hero
Átírták a médiatörvényt
A jövőben a köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét. Továbbá sem a médiatanács elnöke, sem a tanács tagjai nem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően médiatörvény legújabb módosítása alapján.

A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét, a miniszterelnök javaslatára. A médiatörvény ezen a héten elfogadott módosítása alapján a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően.

A változtatásokat – amelyeket Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd eredményeként terjesztett elő – 258 igen szavazattal, 41 ellenében, 52 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel, a Jobbik nemmel szavazott, az MSZP tartózkodott.

A törvénymódosítás szerint a miniszterelnöknek a jövőben ki kell kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a hírközlési és médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők, továbbá az újságírók országos – legalább öt éve működő – szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére. A kormányfő a személyi javaslatok után dönt a jelöltről, míg a kinevezési jog az államfőt illeti meg ezután.

Az indoklás szerint a köztársasági elnök politikailag semleges közjogi szerepe egyértelműbbé teszi az NMHH elnökének függetlenségét. Szintén a függetlenség garanciájaként említi az indítvány, hogy az NMHH és a médiatanács elnökét, illetve tagjait mandátumuk lejárta után nem lehet újraválasztani, illetve újból kinevezni.

A jövőben egyúttal csak az nevezhető ki a médiahatóság és a médiatanács elnökének, valamint a testület tagjának is, akinek felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettsége van, és legalább ötéves gyakorlatot szerzett médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírközlési felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozattal, illetve legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik a médiatudomány területén.

Míg a médiaalkotmány eddig azt írta elő a tájékoztatást végző televíziók és rádiók számára, hogy kötelesek hírműsoraikban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni a meghatározott eseményekről, a most elfogadott változtatással a felsorolás helyébe csak a kiegyensúlyozottság követelménye került.