A hír egyértelműen azt is mutatja, hogy az OpenAI mára a Google és a Meta méretű vállalatok szintjére emelkedett, miközben a mesterséges intelligencia területén ezek a cégek még mindig küzdenek, hogy felzárkózzanak hozzá. A kérdés az, hogy az OpenAI, mint vállalat, képes lesz-e hosszú távon olyan meghatározó szerepet betölteni, mint a Microsoft, a Google vagy az Apple.

Az OpenAI az elmúlt években hatalmas befektetéseket kapott, többek között a Microsofttól, amely az egyik legnagyobb tulajdonosa. Az OpenAI-nak több mint 100 millió aktív felhasználója van, és a növekedés üteme elképesztő: csak az elmúlt évben több mint 50 százalékkal nőtt a felhasználók száma. A legújabb, havi 200 dolláros előfizetési modell különösen a vállalatok és intenzív felhasználók számára kínál prémium szolgáltatásokat, mint például a Sora, amely a videókészítés terén nyújt új dimenziókat.

Az OpenAI tőzsdei értéke is dinamikusan emelkedik, jelenleg meghaladja a 150 milliárd dollárt. Ez a növekedés nemcsak a technológiai innovációknak, hanem az előfizetéses modellek és vállalati licencdíjak sikerének is köszönhető. Egy ilyen erős üzleti háttérrel az OpenAI egy olyan monopólium kialakulása felé halad, amelyhez hasonló legutóbb a Google dominanciája volt.

A cég által fejlesztett technológia már most alapjaiban alakítja át az AI-alapú tartalom- és adatkezelést, és a mesterséges intelligencia fejlődése olyan mélyreható változásokat hoz, amelyek hatása az élet minden területére kiterjed. Az OpenAI, a Google és más techóriások továbbfejlesztett megoldásaival az AI jövője még sok meglepetést tartogathat.

Na de nézzük is hol tart most a mesterséges intelligencia fejlődése és miért is állítom, hogy az OpenAi szerepe meghatározó lesz a következő években.

Az OpenAI és a ChatGPT hatása

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia szoftverek fejlődése elképesztően felgyorsult. Az OpenAI 2022 novemberében mutatta be a ChatGPT-t, amely mérföldkőnek számított az AI történetében. Bár az AI fejlesztése évtizedek óta zajlik, a ChatGPT és az olyan képalkotó rendszerek, mint a MidJourney és a DALL-E, tették mindenki számára igazán kézzelfoghatóvá az AI lehetőségeit. Ezek a technológiák emberihez hasonló képességekkel ruházták fel az AI-t, így bárki számára elérhetővé váltak.

A ChatGPT nem csupán egy egyszerű chatbot. Az OpenAI olyan innovatív fejlesztéseket mutatott be az elmúlt évben, mint a vizuális inputok kezelése (például PDF-ek olvasása és képek elemzése), a natív beszélgetés és a programozási segédeszközök, vagy legújabban a videókészítés és -szerkesztés amelyek jelentősen tágították az AI alkalmazási területeit.

Sokan úgy gondolják, hogy a Microsoft és az Apple AI-megoldásai is teljesen egyediek, pedig mindkét vállalat jelentős mértékben támaszkodik az OpenAI technológiáira. A Microsoft például a Copilot szolgáltatását a ChatGPT alapjaira építette, míg az Apple számos AI-funkciójában szintén az OpenAI modelljeire támaszkodik. Ennek eredményeként az OpenAI által fejlesztett technológia emberek százmillióinak eszközein van jelen világszerte. 

Nézzük sorban mely területeken van jelen az OpenAi és kik a vetélytársak.

