Elon Musk saját enciklopédiát indított Grokipedia néven, amire szerinte azért van óriási szükség, mert a Wikipédia túlságosan „woke”, és „meg kell tisztítani az azt elárasztó propagandától” – közölte saját közösségi oldalán, az X-en. Noha a milliárdos korábban kifejezetten rajongott a felhasználók által szerkesztett, nyílt és ellenőrizhető online enciklopédiáért, azt azonban mostanában egyre csak Wokipedia néven emlegeti, és állítja, hogy az szándékosan kizárja a konzervatív médiumokat az elfogadott hivatkozások közül. Ezért 2023-ban fel is ajánlotta, hogy egymilliárd dollárt ad a platformnak – amelyet a nonprofit Wikimedia Foundation felügyel –, ha átnevezheti „Dickipediának”.

Az október 27-én bemutatott Musk-féle enciklopédia szócikkeit azonban a Wikipédiával ellentétben nem a felhasználók szerkesztik, hanem saját mesterséges intelligencia cége, az xAI által fejlesztett Grok. Tehát a több tízezer önkéntes közreműködő által szerkesztett közösségi enciklopédiával ellentétben a Grokipedia olyan cikkekre épül, amelyeket a Grok chatbot ír, majd olyan algoritmusok hagynak jóvá, amelyek működése nem nyilvános, ez pedig igencsak távol áll a Wikipédiát jellemző pluralizmustól és átláthatóságtól. A Grokipedia felhasználói javasolhatnak ugyan módosításokat, de ezeket nem vitatják meg nyilvános vitaoldalakon, és nem emberi moderátorok döntenek róluk, mint a Wikipédián, hanem a Grok dolgozza fel őket.

A grokipedia.com weboldal indulásakor több mint 800 ezer AI-generált szócikket tartalmazott, ami elsőre talán soknak tűnik, de még messze elmarad a 25 éve indult Wikipédia csupán angol nyelvű szócikkből is közel nyolcmillió, összesen pedig nagyjából 65 millió, emberek által írt bejegyzésétől. Persze nem is a cikkek darabszáma, hanem azok megbízhatósága és elfogulatlansága szül igencsak komoly kétségeket. 

A Grok ugyanis korábban többször is hatalmas felháborodást váltott ki egyrészt antiszemita kijelentései miatt (amiért az xAI-nak bocsánatot kellett kérnie és deaktiválnia kellett a júliusi update-et), másrészt azért, mert bizonyos, Donald Trumpra és magára Muskra nézve kellemetlen információkat nem jelenített meg. Egy kiegyensúlyozott és elfogulatlan tudásbázis létrehozására törekvő platform esetében – ha egyáltalán valamelyik – korántsem ez a nyelvi modell tűnik tehát a legjobb választásnak. 

A Muskra vonatkozó szócikk például azt írja, hogy „személyisége az innovatív látnokot és a szemtelen provokátort ötvözi”, és részletesen ismerteti étrendjét is, megjegyezve, hogy olykor „reggeli fánkokkal és napi több doboz diétás kólával” kényezteti magát. 

Az új oldal tovább bővíti Musk online médiabirodalmát, amely egyre inkább 

a milliárdos személyes politikai nézeteit tükrözi. 

A Grokot már korábban úgy alakította át, hogy az még inkább jobboldali irányba tolódjon, most pedig számos Grokipedia-szócikk láthatóan Musk nézeteihez igazodik, köztük például a nemváltás témájáról szóló vagy a Twitter (ma X) korábbi vezérigazgatójáról, Parag Agrawalról íródott cikk is. Hasonló példa George Floyd halálával kapcsolatos Grokipedia szócikk is, amely Floyd büntetett előéletét már a bevezető sorokban említi, míg azt, hogy egy rendőr meggyilkolta, csak később. Emellett Musk-ról és cégeiről szóló bejegyzései, bár hosszabbak, mint a Wikipédiáé, ugyanakkor kihagynak számos kellemetlen részletet.

„A tudás feletti uralom vágya egyidős magával a tudással” – mondta Ryan McGrady, a Massachusettsi Egyetem (Amherst) enciklopédiákkal és közösségi médiával foglalkozó kutatója a The New York Timesnak. „Aki irányítja, hogy mi kerül megírásra, az hatalmat szerez vagy tart meg.”

Egy, a Le Monde-ban megjelent véleménycikkben pedig Julien Malaurent, az ESSEC Business School egyik vezetője szintén hasonlóra figyelmeztet Elon Musk enciklopédiájával kapcsolatban. Véleménye szerint a teljes egészében mesterséges intelligencia által generált platform az ismeretekhez fűződő viszonyunk forradalmi átalakulását jelezi, és maga is ezt segíti elő.

