Cikkünket a nap folyamán frissítjük.

„A magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, rádió-, illetve televízióműsorokban közzétett reklámokban az idegen nyelvű szöveget, pár kivételtől eltekintve, magyarul is meg kell jeleníteni. A fogyasztóvédelmi hatóság a 2023-as ellenőrzési program keretében mától ellenőrizni fogja, hogy ezt a kötelezettséget betartják-e" – posztolta Facebook-oldalán a Magyar Kultúra Napján, január 22-én Varga Judit igazságügyi miniszter. 

Bár a magyar nyelv védelmében meghirdetett fogyasztóvédelmi ellenőrzés bejelentése új, a reklámok magyar nyelvű közzétételéről létezik egy 22 évvel ezelőtt életbe lépett jogszabály.

A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény szerint

a magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett reklámban a reklám szövegét, beleértve a szlogent is – a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével –, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. Ebbe belefér az is, hogy a reklámban, amely idegen nyelvű szöveget jelenít meg, annak a magyar nyelvű megfelelőjét is legalább ugyanolyan jól érzékelhetően kell feltüntetni. 
Ezt a követelményt a magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá azt közvetlenül megelőzően vagy követően közzétett reklámra nem kell alkalmazni.

Egy 2002-es dokumentum szerint egyébként a reklámokkal kapcsolatos követelmények érvényesülését – így a nyelvtörvényben foglaltakat is – a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik. Ha az ellenőrzés során e törvény előírásait sértő reklámot észlelnek, akkor intézkednek a jogsértő állapot megszüntetéséről. De a magyar fogyasztók is éltek panasszal a magyar reklámszövegek hiányával kapcsolatban, 2004-ben például több ilyen panasz is érkezett a fogyasztóvédőkhöz.

Az ügyben kérdéseinkkel írásban megkerestük a fogyasztóvédelmet, és hívtuk a Magyar Reklámszövetséget és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségét. E két utóbbi reklámszakmai szervezettel azután egyeztetünk, hogy tájékozódnak az aktuális ügyben.

A nyelvtörvény 22 évvel ezelőtt nagy vihart kavart a reklámszakmában. Akkor Fazekas Ildikó főtitkárként kéviselte az Önszabályozó Reklám Testületet, és azt mondta: A nyelv védelmével egyetért a reklámszakma, az azzal viszont nem, hogy a törvényhozók csak a reklámra koncentrálnak. Mint mondta, a reklám nem közérdekű, hanem gazdasági közlemény, a reklámozó azt saját érdekében és saját költségén teszi közzé, így az az ő problémája, ha az általa megfogalmazott üzenet a kódolás vagy a stratégia miatt nem jut el a fogyasztóhoz. 

2001-ben több szakembert megkerestünk ebben a témában, és egyetértettek abban, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy egy-egy reklámüzenet magyar nyelven fusson a hazai médiában. Egységesen vélekedtek azonban abban is, hogy ha valamilyen oknál fogva ez nem lehetséges, akkor lehetőséget kell hagyni más megoldásoknak is. Volt aki úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen jogszabály szegényíteni fogja a magyarországi reklámkultúrát.

Mit gondolsz a nyelvtörvényről? Írj nekünk a hirek@kreativ-hu címre! Várjuk a példákat is, amik fennakadnának a nyelvtörvényen.