A ChatGPT kihívása a keresési piac dominanciájával szemben

Az internetes keresés területén is forradalmi változásokat hozhat a ChatGPT. A felhasználók nem csupán internetes címeket, hanem konkrét válaszokat keresnek. A ChatGPT megközelítése megkérdőjelezi a Google által dominált keresési piacot, hiszen a találati oldalakat felválthatja maga a válaszadás. Erre a Google is rájött, és a mostani találati oldalain már egy ideje a konkrét válasz irányába viszi a keresést. A Google keresési üzletága hatalmas üzlet: a hirdetési modelljük évente több mint 200 milliárd dolláros bevételt generál, amely közvetlenül függ a találati oldalak forgalmától. Ezért a változó keresési szokások és a válaszalapú keresési trendek komoly fenyegetést jelentenek számukra. Ez a kihívás a SEO-val foglalkozó iparág számára is átalakulást hoz, mivel a hangsúly az információgazdag adatbázisokra és weboldalakra helyeződik. De eközben persze a Google sem tétlenkedik.

A Google válasza az OpenAI kihívására

A Google az elmúlt két évben jelentős erőfeszítéseket tett, hogy behozza kezdeti lemaradását az AI-fejlesztések terén. A Gemini AI modelljük felhasználói szempontból hasonló integrált megoldásokat kínál, mint a ChatGPT, és kifejezetten arra törekszik, hogy a Google ökoszisztémájában hatékonyan működjön. A Bard, a Google AI-alapú szöveges válaszadója, és a Google Lens, amely képfelismerést és vizuális keresést tesz lehetővé, szintén a technológia élvonalát képviselik. Újdonság még a NotebookLM, amely a jegyzetek és dokumentumok intelligens elemzésére és keresésére szolgál. Emellett a Google keresési rendszere is folyamatosan fejlődik, egyre inkább a konkrét válaszok irányába tolódva, ami szintén részben az AI képességeire támaszkodik. Bár a hirdetési modelljükre ez hosszú távon kedvezőtlen lehet, a Gemini egyértelműen azt mutatja, hogy a Google komolyan veszi az OpenAI jelentette kihívást. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Google azok közé tartozik, akik a leginkább képesek felvenni a versenyt az OpenAI-al.

Kép- és mozgókép-alkotó AI eszközök

A kreatív ipar és az érdeklődő amatőrök előszeretettel használják a DALL-E, MidJourney, Runway és Stable Diffusion szoftvereket, de ezek a szoftverek hosszú távon nehezen tudnak önállóan versenyre kelni az Adobe vagy újabban az OpenAi megoldásaival (a ChatGPT egyébként a DALL-E-t intergrálta). Az Adobe ügyesen integrálta az AI-t olyan eszközeibe, mint a Photoshop és a Premiere Pro, amelyek jelentősen átalakították a kreatív munkafolyamatokat. Emellett újabb megoldások, mint az Adobe Firefly, lehetővé teszik a generatív tartalom készítését, ami új szintet hoz a vizuális kreativitásba. Az OpenAI által fejlesztett Sora azonban megváltoztathatja a játékszabályokat, hiszen új dimenziókat ígér a videókészítés területén, például automatizált szerkesztési és kreatív generálási funkcióival. Amennyiben az OpenAI megoldásait, például a Sorát, a Microsoft és az Apple is integrálja, az egyéb AI-alapú önálló szoftverek népszerűsége várhatóan csökkenni fog. Ezzel párhuzamosan az olyan feltörekvő platformok, mint a Stability AI, új lehetőségeket keresnek, hogy alkalmazkodjanak az egyre inkább domináló integrált AI-ökoszisztémákhoz.

A tartalomgyártás jövője

Az AI térnyerésével a tartalomgyártás is gyökeresen átalakul. A jövőben az online cikkek, szakdolgozatok és más szövegek akár 80-90 százalékát mesterséges intelligencia állíthatja elő. A Chatgpt erre is kínál kiváló megoldásokat, mint például a Canvas modellje, melyet e cikk megírásához is használtam. Ez ugyan növeli a hatékonyságot, de aggasztó kérdéseket vet fel a szerkesztett és ellenőrzött tartalom jövőjével kapcsolatban. Az internet előtti időszakban a könyvek és újságok tartalma több szerkesztőn átfutott, mielőtt megjelent volna, ám ma bárki közzétehet bármit az interneten. Ez hosszú távon az információ hitelességét és megbízhatóságát is érintheti.

Továbbá, az AI által generált tartalmak mennyiségének növekedésével egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a megbízható információkat a manipulált vagy pontatlan tartalmaktól. Az algoritmusok ugyan képesek gyorsan és hatékonyan előállítani szövegeket, de gyakran nem rendelkeznek a szükséges kontextussal és kritikai szemlélettel. Ezért a szerkesztők és tartalomkészítők szerepe, akik ellenőrzik és értékelik az AI által generált tartalmakat, elengedhetetlen marad. 

Ez a terület jelenleg gyenge pontként jelentkezik, hiszen az oktatási intézmények és a munkáltatók egyaránt bizonytalanok az AI felhasználásának módjában és hatékonyságában, miközben emberek milliói már napi szinten alkalmazzák ezeket az eszközöket világszerte. Az iskolákban és egyetemeken ezért fontos, hogy a diákokat felkészítsék az AI eszközök használatára, miközben kritikai gondolkodásukat is fejlesztik. Ez az egyensúly biztosíthatja, hogy a technológiai fejlődés mellett az emberi értékek és tudás továbbra is megmaradjanak.

Az emberi kreativitás új aranykora?

A következő években valószínűleg eljutunk oda, hogy a mesterséges intelligencia modellek teljes mértékben beépülnek a szoftverekbe, integrálódnak az operációs rendszerekkel, és már senkit sem fog érdekelni, hogy melyik cég nyelvi modellje fut a háttérben. 

Ahogy a Google Gemini, a ChatGPT, vagy éppen a Claude (egy eddig nem említett európai versenytárs) megoldásai egyre kifinomultabbá válnak, a minőségi tartalom előállítása nem a megfelelő AI szoftver kiválasztásán fog múlni, hanem azon, hogy az utasítást adó ember mennyire kreatív. Legyen szó cikkekről, szakmai értekezésekről, videókról vagy képekről, az emberi ötletek és kreativitás újra a középpontba kerülhet.

E cikk megírása során is rengeteget használtam a ChatGPT 4.0 with Canvas modelljét, de a tartalom egyediségét mégis nekem köszönheti az olvasó. Ezért minden tévedés, amely esetleg ebben a cikkben szerepel, emberi eredetű.

Szép új világ

A mesterséges intelligencia fejlődése még mindig a kezdeti szakaszában jár, de már most világosan látszik, hogy a lehetőségek határtalanok. Kevés olyan iparág van, amelyre az AI ne lenne hatással. Az AI térnyerése ugyanakkor rengeteg veszélyt és kérdést is felvet, különösen az olyan monopóliumok, mint az OpenAI és a Google térnyerésével kapcsolatban. Ezek a cégek már most is olyan adatokkal és technológiákkal rendelkeznek, amelyek hatalmas erőt adnak a kezükbe, és ez hosszú távon komoly hatással lehet a globális gazdasági és társadalmi egyensúlyra.

A 2025-ös év is izgalmasnak ígérkezik, hiszen nemcsak az átalakuló világpolitika, hanem a technológia fejlődése is megállíthatatlanul halad előre. Míg az ipari, mezőgazdasági és számítógépes forradalom évtizedeket vett igénybe, az AI forradalma mindössze néhány év alatt zajlik le, alapvetően átalakítva a világ működését. Az AI gyors ütemű fejlődése új lehetőségeket és kihívásokat teremt, amelyekre mind egyéni, mind globális szinten fel kell készülnünk.

Erdős Ákos marketingkommunikációs szakértő a Hello Agency kommunikációs ügynökség tulajdonosa és vezetője, valamint a BGE vendégoktatója.