Malaurent úgy látja, hogy Musk új projektje valójában egy nagyon jelentős stratégiai lépést takar: 

„a mesterséges intelligencia nyersanyagának, azaz a generatív AI-modelleket tápláló tudásbázisoknak az ellenőrzését”.

A Grokipedia ugyanis messze nem pusztán egy újabb hivatkozási eszköz, hanem ez lett Musk saját AI-modelljeinek intellektuális alapja. Más szóval, Musk mesterséges intelligenciáját ezentúl a Musk által leírt, érzékelt és megálmodott világ fogja tanítani – nem pedig a Wikipedia vagy más, „túl ideologikusnak” minősített médiumok. Ahogy Ethan Mollick, a Pennsylvaniai Egyetemhez tartozó Wharton School professzora és mesterségesintelligencia-szakértő írta a LinkedInen: „A kör bezárult.”

Előre gyártott valóság

Julien Malaurent szintén azt hangsúlyozza, hogy ebben a Musk által kívánt és formált világban a mesterséges intelligencia saját magából táplálkozik: így a tudás önmagába zárul. Az információ önmagát generálja, önmagát igazolja és önmagát tanítja. Ez a mechanizmus teljesen felforgatja a gépi tanulás logikáját: ahelyett, hogy a világ sokféleségét és ellentmondásait elemezné, 

az AI egy előregyártott, egységesített, és egyetlen szereplő – a tervezője – nézőpontjához igazított valóságképből tanul.

Musk felismerését ugyanakkor szerinte el kell ismerni: a mesterséges intelligencia gazdaságában a hatalom már nem pusztán a modellekben rejlik, hanem az őket betanító adathalmazokban is. Saját enciklopédia létrehozásával pedig Musk lezárja a teljes tudásláncot: a tartalomgyártást (Grokipedia), az algoritmikus validációt és a nyilvános tartalomgenerálást (Grok) – mindezt a saját világképe szerint.

Ebben a kontextusban az enciklopédia, amelynek közjónak kellene lennie – érvelése szerint – a tudásmérnökség eszközévé válik. A múlt nagy enciklopédiái – a Larousse, a Britannica vagy a Wikipedia – a deliberáció, az átláthatóság és a sokféleség elvein alapultak. A Grokipedia szakít ezzel a hagyománnyal: itt az igazságot nem vitatják meg, hanem kiszámítják és diktálják. Az algoritmus ír, értékel és tanul – mindezt egy légüres térben.

Ez mélyreható változást jelez: 

az igazságot többé nem felfedezzük vagy kialakítjuk, hanem valaki betanítja. 

És amikor több AI-modell is ezekre az önmaguk által generált adathalmazokra támaszkodik, az elfogultság elkerülhetetlenül önmagát erősíti – hangsúlyozza Malaurent.

A hatalom koncentrációja

A Grokipedia következményei messze túlmutatnak a technológiai szférán. A tudás előállításának és hitelesítésének egyetlen magánvállalathoz való kiszervezése soha nem látott mértékű hatalomkoncentrációhoz vezethet. Ez már nem pusztán a szellemi tulajdon kérdése, hanem a világ szimbolikus uralásáé: aki a forrásokat birtokolja, az a reprezentációkat is, aki pedig a reprezentációkat uralja, az befolyásolja a döntéseket is.

Ebben a rendszerben a mesterséges intelligenciák csupán egyetlen valóságkép terjesztőivé és felerősítőivé válnak, amelyet alkotóik kulturális, politikai vagy ideológiai elképzelései formálnak. Ez a folyamat kísértetiesen emlékeztet a 20. század közepén a náci információellenőrzés és „igazsággyártás” időszakára – véli Malaurent.

A tudás sokszínűségének védelme

E változásokkal szemben sürgősen újra kell gondolni a digitális tudás kereteit. A válasz nem lehet pusztán technológiai – kollektívnek és demokratikusnak kell lennie. Támogatni kell a nyílt, plurális és ellenőrizhető adathalmazok létrehozását, az adatok átláthatóságát és auditálhatóságát. Tudni kell, honnan származnak a tartalmak, hogyan készülnek, és milyen kritériumok alapján validálják őket. Végül pedig e küzdelem része kell hogy legyen a kognitív sokszínűség ápolása – egy olyan tudásökológia megteremtése, amely a nézőpontok ütköztetésén, nem pedig azok homogenizálásán alapul. Csak ilyen feltételek mellett akadályozható meg, hogy a mesterséges intelligencia puszta ideológiai tükörré vagy propagandagépezetté váljon.

