A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Sager Pharma Szolgáltató Kft. (Sager Pharma) jogsértően reklámozta Seractil Dolo 300 mg elnevezésű termékét, mert a vény nélkül kapható gyógyszert nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be, és valótlanul sugallta, hogy a gyógyszer azonnal hat. A jogsértésért 10 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az egyes állítások értékelésekor általában a lehetséges fogyasztói értelmezésből indul ki. Az „azonnal működésbe lép” szlogen a fogyasztók számára azt üzente, hogy a termék azonnal hatni kezd, így nagyon gyorsan várható a fájdalomcsökkentő hatás.

A Seractil Dolo 300 mg elnevezésű gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) bocsátotta ki.

A GVH vizsgálata során az OGYÉI tájékoztatását kérte a vizsgált állítás szakmai szempontú értékeléséhez és az alkalmazási előírás tartalmának pontos meghatározásához. A szakhatóság álláspontja szerint a filmtabletta bevételét követően nem érezhető azonnal a fájdalomcsillapító hatás. A szájon át történő bevételt követően a gyógyszernek előbb fel kell szívódnia, és a hatás kialakulása csak a felszívódást követően várható, így ez semmiképpen sem lehet azonnali.

A GVH döntése szerint a Sager Pharma 2015 januárja és júniusa között jogsértően reklámozott, mert a televízió-, rádióreklámokban és a weboldalán letölthető videóban megjelenő „azonnal működésbe lép” állítással azt sugallta, hogy Seractil Dolo 300 mg gyógyszer azonnal hat, és ezzel a terméket nem az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatta be.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. A GVH a jogsértő magatartás esetében súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, illetve időben elhúzódott. A GVH ugyanakkor figyelembe vette azt is, hogy a reklámeszközök nem csak jogsértő üzenetet tartalmaztak, valamint azt is, hogy az érintett termékből a Sager Pharma-nak csekély árbevétele származott.

A GVH ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárakban vény nélkül is kapható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása akkor jogszerű, ha a reklám a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja be. Így nem az állítás valóságtartalma bír elsődleges jelentőséggel, hanem az, hogy egy vállalkozás az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja-e be a készítményét. Ennek megfelelően az engedélyezett alkalmazási előíráson túlterjeszkedő állítás igazolására tett kísérlet a GVH számára irreleváns.