Az elmúlt napokban több kérdés és eltérő értelmezés jelent meg a közmédia új irányítási rendszerének kialakításáról, ezért Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos LinkedIn-bejegyzésben foglalta össze az általa legfontosabbnak tartott kérdéseket és válaszokat.
Grósz szerint a Közszolgálati Tanács összetételét azért nem változtatták meg, mert a testület idén márciusban alakult meg, és a közmédia társadalmi felügyeletét látja el. Tagjait nem választják, hanem részben a társadalom nem politikai intézményeinek delegáltjai, részben pedig törvényben meghatározott területeken működő civil szervezetek közül kisorsolt szervezetek delegáltjai adják. A miniszteri biztos szerint ez a rendszer alapvetően független attól, hogy melyik kormány van hatalmon.
Hozzátette: a Tanács teljes újraindítása tovább késleltette volna a folyamatot, így később indulhatott volna a közmédia új, független vezetőjének pályázata is. A testület ősszel három új taggal bővül, akik a gyermekvédelem, a környezetvédelem és a kultúra területét képviselik majd.
A Független Közmédia Testület (FKT) szakmai jelöltjeinek kiválasztásával kapcsolatban Grósz hangsúlyozta, hogy a kormány nem szól bele a Közszolgálati Tanács döntéseibe. Szerinte a Tanács szervezetileg és döntéshozatalában is elkülönül a kormánytól, és törvényi felhatalmazása van az eljárás részleteinek meghatározására.
A Tanács úgy döntött, hogy a jelölő szakmai szervezetek nem rendelkeznek szavazati joggal a jelöltek kiválasztásakor. Grósz szerint ennek egyik lehetséges oka az volt, hogy a szakmai szervezetek szavazati joga kiüresíthette volna a Tanács szerepét. Mint írta, jelenleg 20 szervezet összesen 15 személyt jelölt, négy szervezet jelöltjét azonban később kizárták, így 16 szervezet és 11 jelölt maradt.
Grósz kitért arra a kritikára is, hogy a három szakmai jelölt között nem szerepel gazdasági szakember. Szerinte a jelöltek – Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád – szakmai háttere elsősorban tartalmi és jogi, ugyanakkor releváns a közszolgálati média szempontjából. A törvény lehetővé teszi külső gazdasági szakértő bevonását is, így a gazdasági szempontok szerinte nem egyetlen testületi tag szaktudásától függnek.
A miniszteri biztos szerint ráadásul az FKT összetétele szeptemberben válik teljessé, ezért szerinte addig korai lenne az egész testület működését értékelni. A három szakmai jelöltet a parlament művelődési bizottságának kell meghallgatnia.
Grósz az alapítványok jelölési jogával kapcsolatban is reagált a felmerült kifogásokra. Szerinte a médiatörvény ugyan meghatározza, hogy milyen kategóriába tartozó nem politikai szakmai szervezetek jelölhetnek, azt azonban nem írja elő, hogy ezeknek milyen jogi formában kell működniük. Így önmagában az, hogy egy jelölő szervezet alapítványként működik, nem jelent jogszabálysértést.
A miniszteri biztos szerint az előkészítő eljárási döntésekkel szemben nincs jogorvoslati lehetőség, mivel ezek még az FKT tagjainak megválasztását megelőző lépések. A jelölés ugyanis csak javaslattétel, a végső döntést pedig az Országgyűlés hozza meg.
Grósz szerint ezért a folyamat még korántsem ért véget: a következő lépés a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatása lesz.
Nyitókép: Grósz Judit
