelődési vagy koncerthelyszínek számára, de két éve egy kézilabdacsapat jegyeit is árulják, és vannak egyedi megrendeléseik is. 

Borítókép: Horváth Krisztián előad a Nagy Kreatív Kultnapon 2022. június 7-én, Fotó: Szabó Réka