Miért éppen Budapest? 

Regis Andanar (Business Development Associate, Fülöp-Szigetek): A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában születtem és nőttem fel. Egy barcelonai üzleti iskola miatt döntöttem úgy, hogy Európába költözöm. A marketing mesterszakon az egyik kedvenc órámat Dorota Szablisty, a Le Pont digitális igazgatója tartotta, és hamar rájöttem, az ő szakterülete az, ami igazán érdekel engem is. Kértem tőle pár tanácsot, hogyan is érdemes egyáltalán belekezdeni egy kommunikációs karrier felépítésébe, a következő pillanatban pedig már egy interjún találtam magam, ahonnan ajánlatot is kaptam és onnan már egyértelmű lépés volt, hogy a költözésemet tervezgessem Budapestre.

Enikő Balla (Internal Communication Specialist, Dánia): Igazából Budapest talált meg engem... véletlenül. Bár vannak magyar gyökereim, gyermekkorom nagy részét Dániában töltöttem vidéken, utána pedig sokáig Koppenhágában éltem az ide költözésem előtt. Ismertem valakit, aki ismert valakit, aki épp egy anyanyelvi dán embert keresett egy budapesti munkára és, mivel én az életemnek éppen azon a pontján voltam, amikor úgy éreztem, változásra van szükségem, tulajdonképpen az ölembe hullott a Magyarországra költözés lehetősége. Emlékszem, fél évet adtam ennek a lehetőségnek és végig azt mondogattam magamnak, hogy bármikor visszaköltözhetek Koppenhágába ha mégsem válik be Budapest. Mindez öt éve volt, haha.

Szerintem sokan alábecsülik Budapest lehetőségeit és szépségét. Engem a mai napig melegség tölt el ahogy átkelek a Duna felett a hidakon, gyönyörű látványt nyújt a város ebből a perspektívából. Visszatérve, már pár éve itt éltem, amikor újra azt éreztem, hogy változásra van szükségem. Mindenféle ügynökségi tapasztalat nélkül jelentkeztem a Publicis Groupe Hungary-hez. Régi álmom volt, hogy a Saatchi & Saatchi-hoz kerüljek, így azt éreztem, nincs veszteni valóm a jelentkezéssel, a legrosszabb ami történhet, hogy nem vesznek fel. Ami meg is történt. Körülbelül egy hónappal később azonban megkerestek a Publicis-től egy profilomba illő új pozícióval kapcsolatban, a többi pedig már történelem: 2021 nyara óta dolgozom itt belső kommunikációs szakemberként.

Giovanni Pintaude (Head of Copy, Brazília): Budapesttel csak egy probléma van: túl messze van az óceán. Ezt leszámítva Budapestet tökéletesnek gondolom. A feleségem magyar, itt született a kisfiam, lenyűgöző épületek vannak, minden könnyedén megközelíthető, a város biztonságos és sok a zöldterület is, de tudnám még sorolni. Ezek mellett pedig lehetőségem nyílt nemzetközi ügyfelekkel dolgozni egy nagyszerű csapatban. 

Skye Goodrich (Copywriter, Dél-Afrikai Köztársaság): Dél-Arikából először egy nyaralás miatt utaztam Budapestre 2019-ben, ekkor freelancer szövegíróként dolgoztam. Megérkezésem után viszont nem csak a várossal estem szerelembe, hanem Mártonnal is, aki azóta is a párom. Egy gyors ugrás 2021-re: megkaptam az álommunkát a Publicis Groupe-nál, a cég nemzetközi működésének köszönhetően pedig fel is ajánlották a relocationt Budapestre.

Mi a kedvenc személyes történeted Budapesttel kapcsolatban?

Regis Andanar: Meggyőződésem, hogy akkor tanulsz a legtöbbet magadról, amikor a legjobban magadra vagy hagyva. Ez az első alkalom, hogy a családom és a barátaim nélkül, egyedül élek, emiatt Budapest örökre egy nagyon különleges helyet foglal majd el a szívemben. Minden itt töltött pillanattal egyre jobban felfedezem saját magam és a költözés óta folyamatosan rengeteget tanulok magamról. Itt kezdtem el az analóg fotózást is, hiszen Budapest azon városok közé tartozik, amit nem lehet elégszer lefotózni.

