A Magyar Hírlap 15 hirdetője közül öten azt válaszolták, hogy a jövőben nem kívánnak hirdetni a napilapban - olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében. 

Mint ismeretes, 24 civil szervezet január 21-én azzal kereste meg a hirdetőket, hogy viselkedjenek valóban felelős cégként, és fontolják meg, nem reklámoznak addig az újságban, amíg a szerkesztőség el nem határolódik a Bayer Zsolt által képviselt rasszista, homofób és antiszemita nézetektől. A civilek szerint a lap főmunkatársának január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.”

A cégek internetes hirdetéseiket többnyire csomagban és valamelyik reklámközvetítő cégen keresztül helyezik el; így történhetett, hogy több cég eleinte értetlenkedett, mondván, nem állnak üzleti kapcsolatban a Magyar Hírlappal és nem hirdetnek a lapnál. Miután a civilek szembesítették őket online hirdetésük bizonyítékaival, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez elhatárolódott a cikktől, és a jövőben nem fognak a lap online verziójában sem hirdetni. 

Az Erste Bank is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetek felhívására tiltólistára tették a Magyar Hírlapot, és kifejezetten felhívták médiaügynökségük figyelmét, hogy máskor körültekintően járjon el hirdetéseik megjelenítésével. A Cib Csoport is jelezte, mindaddig tartózkodni fog a Magyar Hírlapban és annak portálján való hirdetéstől, „amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és nem biztosítja mindkét kiadvány gyűlöletkeltésre alkalmas írásoktól való mentességét”.

A TASZ szerint ehhez képest semmitmondó az OTP válasza, amely általában szól a szponzorációs tevékenységükről és a rasszizmus romboló hatásáról: „Ugyanakkor sem a múltban, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk.”

Hasonlóan hárították el a civil szervezetek felhívását az állami cégek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is. A Szerencsejáték Zrt. arról írt, hogy az esélyegyenlőség kiemelt szempont a cég napi működésében. A MÁV pedig arról számolt be, hogy motorvonat-vezetői tanfolyamára immár nők is jelentkezhetnek. 

A civilek szerint nem csak a magyar állami cégek akarják az ügyet elütni, a Procter & Gamble és a Vodafone is így cselekedett. Ezért külföldi anyacégeiket – ahogyan a Telekom és a Sodexo központjait is – a hazai civil szervetek újabb levélben próbálják rábírni, vegyék komolyan a „társadalmi felelősségvállalással” (CSR) kapcsolatos ígéreteiket, változtassanak hirdetési gyakorlatukon, és fontolják meg, hogy mindaddig nem hirdetnek a Magyar Hírlapban, amíg az el nem határolódik Bayer uszító írásától.

A civilek mellett a Kreatív Online is megkeresett hat hirdetőt, a Vodafone kérdésünkre azt írta, hogy a leghatározottabban elutasítják a rasszizmust, „a Vodafone nem hirdet olyan orgánumokban, amely helyt ad rasszista megnyilvánulásoknak”.