Krasznahorkai László: Sátántangó (Magvető)

A Sátántangó, Krasznahorkai László első regénye 1985-ben jelent meg, s a rendkívüli kritikai elismerés és olvasói érdeklődés rögtön a kortárs magyar próza egyik alapművévé avatta. ”A Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtörési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek (…) A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll a regény nagyszabású volta (…) Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv…” – írta róla Balassa Péter.

Krasznahorkai László: A magyar nemzet biztonsága (Magvető)

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó. Mindez kiderül Krasznahorkai László új könyvéből, és emellett más lényeges tudnivalók is a lepkék életéről, haláláról. És az is, hogy miképp dönti el regényünk egyik főhőse már gyerekkorában, hogy egész életében a lepkéket fogja keresni és kutatni. És vajon miért lesz fontos a regény másik főszereplőjének, egy kilétét hamar fölfedő, idős embernek, hogy megismerhesse a lepkék avatott tudósát, és kifaggassa a lepkéken kívül arról is, mi a legfontosabb kérdés az életben? Lepkék szállnak, és szavak rohamoznak, hogy belehulljanak a jellegzetes Krasznahorkai-mondatok hálójába: a magánszenvedélyek boldogságáról, a brutális külvilág valóságáról, a természeti létezés törvényszerűségeiről; az egyetlen univerzumról, melyben a pillangók, az ember, a kudarc és az, ami felemelhet, egyetlen pontban sűrűsödik össze.

Nádas Péter: Halott barátaim (Sárközy & Társai)

Polcz Alaine, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, és aki a saját emlékei szerint elbeszéli őket. Azt a különös rendet, ahogyan ők négyen egymás életébe fűződnek. Már születésük előtt és a haláluk után is. Nádas ,,nagyon sajnálta”, de barátságukat nem illeszthette a Világló részletek folyamába. Kivételes kapcsolatuk másképp fénylik ebben az életregényben. A Halott barátaim regényes könyv. A legbensőségesebb emléklapok egy elbeszélő életéből. 

Peer Krisztián: Pazarlás (Okapi Press)

"Szőranya kismajma felnőtt, már inkább az éhségére hallgat. Miközben dopaminerg neuronjait méri, váratlan jutalomnarancslé okoz zárlatot Dr. Schultz elektródáiban. Nem a narancslé menynyisége a lényeg, hanem a meglepetés ereje! Predikciós hiba tekeri fel a dopaminfelszabadulást, mindegy, hogy étel, ital, szex, drog, nagy nyelvi modell vagy költészet. A Pazarlás elsőre beszippant, majd rétegenként lebontva lepnek meg a predikciós hibák. A dopamin építi befogadó szinapszisainkat, így formál minket. - írja a műről Katona István neurobiológus. Peer Krisztián legfrissebb kötete új szint a szerző költészetében. 

Babarczy Eszter: Apám meghal (Jelenkor)

Babarczy Eszter megrendítő naplóbejegyzésekben számol be arról a hat hónapról, amikor beteg apját kíséri végig a szellemi és fizikai leépülés egyre meredekebb és a közös megpróbáltatások ellenére is mindkettejük számára magányos útján. Az elérhetetlen, híres apa és a szeretetére, figyelmére vágyó lánya soha nem tudtak ilyen közelségbe kerülni, mint ebben a kényszerű életvégi egymásrautaltságban.
Beszélgetni most sem tudnak, így hát a lány a naplókhoz utólag fűzött jegyzetekben próbálja megismerni és megtalálni az apát, kikutatni és létrehozni végre a saját történetüket. 

Ráday Zsófia: A csendkirály győzelmi beszéde (Okapi Press)

Ráday Zsófia versei egy mitikusan ismerős világba invitálnak, ahol a tét a kikényszerített rend megbontása, a nyelv felségterületének visszafoglalása. Ahogyan az ősi mítoszok, ezek a csodás karakterek átváltozásain végigvezető versek is a társadalom működését modellezik, kérdőre vonva a kényszerű szerepeket. A szomszéd gyerekek bogarak helyett országot boncolnak; az időzített e-mailek eposzi seregszemlét tartanak; a december mindenfelé kezet növeszt; egy anya pedig Föld-típusú bolygót dédelget keble alatt. Ráday Zsófia a 2025-ös, első Okapi Press kötetpályázat győztese.

