Becsült olvasási idő: 2 perc
Energiaracionalizálás az iparban

Az ipari vállalatok energiamegtakarítási törekvései nemcsak a költségek csökkentése, hanem a környezetvédelmi irányelvek betartása szempontjából is fontosak.

A CO2-kibocsátás csökkentéséhez egyre több energiaracionalizáló intézkedés szükséges. Az energiahordozók felhasználásának folyamatos mérése és a fogyasztás monitorozása az első lépés a rendszer áttekinthetővé tételéhez, és az energiafelhasználás csökkentését elősegítő intézkedések megkezdéséhez. Az ipari vállalatok áram-, víz- vagy gázfogyasztása általában átlátható: a főmérők mutatják a vételezett mennyiséget, a helyi mérők a fogyasztás eloszlását. A sűrített levegőt azonban házon belül állítják elő és osztják szét anélkül, hogy tudni lehetne, mennyi az összes és az egyes területekre eső felhasználás.

 Ezen ismeretek hiányában viszont nincs motiváció a szivárgások megszüntetésére, a takarékosabb felhasználásra. A sűrítettlevegő-hálózat fogyasztásának monitorozása rálátást biztosít a teljes rendszerre. Azon kívül, hogy számszaki alapot nyújt az ISO 14000 ökoaudit számára, a fogyasztás mérésével az üzemegységek felelősei is motiválttá tehetők a rendszer optimalizálására, a szivárgások feltárására. Bővítések, új berendezések telepítése esetén a már meglévő kompresszorteljesítmények megfelelő elosztása révén a kompresszorállomás és a csőrendszer bővítésének kihagyásával nagyban csökkenthetők a beruházási költségek.

A sűrített levegős berendezéseknek szükségük van minimális levegőellátásra, illetve a gépek egy részét védeni kell a túlterheléstől. Főleg nagy értékű gépek esetén kell ügyelni az optimális tartományban történő működésre, mivel az esetleges túlterhelés károsodást, garanciavesztést okozhat. A karbantartási munkálatok az időszakos felülvizsgálat helyett célzottan, használattól függően, fogyasztás alapján történhetnek.

Fogyasztásmérés – több lépésben

A sűrített levegőt felügyelő rendszer kialakításakor először a kompresszor(ok) után, a főágban helyeznek el átfolyásmérőt. Ezzel az előállított levegő mérhető, így a kompresszor hibás működése esetén a hiba azonnal felismerhető, és egzaktul összevethető a rendszerben elhelyezett további távadók adataival. Második lépésben az épületrészek, csarnokok elé helyezett átfolyásmérők biztosítanak rálátást az adott egység sűrítettlevegő-felhasználására. Itt már a csarnokért felelős energetikai vezető is láthatja a fogyasztást, és az adatok alapján elkezdheti a racionalizálási lépéseket.

Ehhez szükség van a levegőt felhasználó gépek, gyártósorok fogyasztásának folyamatos nyomon követésére is, amit a célgépek elé elhelyezett átfolyásmérők biztosítanak. A gépek elé helyezett távadóknak a fogyasztásmérésen túl szabályozási feladat is jut: a levegőellátás szabályozása vagy a berendezés védelmében a megadott határérték túllépése esetén a levegőellátás leállítása. Összefoglalva a teljes átláthatósághoz minden rendszer esetében elengedhetetlen a komplex műszerezettség