hero
Elhasalt az állami mobilcég
A Népszabadság információi szerint a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciaárverését lezáró végzését, melynek értelmében a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek által létrehozott MPVI konzorcium nem kezdheti el a mobilszolgáltatást. Az indoklás szerint az NMHH eljárása számos alaki hibát tartalmazott és a hatóság nyilvántartásba se vehette volna az árverésre jelentkező konzorciumot.

A Népszabadság információi szerint a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciaárverését lezáró végzését, melynek értelmében a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek által létrehozott MPVI konzorcium nem kezdheti el a mobilszolgáltatást. Az indoklás szerint az NMHH eljárása számos szabálytalanságot tartalmazott és a hatóság nyilvántartásba se vehette volna az árverésre jelentkező konzorciumot.

A Népszabadság cikke szerint nemcsak az állami mobilcég bukott, hanem a többi szolgáltató sem indíthatja el a szolgáltatását a megnyert többi frekvencián, ezzel pedig a költségvetés a lap számításai szerint 31 milliárd forint bevételt, a lakosság pedig az országos 3g lefedettséget is bukta.

A lap azt írja, hogy a bíróság szerint a perelő mobilszolgáltatóknak abban is igaza volt, hogy az NMHH a hatályos jogszabályok szerint nem írhatta volna elő, hogy hálózatukat és infrastruktúrájukat kötelezően az új mobilszolgáltató rendelkezésére kell bocsájtaniuk.

A frekvenciák sorsa egyelőre kétséges a lap szerint. Mivel az ítélet másodfokú, ezért fellebbezésnek nincs helye a Népszabadság szerint, ugyanakkor kérhet rendkívüli jogorvoslatot. Mivel az NMHH-nak elméletben van lehetősége arra, hogy új határozatot hozzon az eddigi szabályos nyilvántartásba-vételek és eljárás alapján, így ebben az esetben az állami mobilcég nem nyerhet. Más esetben új eljárást kell kiírnia az NMHH-nak.

A lap azt írja továbbá, hogy a legrosszabbul a Vodafone járhat, ugyanis az elnyert frekvenciákkal ők már 99 százalékos lefedettséget tudtak elérni, ráadásul komoly reklámkampányt is építettek erre a lefedettségre. A döntés értelmében elméletileg nekik is le kellene kapcsolódniuk az elnyert frekvenciákról. A költségvetésnek továbbá 31 milliárd forintot is vissza kellene fizetnie a mobilszolgáltatóknak a már kifizetett, de most elvesztett frekvenciákért.

A teljes cikket itt olvashatja.

Hosszú, szomorú történet

A negyedik mobilszolgáltató piacra lépése négy éve húzódik, a 2008 októberében az akkori Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) által kiírt első frekvenciatendert a hatóság 2009 márciusában a válságra és a megváltozott piaci feltételekre hivatkozva lefújta, melyet egy 2009 júliusban lezárult pereskedés követett egyes indulók részéről.
Az új kiírás lehetősége az akkor már NMHH-nak hívott hatóság részéről egy évvel később, 2010 szeptemberében merült fel.

Egy 2011 márciusi piaci elemzés már megpendítette, hogy az állam bevonásával, egyfajta vegyes konzorciummal nyereségessé lehetne tenni egy állami mobilcéget is. Egy hónappal a frekvenciaárverés kiírása előtt, 2011 szeptemberében az NMHH úgy módosította az indulási feltételeket, hogy azon egy állami cég is indulhasson. Később az indulók az aukció idejének meghosszabbítását kérték. Az NMHH 2012 február végén kihirdette az eredményt, melynek értelmében az állami konzorcium nyerte a negyedik országos mobilfrekvenciát. Az eredményt természetesen megtámadta a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom is. Az NMHH saját belső vizsgálata azonban mindent rendben talált, ezt a hatósági végzést támadta meg a Magyar Telekom a Fővárosi Törvényszéken. Időközben megalakult az MPVI Zrt., melyre a Gazdasági Versenyhivatal is áldását adta, valamint 14,1 milliárdos tőkeemelést is végrehajtottak azonnal az állami mobilcégnél, melynek sikerességével, eredményességével kapcsolatban számos komoly kétely merült fel. Az Index mai cikkében azt írja, hogy az állami mobilcég akár tíz évig is vergődhet a piacon. Úgy néz ki, hogy csak vergődhetett volna.