Az Országgyűlés szeptember 8-án megválasztotta a Független Közmédia Testület hat tagját, közülük Bayer Judit médiakutatót, médiajogászt a testület elnökévé. A megválasztott tisztségviselők a szavazást követően esküt tettek az Országgyűlés előtt – derül ki az MTI tudósításából.
A testület tagja lett Bayer Judit mellett Bálint Viktor közgazdász, médiaszakember, Hargitai Miklós újságíró, a Sajtószakszervezet elnöke, Kollár Árpád költő és kultúraszervező, Sükösd Miklós szociológus és médiakutató, valamint Szabó György, a Sanoma Media Budapest korábbi vezérigazgatója.
Bayer Judit testületi tagságát 140 igen és 45 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés. Bálint Viktor 135 igen és 51 nem, Hargitai Miklós 134 igen és 52 nem, Kollár Árpád 140 igen és 54 nem, Sükösd Miklós 140 igen és 45 nem szavazatot kapott egy tartózkodás mellett, Szabó Györgyöt pedig 134 igen és 52 nem szavazattal választották meg. Bayer Judit elnökké választására 134 képviselő szavazott igennel, 46 nemmel, hatan tartózkodtak.
Bálint Viktor, Hargitai Miklós és Szabó György megbízatása négy évre, de legfeljebb a következő Országgyűlés megalakulásáig szól. Bayer Judit, Kollár Árpád és Sükösd Miklós kétéves megbízatást kapott. Mandátumuk szeptember 9-én kezdődik.
Hat taggal alakul meg a testület
A Független Közmédia Testület a törvény szerint kilenctagú. Három tagját a kormányoldali, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölése alapján, további hármat pedig a médiaszakmai szervezetek jelölési eljárásának eredményeként választhat meg az Országgyűlés.
Bálint Viktort, Hargitai Miklóst és Szabó Györgyöt a Tisza-frakció jelölte. Bayer Juditot, Kollár Árpádot és Sükösd Miklóst a médiaszakmai szervezetek által állított jelöltek közül választotta ki a Közszolgálati Tanács.
Az Országgyűlés Művelődési Bizottsága két alkalommal sem támogatta a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix, a KDNP jelöltje, Martí Zoltán és a Mi Hazánk által jelölt Moys Zoltán megválasztását. A jelölési folyamat előzményeiről és a bizottsági döntésről korábban a Kreatívon is beszámoltunk.
A jogszabály szerint nem akadálya a testület megalakulásának, ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges parlamenti támogatást: a grémium akkor is megalakulhat, ha a frakciók és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadát megválasztják. A most megválasztott hat tag eléri ezt a küszöböt.
Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos LinkedIn-bejegyzésében mérföldkőnek nevezte az eskütételt. Azt írta, bízik abban, hogy az ellenzék jelöltjei hamarosan csatlakoznak a testülethez, amely így szerinte széles társadalmi és politikai legitimációval kezdhetné meg a munkáját.
A közmédiaszolgáltató és a hírügynökség tulajdonosi szerve
A Független Közmédia Testületet a 2026. évi XXI. törvény hozta létre a Közszolgálati Közalapítvány megszüntetésével. A jogszabály szerint a testület feladata a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása, valamint függetlenségének védelme.
A testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett. Egyebek mellett megválasztja a két társaság vezérigazgatóját, dönthet a vezérigazgatók munkaviszonyának megszüntetéséről, jóváhagyja a társaságok éves gazdálkodási tervét, és a törvényben meghatározott nagyobb értékű szerződések felett is ellenőrzési jogköröket gyakorol.
A szeptember 8-i eskütétellel teljesültek a testület megalakulásához szükséges személyi feltételek. Az új grémium érdemi tulajdonosi, vezetőválasztási és gazdálkodási jogosítványokat kap a közmédia társaságai felett. Az, hogy ezek a jogosítványok a gyakorlatban mennyiben erősítik a közmédia függetlenségét, átláthatóságát és társadalmi elfogadottságát, a testület későbbi döntései és működése alapján lesz megítélhető.
Borítókép: Hegedüs Róbert / MTI