A Wikipédia társalapítója, Jimmy Wales a bizalom újjáépítéséről

Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítójának első könyve, The Seven Rules of Trust (A bizalom hét szabálya) – amely éppen akkor jelent meg, amikor a Grokipedia indulását bejelentették – megpróbálja összefoglalni, mit taníthat nekünk a Wikipédia és az internet néhány más, „világosabb sarka” a bizalomról. 

Wales úgy véli, a politikailag motivált erőszak növekedése „természetes következménye annak az érzésnek, hogy a társadalmi normák és a bizalom eszméje teljesen összeomlott – annak a képessége, hogy azt mondhassuk: nézd, nem értek veled egyet, de bízom benne, hogy párbeszédet tudunk folytatni, kompromisszumot találunk, és tovább tudunk lépni.” Ennek ellenére – teszi hozzá – „a Wikipedia mára azon kevés dolog egyikévé vált, amelyben az emberek tényleg bíznak” – fogalmazott októberben a TIME magazinnak adott interjújában.

Az utóbbi időben azonban a bizalom eróziója magát a Wikipédiát is utolérte. Elon Musk mellett David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutáért felelős tanácsadója, Tucker Carlson, konzervatív médiaszemélyiség, de még az enciklopédia kiábrándult másik társalapítója Larry Sanger is azt állítja, hogy a Wikipedia elfogult.

Wales októberben a Bloombergnek azt mondta, Musk elfogultságról szóló vádjai „nem igazak”, hozzátéve: „Jobb üzenet lenne azt mondani: ha úgy érzed, hogy a Wikipedia valamennyire elfogult, akkor bátorítsd azokat az embereket, akik egyetértenek veled, hogy vegyenek részt benne. Ne próbálj minket... őrült baloldali aktivistákként beállítani! Nem azok vagyunk.”

Wales emellett azt is kifejti: „Nem hiszem, hogy az online enciklopédiák széttöredezése előtt állnánk. A Wikipedia továbbra is arra törekszik, hogy magas minőségű és semleges legyen”. „Ha Elon készít egy enciklopédiát, amely az ő világnézetéhez igazodik, bizonyára lesz némi forgalma, de semmiképp sem lesz olyan, mint a Wikipedia.”

A Wikipédia forgalmának 65 százalékát már botok generálják

A Grokipedia nem az egyetlen, mesterséges intelligencia által vezérelt fenyegetés a Wikipédiára nézve. A nonprofit szervezet forgalmának mintegy 65 százalékát már botok generálják, amelyek közül néhány az oldal adatait gyűjti a chatbotok betanításához. Ahelyett, hogy a felhasználók rákattintanának a Wikipedia-oldalakra, a keresőmotorok gyakran mesterséges intelligencia által generált – és olykor téves – összefoglalókat jelenítenek meg. Sokan pedig közvetlenül a ChatGPT-hez vagy más AI-apphoz fordulnak, amelyek szintén gyakran delirálnak, rombolva a beléjük vetett bizalmat. Wales szerint mindez azt jelenti, hogy az ember által készített tartalmak „fontosabbá válnak, mint valaha”.

A kihívás szerinte abban áll, hogyan lehet olyan intézményeket és online tereket tervezni, amelyek az egyébként „nagyon is hétköznapi módokon” gyakorolt bizalomra építenek – úgy mint, ahogy beszállunk egy közösségi autóba vagy megosztunk egy liftet idegenekkel. A Wikipédia együttműködő kultúrája – szerinte – ennek egy online változata: lassú, strukturált és tökéletlen.

Az internetes interakciókra Wales legjobb tanácsa pedig meglepően egyszerű: fordítsuk figyelmünket olyan tevékenységekre, amelyek a bizalmat erősítik. Vizsgáljuk felül a hírfolyamainkat. „Ha azt veszed észre, hogy túl sok időt töltesz a közösségi médiában, és olyan információkat fogyasztasz, amelyekben nem bízol – akkor hagyd abba” – mondja. Egy konkrét javaslata is van: 

„Töröld az X-et a telefonodról!”

Címlapkép: Elon Musk, Fotó: Gage Skidmore / Wikimedia

Borítókép: Elon Musk, Fotó: Gage Skidmore / Flickr

Kép: Grokipedia nyitóoldal / grokipedia.com

Kép: Jimmy Wales, Fotó: ZMcCune (WMF) / Wikimedia