Alábbi összeállításunkban mindezt külföldi példákon keresztül mutatjuk be.

Mindenki kedvenc politikusa 

A libanoni elnök, Michel Aoun mandátumának lejárta után 2022-2024 között a parlament 14 sikertelen választás után sem találta meg az ország új vezetőjét, az emberek pedig belefáradtak a bizonytalanságba. Az ország egyik vezető napilapja viszont lépett: az Annahar létrehozta saját elnökét, a mesterséges intelligencia segítségével, amihez az újság archívumában szereplő cikkeket táplálták be. Egy talkshowban fedték fel „kilétét” és azt is megmutatta, hogy korrupciótól mentes, elfogulatlan, határozott, nem lehet befolyásolni és nem a saját érdekeit szolgálja. Mindezek helyet adatalapú, pragmatikus megoldásokat javasolt a felmerülő problémákra. Az AI-elnök segítségével az Annahar különkiadást készített, konkrét törvényjavaslatokkal, amely társadalmi párbeszédet indított el – és aztán a kormány tagjai is bevonták munkájukba. 2025. januárjában Joseph Aoun, korábbi vezérkari főnök lett az ország elnöke (aki csak névrokona elődjének), de arról nincs hír, hogy ő mennyiben vonja be munkájába AI-társát…

Le a prekoncepciókkal! 

A Black & Abroad utazási iroda tavalyi szezonnyitó kampányában korábbi utasaik fotóit szerették volna elhelyezni újabb desztinációik fotóin, a mesterséges intelligencia bevonásával. Azonban meglepő dolgot tapasztaltak: az AI előítéletei miatt az afro-amerikai emberek bőrszínét és haját megváltoztatta vagy épp a nyomornegyedekbe helyezte fotójukat. Ezért a cég a seeyouthere.ai oldalon létrehozta egyedülálló, elfogultságok bejelentésére szakosodott platformját, ahol a felhasználok jelezhetik az AI-oknál tapasztalt, előítéletekből fakadó hibákat – számos társadalmi csoport részéről. Az adatok egy globális, nyitott forráskódú projektbe kerülnek, amelynek célja az AI világnézetének formálása. 

Klímaváltozás érzékletesen 

Az éghajlattal kapcsolatos adatok önmagukban csak puszta számok, igazán érthetővé akkor válnak, ha szemléletessé teszik őket. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change) a WWF segítségével mellbevágón láthatóvá tette őket. Egyedi AI pipeline-oknak tanították meg híres festők jellemző stílusjegyeit, és az ő ikonikus képeik digitális remake-jével mutatták meg, mi történhet a klímaváltozás okozta hőmérséklet- vagy tengerszint-emelkedés hatására például Claude Monet Tavirózsáival vagy Paul Gaugain tahiti tájaival 2100-re. Az újragondolt alkotásokat egy látványos berlini kiállításon, valamint digitális OOH kampánnyal mutatták be, de bárki megnézhető őket itt.  

Elrondított promptok 

Néha egy egyszerű ötlet is elég a sikerhez: a francia Bescherelle nyelvkönyvkiadó épp az AI segítségével szemléltette a nyelv ismeretének fontosságát. A Midjourney-be és a Dall-E-be szándékosan rossz – vagyis nyelvtanilag pontatlan, esetleg félreérthető/-hallható – promptokat írtak a képgeneráláshoz, az eredményt pedig bátran megmutatták. Így lett az izmait mutogató testépítőből kagylókarú gyúrós (muscles vs. mussels), csokordobó menyasszonyból lisztszóró menyecske (flowers vs. flours) és így született meg a férfi, aki vörös göndör haja helyett vörös szőrű nyulára büszke (hair vs. hare). A sokakhoz elérő kampány segítségével végül beszédtéma lett a nyelvismeret (és helyesírás) fontossága.

A lehetetlen szobor

A svéd Sandvik szerszámgyártó egyszerre szerette volna megmutatni 160+ éves fennállásának örökségét és a digitalizáció iránti elkötelezettségét, egy kimondottan provokatív alkotással. Öt meghatározó szobrász – Michelangelo, Auguste Rodin, Augusta Savage, Käthe Kollwitz, Kotaro Takamura – kézjegyeit tanították be egy AI-nak, majd megterveztettek vele egy olyan szobrot, amelynek részei más-más alkotó stílusában készülnek. A készítői szerint 500 évet átívelő Impossible Statue végül egy 150 centiméteres magas, 500 kg súlyú rozsdamentes acélból, a Sandvik saját fejlesztésű ipari eszközeivel készült alkotás lett, amely alaposan megosztotta a közvéleményt. A szobor a stockholmi Tekniska Museetben tekinthető meg, de készítői weboldalukon letölthető 3D-nyomtatható sablont is kínálnak, ha valaki saját otthonába szeretne egy ilyet. 

K.O. az elfogultságnak

A Ring, az ökölvívás meghatározó nemzetközi magazinja úgy tűnik, megelégelte a bírókat bíráló sportolókat és drukkereket, ezért saját bírót küldött a szorítóba. A 4th judge feladata, hogy a meccseket rögzítő kamerák képeinek összevetésével saját, elfogulatlan ítéletet hozzon. Bevetése vegyes fogadtatásra talált: míg egyesek megmentőként üdvözlik, mások szerint a bíráskodás kimondottan humán feladat. 

Amennyire cringe, annyira hatásos

A Columbia Journalism Review deklaráltan AI-használatával készült videója nagyon is szemléletesen igyekszik elmagyarázni a fake news és a deepfake jellemzőit: