A Gyártástrend technológiai társlapunkkal együtt szervezett esemény azt járta körül, hogyan találkozik a technológia, a fenntarthatóság és a kommunikáció egy olyan korszakban, amikor a vállalatoknak egyszerre kell megfelelniük az energiaátmenet, a szabályozói környezet és a társadalmi elvárások kihívásainak. Miként lehet hitelesen beszélni a zöld átállásról? Hogyan válhat egy energiahatékonysági beruházás vagy fenntarthatósági program valódi versenyelőnnyé?
A key note előadást Kéri András az Energiaklub Szakpolitikai Intézet ügyvezetője tartotta meg: Energiafordulat 2030 – Merre tart Magyarország és Európa az energiaátmenetben? A nyitóelőadásról itt lehet olvasni.
Híd a vállalat és a társadalom között
A konferencia kommunikációs blokkjának első előadását Bodó Teodóra a Bosch Magyarországi és Adria régió kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója tartotta meg: Ipari reputáció 2.0 – Amikor a gyár nemcsak termel, hanem kommunikál is. Hogyan építhetnek erős márkát azok a vállalatok, amelyek hagyományosan a háttérben működtek?
Az előadás központi témája a technológiai innováció és a hitelesség kapcsolata volt. “A kommunikáció feladata az, hogy hidat építsen a vállalat és a társadalom között, és külső szereplők bevonásával tegye érthetővé és elfogadhatóvá az újításokat.”
Az előadás ezt egy öt lépcsőből álló hitelességi modellben mutatta be. Az első szint a személyes megtapasztalás és élmény, a második a szakmai újságírók és influenszerek bevonása, a harmadik az edukáció, a negyedik a mélyebb stratégiai partnerség, egyetemekkel közös kutatásokkal és ipari projektekkel, az ötödik pedig olyan saját szakmai platformok létrehozása, amelyek már önmagukban képesek hitelesíteni és formálni a diskurzust.
A Bosch magyarországi kommunikációja így egy tudatosan épített ökoszisztémára épül: egyetemek, iskolák, szakmai közösségek, média, partnervállalatok és a munkavállalók egyaránt részei ennek - hangzott el. Ez egyszerre szolgálja a technológiák társadalmi elfogadottságát, a bizalomépítést, az employer brandinget és a Bosch innovációs szerepének erősítését.
A sajtóközlemény halott
A „sajtóközlemény nem válságban van, a sajtóközlemény halott” - hangzott el Bokor Tamás Kommunikáció- és médiakutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docensének előadásán, melynek címe Kríziskommunikáció a zöld átállás korában – Mi történik, amikor a környezetszennyezés kerül a címlapra? Az előadó prezentációjában a zöld átállás korának kríziskommunikációját és a fenntarthatósági értékígéret (SVP – Sustainability Value Proposition) szerepét mutatta be.
Az előadás egyik fókusza az 5V modell az SVP gyakorlatba ültetése, és a kríziskommunikáció valós időben való felépítése volt:
Valóság: Mi biztos és mi bizonytalan a helyzetben?
Viszony: A stakeholderek tényleges igényei
Válasz: A kár ellen tett közvetlen intézkedések
Vállalás: Időbeli garanciák és javítási ígéretek
Visszamérés: Független ellenőrizhetőség és az adatok publikálása.
Első óra: Védekezés, adatgyűjtés és a kár megállítása (elhamarkodott nyilatkozatok kerülése).
Rövid táv (1 órán túl): Bizonytalanság csökkentése a meglévő tényekkel
Fél napon belül: Jelenlét a helyszínen, független hatóságok és szakértők bevonása
24 órán belül: Ellenőrizhető frissítések, kártalanítási lépések és a következő tájékoztatási időpont szigorú betartása
A krízis akkor érhet véget, amikor bezárul az olló a vállalat előzetes ígérete (SVP) és a tényleges működése/viselkedése között.
AI okozta szorongás: hogyan kezelje a vezető?
Hogyan lehet az AI bevezetését úgy menedzselni, hogy az ne növelje, hanem kezelhetővé tegye a munkatársak bizonytalanságát? Koltai Balázs
AI szakértő, egyetemi oktató, digitális transzformációs vezető szerint az AI-jal kapcsolatos szorongás mögött valójában nem elsősorban maga a technológia áll, hanem az attól való félelem, hogy megváltozik az ember szakmai értéke, státusza, autonómiája vagy munkahelyi biztonsága.
A sikeres bevezetés kulcsa az, hogy a munkatársakat már a folyamat elején bevonják, hiszen éppen az ő szakmai tudásukra van szükség annak megértéséhez, hogy mit érdemes automatizálni és hogyan kell az új rendszereket kialakítani.
Fontos üzenet a vezetői kommunikáció hitelessége. Nem az a cél, hogy a vezetőség mindenáron „megnyugtassa” a munkatársakat, hanem hogy őszintén elmondja, mi tudható és milyen döntések születtek, melyek vannak nyitva.
Az előadó szerint a régi, általános szlogenek – például hogy az AI mindenkinek több időt ad majd értékteremtő munkára – könnyen hiteltelenné válnak, ha a szervezet valójában még nem tudja, pontosan hogyan is fog ez megtörténni.
Őszinteségre, bevonásra, következetes és érthető döntésekre, valamint valódi visszajelzési lehetőségre van szükség. Az AI bevezetése végső soron bizalmi teszt is: azt mutatja meg, hogy a szervezet korábban mennyire épített bizalmat a munkatársaival.
Elég-e egy CEO-nál a ‘rizz?’
Schranz Anrea kommunikációs szakember előadásában azt járta körül, hogy miként képvisel stratégiai értéket a vállalatvezető személyes jelenléte és kommunikációja - Az influenszer CEO – Mit tanulhat egy ipari vezető Elon Musktól, Jensen Huangtól vagy Sam Altmantól?
A CEO jelenléte nem egyszerűen reprezentáció vagy „parádézás”. A munkatársak számára ő testesíti meg a vállalat jövőképét és hitelességét, a külvilág felé pedig ő értelmezi a céget, annak termékeit és szolgáltatásait. Steve Jobs példáján keresztül azt mutatta be, hogy egy vezető akár egy termék vagy teljes kategória jelentését is képes meghatározni.
A jó vezetői kommunikáció nem elsősorban karizma (az előadó a ‘rizz’ magyarul ‘sárm’ kifejezést használta előszeretettel) hanem tudatos felkészülés és szorgalom kérdése.
- A vezető nem csak cégvezető, hanem a vállalat egyik legfontosabb kommunikációs eszköze,
- A személyes jelenlét stratégiai érték, különösen nagyobb vállalatoknál, ahol a vezető ritkán találkozik közvetlenül a munkatársakkal,
- A vezető a külvilág számára értelmezi a céget és a terméket – különösen akkor fontos ez, amikor új technológiát, szolgáltatást vagy termékkategóriát kell „érthetővé” tenni,
- A karizma túlértékelt: megfelelő felkészüléssel és gyakorlással a természetes előadói adottságok részben pótolhatók,
- Minden szereplésnél előre tisztázni kell: mit akarunk mondani, kinek mondjuk, mi a célunk, és milyen formában adjuk át,
- A kommunikációs szakemberek feladata, hogy ne hagyják a vezetőt kibújni a szereplés alól olyan indokokkal, mint „nincs rá időm”, „nem vagyok karizmatikus” vagy „nem szeretek szerepelni”.
“A kultúra nem bagatell” - gyártói brandek és kultúra
Hogyan érdemes transzferálni a kultúrát a vállalati életbe? Balogh Máté az Art is Business ügyvezetője a Gyártók és kulturális brandépítés című kerekasztal-beszélgetéshez kapcsolódva tartott felvezető előadást. Hogyan tudja egy nagyvállalat hitelesen integrálni a művészetet és a kultúrát a mecenatúrán túl? Hogyan fejlődött a vállalatok és a kultúra kapcsolata a szponzorációtól a stratégiai együttműködésig? Az előadás központi állítása az volt, hogy a vállalatok és a kultúra kapcsolata az egyszerű támogatástól egyre inkább stratégiai, érték- és élményalapú együttműködéssé válik.
Korábban a kultúrafogyasztás elsősorban a tulajdonosok és felsővezetők személyes érdeklődéséhez kötődött, a 20. század második felétől a vállalatok már saját kulturális értékeket kezdtek építeni műgyűjteményekkel, intézményi támogatásokkal. A 21. században viszont már nem feltétlenül a logó vagy a szponzoráció a lényeg, sokkal inkább az, hogy milyen élményt, értéket és közösséget tud létrehozni a vállalat a kultúrán keresztül. A fejlődésben van potenciál: napjainkban a vállalati munkavállalók 70%-a nem fogyaszt kultúrát.
Az előadó példaként olyan nemzetközi vállalatokat emelt ki, mint például a Würth csoport, vagy a Max Mara, amelyek saját múzeumokat, művészeti gyűjteményeket, kulturális programokat vagy munkavállalói művészeti kezdeményezéseket működtetnek.
Kiemelt szempont lehet a munkavállalói és employer branding dimenzió: a kultúra nemcsak külső márkaépítésre alkalmas, hanem a vállalaton belül közösséget teremthet, és új kulturális élményekhez juttathat olyan munkatársakat is, akik korábban kevésbé kapcsolódtak a kulturális élethez. Eképp a mentális egészséghez is szorosan kötődik.
Az előadó szerint a vállalatoknak ezért érdemes túllépniük azon a szemléleten, hogy a kultúra pusztán CSR vagy szponzorációs terület. A kulturális partnerség akkor válhat igazán értékessé, ha illeszkedik a vállalat saját értékeihez, munkatársaihoz, üzleti céljaihoz és identitásához, és hosszabb távú kapcsolatot hoz létre.
A prezentációt követő kerekasztal-beszélgetés a felvezető gondolatokat három különböző nézőpontból konkretizálta. A beszélgetést Balogh Máté az Art is Business ügyvezetője moderálta.
A BMW számára a kultúrával való kapcsolat több évtizedes globális stratégia része, amely a márka prémium, innovatív és kreatív identitását erősíti – mondta el Salgó András a BMW vállalati kommunikációs menedzsere. A beszélgetésben felidézett BMW Art Car kezdeményezés jó példa arra, amikor a művészet nem egyszerűen egy autó mellé kerül kommunikációs elemként, hanem magának a terméknek és a márkának az értelmezését alakítja. Magyarországon a BMW több mint egy évtizede épít kulturális partnerségeket, és a megszólaló szerint ezek olyan további értékeket is hozzáadhatnak a márkához, mint a helyi kötődés, a társadalmi felelősség vagy az employer branding. Különösen fontosnak tartja, hogy a kulturális jelenlét hosszú távon és következetesen épüljön.
A Siemens Energy-től Gyöngyös Krisztina a vállalat kommunikációs koordinátora egészen más irányból jutott el a kultúrához: a vállalat ipari, technológiai környezetében a művészet elsőre távolinak tűnhet, mégis a kortárs művészek bevonásával – kortárs szobrokkal – sikerült a vállalat termékeit és identitását olyan módon megmutatni, ahogy azt hagyományos kommunikációval nehéz lenne. A művészeti pályázatokból létrejött alkotások ma a telephely részét képezik, és különösen értékesnek tartják, hogy a munkatársak maguk is képesek elmesélni az alkotások és a vállalat közötti kapcsolatot. Vagyis a művészet nem pusztán külső kommunikáció, hanem belső vállalati kultúrát is épít.
A Magyar Zene Háza oldaláról Nagy Máté értékesítési csoportvezető elmondta, hogy a partnerség elsősorban nem logóelhelyezésként, hanem közös értékteremtésként jelenik meg. Az intézmény elsősorban olyan kapcsolódási pontokat keres, amelyek a vállalat saját értékeihez – például innovációhoz, technológiához, fenntarthatósághoz vagy társadalmi felelősségvállaláshoz – kapcsolhatók. Emellett olyan társadalmi programok is megjelennek, mint a zenei programok eljuttatása vidéki településekre vagy akár büntetés-végrehajtási intézetekbe.
A Zene Háza számára ezért az ideális partnerség nem egyszeri támogatás, hanem hosszú távú, kiszámítható és mindkét fél értékeihez kapcsolódó együttműködés. Az értékesítési vezető hozzátette, hogy mindebben a Magyar Zene háza az omotenashi szemléletet képviseli, ami a japán önzetlen vendégszeretet, a legmagasabb szintű gondoskodást és a vendég igényeinek előre kitalálását jelenti.
Krumplihámozás TikTokon
Nem gondolnánk, de üzemi összeszerelő gépek munka közben, vagy egy krumplihámozó automata is tud milliós elérést generálni. Lévai Richárd közösségi marketing specialista:TikTok a csarnokban – Hogyan szerezhet három perc figyelmet egy ipari vállalat? – előadásában arról beszélt: hogyan tud ma egy gyártó cég nagy elérést generálni a közösségi médiában látszólag kevéssé figyelemfelkeltő tartalommal? Utóbbiról a prezentáció közben nagyon hamar kiderült, hogy relatív: a niche, speciális tartalmak is hozhatnak milliós megtekintéseket. Szernite egy betongyár is lehet love brand.
Az ipari és gyártócégeknek nem azért érdemes jelen lenniük a közösségi médiában, mert „a TikTokon is ott kell lenni”, hanem mert a saját működésükben rengeteg olyan látványos, érdekes és szakmailag értékes tartalom van, amely üzleti célokat is szolgálhat.
A gyártócsarnok, a munkagép, a mezőgazdasági gép, az ipari folyamat vagy akár egy szakember munkája önmagában is képes nagy elérést produkálni. A közösségi média így nemcsak employer brandingre és toborzásra használható, hanem PR-ra, salesre, partnerkapcsolatok építésére, szakértői pozíció kialakítására és a márka ismertségének növelésére is. Ahogy elmondta a kínai cégek viszont a kapcsolatot keresik az európai gyártókkal, ezért is készítenek összeszerelős-TikTok videókat.
Fontos szerinte a „szakértői influencerek” vagy „influexpertek” szerepe: nem feltétlenül a cégvezetőnek kell a márka arcává válnia, hanem a vállalat mérnökei, technikusai és más szakértői is hitelesen képviselhetik a céget és a szakmát.
Az első lépés nem technológiai, hanem szemléletbeli: a vállalatnak fel kell ismernie, hogy ami belül hétköznapi, az kívülről nagyon is érdekes lehet. Érdemes ezért a céget a „kívülálló” – például egy gyerek, egy új munkavállaló vagy egy látogató – szemével nézni, és összegyűjteni azokat a kérdéseket, amelyek számukra természetesen felmerülnek. Ezekből edukációs, „mítosz vagy valóság”, kulisszák mögötti, szakértői vagy akár szórakoztató tartalomsorozatok építhetők.
Az AI pedig a tartalomgyártás méretezésében segíthet: egyetlen forgatásból többféle videó, cikk, hírlevél, LinkedIn-poszt vagy carousel készíthető.
