1. Griffin v. Guess?, Inc. & Macy’s: szerzői jogi védelem alatt állnak a graffitik?
2024 januárjában graffiti művészek pert indítottak a Guess divatmárka és a Macy’s áruházlánc ellen szerzői jogi jogsértés miatt. A kereset szerint a Guess engedély nélkül használta fel ruházati termékein a graffitiket. A felperesek azzal érveltek, hogy a graffitik mint egyéni, eredeti jellegű alkotások szerzői jogi védelem alatt állnak, így a Guessnek engedélyt kellett volna kérni a felhasználáshoz. A felperesek a szerzői jogi jogsértés mellett a jóhírnév megsértésére is hivatkoztak, mivel állításuk szerint a vásárlók tévesen azt hihették, hogy együttműködtek a márkával. Ez pedig művészeti körökben azt a benyomást keltette, hogy a felperesek elüzletiesedtek, a tömegfogyasztás szereplőivé váltak, ezáltal veszítve hitelességükből és független alkotói státuszukból.
Az ügy kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy a graffiti szerzői jogi védelem alatt áll-e? A védelemképesség attól függ, hogy kellően egyedi-e a graffiti. Ha a graffiti egyéni, eredeti jelleget hordoz, és szerzője beazonosítható –mint jelen esetben -, akkor szerzői jogi védelem alatt álló műként annak felhasználását szerzője engedélyezheti. Ha a graffiti szerzői jogi védelem alatt áll, ám szerzője nem ismert, akkor, mint árva művek felhasználását a hatóság engedélyezheti (Magyarországon az árva művek felhasználására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ad engedélyt). Léteznek azonban egyéni, eredeti jelleget nem képviselő egyszerű feliratok, úgynevezett tagek. Az ilyen típusú graffitik eredeti szerzője nem ismert, és azokat egy közösséghez való tartozás kifejezésére használják. Az ilyen feliratok nem állnak szerzői jogi védelem alatt, így engedély nélkül felhasználhatóak. A védelemképességet az sem befolyásolja, hogy a graffitik közterületen, adott esetben illegálisan készültek.
Az ügy rávilágított arra is, hogy a nagyvállalatoknak is tiszteletben kell tartaniuk a kisebb művészek szellemi tulajdonjogát, és nem használhatják fel azokat engedély nélkül.
2. Rhode-NYC, LLC v. Hailey Bieber: Védjegyvita a „Rhode” névért
Hailey Bieber, amerikai modell és médiaszemélyiség 2022-ben indította el saját szépségápolási márkáját, a Rhode-ot, amely gyorsan népszerűvé vált a fiatalabb generáció körében. A Rhode név használata azonban nem indult zökkenőmentesen, mivel a New York-i székhelyű Rhode-NYC, LLC divatcég – amely már egy évtizede működött ezen a néven – védjegybitorlás miatt beperelte Bieber beauty cégét.
A Rhode-NYC azt állította, hogy Bieber márkája összetéveszthetőséget eredményezhet a fogyasztók körében, mivel a „Rhode” megjelölést a fogyasztók a hosszantartó használat miatt hozzájuk kötik, és a „Rhode” megjelölést oltalmazó védjegyük korábbi elsőbbségű Bieber használatánál. A bírósági dokumentumokból kiderült, hogy Bieber csapata korábban felvette a felperessel a kapcsolatot a védjegy megvásárlása kapcsán, azonban azt a Rhode-NYC elutasította. Ezt követően Bieber védjegybejelentést tett a „Rhode” megjelölésre többek között bőrápolási termékekre vonatkozóan.
A Rhode-NYC azzal érvelt, hogy Bieber márkája úgynevezett „reverse confusion” jelenséghez vezet, szerintünk ugyanis Bieber márkája mint fiatalabb, erőteljesebb marketinggel rendelkező piaci szereplő elhomályosítja hírnevüket, és azt a látszatot kelti, hogy ők sértik Bieber jogait, és nem fordítva.
A felek végül 2024 júliusában peren kívüli egyezséggel zárták le a jogvitát. Érdekesség, hogy a Rhode-NYC a közelmúltban bejelentette, hogy működését megszünteti. Ez Bieber szempontjából jó hír, hiszen így a jövőben a „Rhode” megjelölést korlátozások nélkül használhatja, és lehetőséget adhat arra is, hogy a márkával nemcsak a kozmetika, hanem a divatiparban is megjelenjen.
3. Levi Strauss & Co. v. Brunello Cucinelli USA: Az ikonikus zsebfül védelme
A Levi Strauss 2024 elején pert indított az olasz luxusmárka, Brunello Cucinelli ellen, az ikonikus zsebfül védelme érdekében a kaliforniai Oakland szövetségi bírósága előtt. A Levi Strauss szerint Cucinelli olyan ruházati termékeket forgalmazott, amelyek zsebfülei összetéveszthetők a farmerkirály 1938 óta védjegyoltalom alatt álló zsebfülével. A Levi Strauss szerint a fogyasztók a zsebfüleket összetéveszthetik, és Cucinelli használata sérti márkájuk jóhírnevét.
A bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy Cucinelli barnás-szürkés színű zsebfülei mennyire hasonlóak Levi Strauss ikonikus, különböző – köztük piros és barna – színben használt zsebfüllel.
Levi Strauss egyébként nem először lép fel jogi úton zsebfüle védelmében. Az elmúlt években például Yves Saint Laurent és a Kenzo ellen indított hasonló pereket, amelyek végül peren kívüli megállapodással zárultak. A Brunello Cucinelli elleni ügy is egyezséggel zárult 2024 májusában, amelyben a felek kölcsönösen vállalták, hogy nem indítanak eljárást egymás ellen.
Brunello Cucinelli az elmúlt években a „csendes luxus” trend egyik meghatározó szereplőjévé vált, különösen a Succession című televíziós sorozat révén, amelyben hangsúlyt kap a luxusmárka minimalista stílusa. Emiatt a zsebfülek használata nem csupán az összetéveszthetőség kérdését veti fel, hanem azt is, hogyan tudják a feltűnő logók mellőzésére építő luxusmárkák megkülönböztetni magukat a piacon.
4. Thom Browne győzelme a csíkok felett az Adidasszal szemben
Thom Browne, a luxusipar ikonikus szereplője, győzelmet aratott az Adidas ellen az Egyesült Királyságban folyó védjegyvitában. A londoni bíróság elutasította az Adidas keresetét, amelyben a sportszergyártó azt állította, hogy Thom Browne négycsíkos dizájnja összetéveszthető a háromcsíkos védjeggyel. A döntés szerint egy átlagos fogyasztó elegendő figyelmet szentelve könnyen meg tudja különböztetni a két mintázatot.
Az Adidas több országban, így az Egyesült Államokban és Németországban is sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy Thom Browne védjegyoltalmat szerezzen a négycsíkos mintára. Miután ezek a próbálkozások kudarcot vallottak, az Adidas végül az Egyesült Királyságban indított pert.
A Thom Browne, akinek márkája a szigorú szabásvonalakról és négycsíkos motívumáról ismert, üdvözölte a döntést. A márka ügyvezetője, Rodrigo Bazan hangsúlyozta, hogy ez a győzelem tovább erősíti az amerikai és németországi ítéletek következetességét, amelyben az eljáró bíróságok Thom Browne javára döntöttek. Az Adidas is igyekezett a döntésben foglaltakat a maga javára fordítani, kiemelve, hogy a bíróság elismerte a háromcsíkos védjegy erős megkülönböztető képességét, és jelezte, hogy nem zárkózik el további lépésektől sem.
5. Chanel v. What Goes Around Comes Around: Luxuscikkek viszonteladása
A Chanel 2024 februárjában pert nyert az amerikai bíróságon a What Goes Around Comes Around (WGACA) luxus viszonteladóval szemben. Az ítélet szerint a WGACA védjegybitorlást követett el, tisztességtelen versenyt és megtévesztő reklámtevékenységet folytatott.
A Chanel még 2018-ban indította meg a pert, azzal vádolva a WGACA-t, hogy hamisított Chanel termékeket értékesített, illetve olyan termékeket árult, amelyek nem estek át a Chanel minőség-ellenőrzésén. Az alperes azzal védekezett, hogy minden általuk eladott termék eredeti volt. Hivatkozott továbbá a jogkimerülés elvére, amely biztosítja a termékek újbóli értékesítését az eredeti eladó beleegyezése nélkül.
Az ügy kiemelt figyelmet kapott a luxuspiacon, mivel a bíróság kimondta, hogy a viszonteladók nem hivatkozhatnak a jogkimerülésre, ha a termékek eltérnek az eredeti állapotuktól, vagy nem mentek át a márka által megkövetelt minőség-ellenőrzésen. Az ítélet továbbá arra is kitért, hogy a #WGACACHANEL hashtagek használata és a promóciós anyagokban szereplő Chanel-referenciák, szintén megtévesztőek és jogsértők voltak, mivel a Chanel nem adott rájuk engedélyét. Az ügy precedensként szolgálhat a luxusmárkák számára a viszonteladói piac ellenőrzésében, miközben a viszonteladók számára szigorúbb hitelesítési és marketing gyakorlatokat tesz szükségessé.
A fenti ügyek jó példák arra, hogy a divatipar jogi szabályozása mennyire komplex és dinamikusan változó terület. Ahogy a fogyasztói elvárások és a technológiai fejlődés tovább formálja az iparágat, úgy a jogviták is reflektálni fognak e változásokra.
