A Blikknél évekig reggel 7-8 körül kerültek fel az online felületre az aznapi húzó történetek, amelyek persze akkorra már órák óta olvashatóak voltak a konkurens site-okon. Jobb esetben átlinkeléssel vagy legalább hivatkozással, rosszabb esetben anélkül, hogy a Blikket megemlítették volna. Van olyan oldal, amelyen már hajnali négykor megjelenik a címlapsztorink, gyakorlatilag percekkel azután, hogy a lap kijön a nyomdából. Emiatt az embargós anyagokat már hajnalban élesítjük a Blikk.hu-n, hogy legalább egyenlő esélyekkel induljunk a saját történeteinket érintő versenyben.

Remény sincs arra, hogy ez a helyzet megváltozzon, pedig Magyarországon 1999 óta törvény mondja ki, hogy a szerzői jog birtokosa az online közzététel esetében is a lap kiadója - annak írásbeli engedélye nélkül a tartalom átvétele a szerzői jog megsértésének számít, és az érintett oldal üzemeltetői felelősségre vonhatók, mivel vagyoni hátrányt okoznak.

Ugyanakkor a magyar sajtóban nem jellemzőek a szerzői joghoz kötődő esetek, mert rengeteg a kiskapu, és a peres eljárás rendkívül bonyolult. A törvényi szabályozás hiányossága miatt ráadásul egy rövid szövegrész vagy mondat átírásával az újságcikket teljes egészében le lehet másolni, idézés és forrásmegjelölés nélkül, saját műként feltüntetve. A Magyar Lapkiadók Egyesülete többször is próbálta elérni a szabályozás szigorítását, de hiába. Így a tartalomgyártók paradox módon a konkurencia jóindulatára vannak utalva. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy amennyiben egy site vagy egy tévéhíradó hivatkozás nélkül veszi át az anyagunkat, akkor ezt jelezzük nekik, és… és ennyi. Várunk, hogy bekerül-e a hivatkozás, dühöngünk, ha nem, fogadkozunk, hogy soha többé nem segítünk az érintett cég riporterének, ha telefonszámot vagy fotót kér tőlünk. De több lehetőségünk nincs.

A perek olyan hosszadalmasak, hogy okafogyottá válik az ügy, mire az eljárás lezárul. Emellett nagyon nehéz kimutatni, milyen tényleges vagyoni kárt okozott egy cikk ellopása. Mindez a magyar tartalomvédelmi szabályozás sajátosságaiból következik.

Először is a 2001-es CVIII törvény szerint nem a cikket jogosulatlanul átvevő tartalomközlővel, hanem a tárhelyszolgáltatóval kell felvenni a kapcsolatot, amely közvetítőként vezeti végig a folyamatot. Másodszor, a tárhelyszolgáltató nem felelős a tartalom törléséért, nincs mérlegelési lehetősége, a törvény szerint kötelező lépéseket kell megtennie. A gyakorlatban ez így néz ki:

1. A szerzői jog birtokosa jelzi a tárhelyszolgáltatónak a jogsértést, és kéri a cikk eltávolítását.
2. A tárhelyszolgáltató az értesítés után 12 órával köteles eltávolítani a jelzett tartalmat, és feltüntetni, miért teszi. Emellett 3 munkanapon belül tájékoztatnia kell a vélt jogsértőt a cikk eltávolításáról. Csak abban az esetben tagadhatja meg a törlést, ha a bíróság másképp rendelkezik.
3. A törölt cikk közlője 8 munkanapon belül kifogással élhet a tárhelyszolgáltató felé, csatolva bizonyítékot arról, hogy nem sértett szerzői jogot.
4. A tárhelyszolgáltató a kifogás után haladéktalanul köteles a cikket újra elérhetővé tenni, és erről a panaszost értesíteni.
5. A panaszos ezután 10 munkanapon belül büntetőfeljelentést tehet. Amennyiben a bíróság intézkedést hoz a tartalom törléséről, a tárhelyszolgáltatónak ezt 12 órán belül meg kell tennie.

Mindez persze csak a magyar szereplőkre vonatkozik. Egy külföldi szerverről működtetett kalózoldal a teljes tartalmat átveheti – anélkül, hogy szankció fenyegetné. A Blikknek van egy ilyen „tüköroldala”, amely ellen a jelenlegi szabályozás alapján képtelenség fellépni.

Még 2004-ben a nagy magyarországi kiadók „Csak tiszta forrásból” címmel kampányt indítottak a szerzői jogok védelmében, és néhány próbaper is lezajlott, csekély eredménnyel. A mai napig nem született precedens értékű ítélet, az egyetlen sikeres eljárás az „üres kazetta jogdíj”, azaz a reprográfiai jogdíj bevezetése volt, és ez sem az online területet érintette. A bíróság megállapította, az otthoni másolás miatt sérülnek a kiadók érdekei, mivel így kevésbé eladhatóak a papír alapú művek, újságok, könyvek. Ma már a Repropress Egyesület feladata a napilapokra és folyóiratokra vonatkozó „üres kazetta jogdíj” beszedése és tagjai közötti felosztása.

Ez a jogdíj, habár évente növekvő mértékű, még mindig nem éri el a másolásból eredő jövedelemkiesés mértékét. Azt pedig, hogy az online térben mekkora kár éri az egyes médiacégeket, megbecsülni sem lehet.

(x)