Patti Smith : Angyalok kenyere (Magvető)

Patti Smith, a nagy sikerű Kölykök szerzője új memoárjában mesél a munkásosztálybeli Philadelphiában és Dél-Jersey-ben töltött gyerekkoráról, amely tele volt eltűnő szomszédokkal, véget nem érő betegségekkel, és könyvekkel, amelyek megnyitották előtte egy fantáziavilág kapuját. Felidézi kamaszéveit, amikor legnagyobb hősei Arthur Rimbaud és Bob Dylan voltak. Beszél házasságáról ,,élete szerelmével”, Fred ‘Sonic’ Smithszel, akivel két gyerekük született, közös életükről Michiganben és a gyászról férje halála után. Az első lemeze, az 1975-ös Horses megjelenését megelőző időkről, majd a stúdiózásokról, az úton levés élményéről, a művészi szabadságról és a képzelet erejéről.

Morcsányi Elza: Szaloncukor és angyalhaj. (Athenaeum)

Karácsony. Mennyi kép, mennyi emlék, mennyi szín! Morcsányi Elza élvezetes stílusban, irodalmi példákkal fűszerezve ismertet meg bennünket különböző korok karácsonyainak szokásaival, amelyek közül a legtöbb példát, anekdotát, adomát a XIX. századi, békebeli ünnepek szolgáltatják. A Ruszwum cukrászda süteményillatától, a Mátyás templom karácsonyi miséjének orgonamuzsikájától kísérve járhatjuk be a Svábhegy hóborította ródlipályáit, a Budai Vár királyi karácsonyait.

Visky András: Illegalisták (Jelenkor)

Visky András új regénye egyszerre folytatása és előzménye a Kitelepítésnek. A történelem észrevétlenül elszabadul, tör-zúz, mint egy őrjöngő vad, barátságokat, szerelmeket tapos el, tudatlan gyermekeket csapkod a kőfalakhoz. Vajon hogyan lehetne megállítani? Az ember fegyvertelen, gyönge és ügyetlen, s ha a ragadozó letépi róla a ruhát is, szégyenkezik, amíg él. Kivéve, ha nem bír semmivel, s meztelenül, teljesen átlátszóan áll az útjába: ez vagyok, rajtam kívül senki sincs, aki ki tudná mondani a szabadság és az emberi méltóság legtisztább mondatait. Beszélni sem kell, elég fölegyenesedni és elé állni. Az Illegalisták szereplői valamennyien valóságos személyek, de a legvalóságosabbá az elbeszélés teszi őket. Semmivel sem bírunk, csak a történetünkkel, visszhangozza a trilógia második könyve az elsőt. Ne rémüljünk meg, ha a folytatást olvasva arra a felismerésre jutunk, hogy az ötvenes évek szelleme itt van velünk. Már csak azért sem, mert az emberi méltóság megóvása mindig adott lehetőség, a szabadságnak az ember számára nincs más alternatívája. Szabad ember az, aki nem okoz másoknak szenvedést. „A legjobb védekezés a feltámadás.” „Csak a történeteinkben van számunkra hely, ott vagyunk igazán szabadok és boldogok. Nélkülük nem tehetünk egy tapodtat sem.”

Szabó T. Anna: Erősebb nálam (Magvető)

A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig tartó szenvedélyekről. Minden szereplője sóvárog valamire, testi egyesülésre, hitbeli bizonyosságra, függésre, otthonosságra, anyai szeretetre vagy apai figyelemre. Tere a mi terünk, ideje a most és az elmúlt évszázad. A szereplők gondjai ismerősek, de a gyújtópontba azok a pillanatok kerülnek, amikor váratlanul és érthetetlenül mégiscsak felizzik az öröm és a feloldódás fényessége: az időn kívüli perc, amiért érdemes élni. A vágy az, ami éltet, és ha kell, összetöri a világ szigorú kereteit.