 Enikő Balla: Nehéz egyet választani, mert nagyon sok személyes emlékem és történetem kapcsolódik Budapesthez. Az első nyáron felfedezni a várost és felszabadultan létezni az új kollégákkal és a barátaimmal, az például egy csodálatos időszak volt. A budapesti nyár összehasonlíthatatlan a kiszámíthatatlan nyári időjárással Dániában. Bár a napjaim hasonló rutin szerint zajlanak, ugyanúgy felkelek, dolgozom, bevásárolok, fizetem a számlákat, mégis az itteni nyarak olyanok nekem, mintha minden nap nyaraláson lennék. A budapesti nyár olyan nekem, mint egy kisgyereknek a karácsony, egyszerűen imádom és egész évben várom.

Giovanni Pintaude: Furcsán hangzik, de a magyar konyha nagyon otthonos érzést kelt bennem. Kiskoromban minden vasárnap egy magyar étterembe mentünk édesapámmal, nem csak az ételek, de a tulajdonos által teremtett szívélyes légkör miatt is. Emlékszem, a bejárat fölött volt egy tábla „A mi kiszolgálásunk lassú, ha nagyon sietsz, keress egy másik éttermet.” felirattal, apukámnak pedig nagyon tetszett ez a fajta őszinteség és közvetlenség a tulajdonos részéről. Amikor töltött paprikát eszem, rengeteg gyerekkori emlék jut eszembe.

Skye Goodrich: A barátommal való első találkozás után többször is utaztam Budapestre, de egy idő után a járványügyi korlátozások miatt erre nem volt már lehetőség. A kiszámíthatatlan utazási szabályozások és a nehézkes bürokrácia miatt végül másfél évet kellett külön töltenünk. De minden nehézség ellenére kitartottunk, és most végre végleg újra együtt lehetünk, mióta augusztusban ide költözhettem.

Budapestre végállomásként vagy ugródeszkaként tekintesz a karrieredben?

Regis Andanar: Tekintettel arra, hogy a világ működése drasztikusan megváltozott az elmúlt két évben, sokkal jobb rugalmasnak maradni, mintsem egy fix tervet kitűzni, ami bármikor módosulhat. Megtanultam napról napra élni az életemet és nem túlságosan előre tervezni a karrieremet illetően. Amiben biztos vagyok, hogy még az út elején járok és minden nap várom, hogy a Publicis Groupe Hungary kötelékében fejlődhessek.

Enikő Balla: Szerintem Budapest és a karrierem nem feltétlenül függ össze teljesen, a munkám ott fog megtalálni engem, ahol én is szeretnék lenni. Jelenleg ez a hely a Publicis Groupe Hungary és Budapest, és ezért nagyon hálás vagyok, hogy olyan munkám van, ami boldoggá tesz.

Giovanni Pintaude: Én szeretek Budapestre végállomásként gondolni. Egyrészt sosem tudhatod, mi vár rád holnap. Másrészt nem szeretek úgy munkahelyekre és városokra tekinteni, mint ugródeszkára. Mit mondana az el rólam? Szerintem azt, hogy nem vagyok teljesen elkötelezett amellett, amivel épp foglalkozom. Szeretem ezt a várost, rengeteg tapasztalatot gyűjtök és rengeteg üzleti lehetőséget látok magam körül, különösen a kreatív iparágban.

Skye Goodrich: Nem is lehetnék boldogabb annál mint ahogyan most a Publicis Groupe Hungary-nél érzem magam. Rengeteg fejlődési lehetőséget látok, sőt, még magyarul is elkezdtem tanulni, szóval nem tervezem egyhamar elhagyni Budapestet. Izgatottan várom, mit tartogat a jövő, de jelenleg megpróbálom kihozni a legtöbbet minden helyzetből, amibe az élet sodor.