A feladat olyan átfogó településmárka-architektúra felépítése volt, amely képes vizuálisan integrálni az új beköltözőket, miközben mélyen tiszteli a helyi közösség gyökereit.

A koncepció alapja egy kora vaskori szkíta leletegyüttes, amelyet 1964-ben találtak meg a település földjében. A lelet legértékesebb darabja három, bikaalakos bronzcsörgő volt. Dr. Bakay Kornél régész igazolta, hogy a tárgyak tudatosan hangolt szakrális hangszerek voltak.

„Az új arculat tervezésekor a legfőbb kérdés az volt: mi az, ami csak ránk jellemző? Mi az, amit senki más nem mondhat el magáról? A válasz – bár évezredekig pihent a Zrínyi utca földjében – a szemünk előtt volt” 

– írta Heltai Csaba, az arculat tervezője a Nagytarcsa újság korábbi számában. 

A logó magja: a sámánbika sziluettje beépül a település nevébe: a kurrens (kisbetűs) „n” betű felső íve adja meg a bika hátát, létrehozva egy oszthatatlan grafikai egységet „A kisbetűs írásmód használata tudatos döntés volt” – mondta el Heltai.

„Sikeres városmárkákat követünk ezzel, hiszen a kisbetű közvetlenebb, emberközelibb önkormányzati attitűdöt sugároz, miközben fizikailag csak ez teszi lehetővé a bikafej-fúziót. Ha nagybetűt használtunk volna, a bikafej csak egy lebegő, funkciótlan díszként viselkedne a szó felett. Így viszont a szimbólum és a betű egymást élteti.”

A szlogen: Örökségből jövő, a magyar nyelv szemantikai lehetőségeit kihasználva egyszerre utal a múlt gyökereire (onnan származó) és az értékteremtés építőköveire (oda tartó).

Az „nt” monogram

A „Nagytarcsa” településnév hossza (10 karakter) komoly technikai akadályt jelent a kisméretű vagy négyzetes felületeken.

Erre a problémára ad választ az arculat mikro-identitása, az „nt” ikon-logó. A monogram az arculat sűrítménye és a lokális szlenget emeli be (a lakosok online gyakran „nt”-ként rövidítik a falu nevét). Az ikon-logó önállóan is képes képviselni a települést, így a legkisebb pixelek szintjén is működik.

Címer és logó

Az új arculati kézikönyv szigorúan elválasztja a címer és a modern logó szerepét, feloldva az önkormányzatoknál oly gyakori vizuális súrlódásokat.

• A címer megtartja eredeti szerepét a közhatalmi, jogi és hivatalos reprezentációs felületeken. A levélpapírokon mint monokróm kék „hitelesítő pecsét” jelenik meg a láblécben.
• A logó a szolgáltató önkormányzat, a lakossági kommunikáció arca.

Az új arculat fokozatosan épül be az Önkormányzat kommunikációjába, a Nagytarcsa újság fejlécébe, illetve a Nagytarcsa Podcast látványvilágába is beépült már.

Itthon a települési arculat kérdését gyakran felesleges luxusnak tekintik. Nagytarcsa példája azonban megmutatja, hogy gondos társadalmi integrációs eszköz lehet. Az agglomerációs települések nagy kihívása az identitásválság: a robbanásszerűen növekvő lakosságszám, az újonnan beköltözők kertvárosi léte és a tősgyökeresek hagyományőrzése közötti szakadék. Az új arculat igyekszik rendet tenni a kommunikációs zajban is: a helyi civil szervezetek ingyenesen használható sablonokat kapnak, amelyek minimalizálják a vizuális hibákat és segítenek a színvonalas megjelenésben is. 

A Nagytarcsa-projekt Örökség rendszere egy megismételhetetlen helyi értéket integrál a mindennapokba. A koncepció a MUSE Creative Awards ezüst fokozatát is elnyerte.