A technológia fejlődése lényegesen nagyobb ütemű, mint az emberek befogadóképessége – legyen szó felnőttről, gyerekről, tanárról vagy szülőről. Ezért fontos, hogy egyes ágazatokban, így az oktatásban is legyenek olyan szereplők, akik képesek ennek a „nyíló technológiai ollónak” a szárait közelebb hozni egymáshoz. A ProSuli célja és erőssége a rugalmasság, a digitális oktatási trendek ismerete és azok hatékony tolmácsolása a pedagógustársadalom felé. 

A program két fő oszlopa a TudatosNet digitálistudatosság-fejlesztő program, illetve az eszközparkot és képzést is biztosító robotikaverseny – derült ki a vállalat keddi sajtótájékoztatóján. A tízéves program fókuszában eleinte a hazai, oktatási intézményeket lefedő szélessávúinternet-hozzáférés és az eszközpenetráció növelése állt. Majd a szakmai vezetőség rájött, hogy a digitalizált megoldások mindennapi bevezetéséhez tananyagokra, módszertani támogatásra és képzett pedagógusokra van szükség. Ma már az eszközök értő használatát célzó digitális tudatosság fejlesztése a fő célkitűzés. A ProSuli Oktatási Hivatal által akkreditált tanárképzési programját már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, míg a szakirányú online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett. 

A TudatosNet a 2015/2016-os tanévben 5, majd idénre már 180 iskolát tudott bevonni. Az intézmények önkéntes alapon, egyéni motivációtól és nyitottságtól vezérelve jelentkezhetnek a Yettel programjára. A képzés anyagának frissen tartásáról Koren Balázs, a program szakmai vezetője gondoskodik azzal az 50 pedagógussal együtt, akiket a program keretében képeztek ki tananyagfejlesztővé és ProSuli-trénerré. A csapatnak köszönhetően a programhoz tartozó WebUni felületen díjmentesen érhetnek el tanárok számos digitális képzést.

A szakmai vezetőtől megtudtuk: a ProSulit szándékosan nem a biztonságos internethasználat köré pozicionálták, mert az sokszor a kényelem ellenpontjaként értendő a köztudatban. Ehelyett a program fő célkitűzése a digitális tudatosság növelése, amely a felhasználót egyaránt képes hozzásegíteni a kényelemhez és a biztonsághoz is.

A program másik fő lábát alkotó robotikaverseny egyszerre fejleszti a diákok hard és a soft skilljeit is: programozás és építés mellett csapatmunkában dolgoznak, projektalapon. A ProSuli indulásakor 20, míg idén már 170 csapat nevezett be a megmérettetésre. A közülük kikerülő nyertes képviselheti hazánkat a nemzetközi világversenyen – idén ez a dél-koreai Robotex International nemzetközi bajnokság. A ProSuli fennállása óta volt már olyan magyar csapat, amely több nemzetközi verseny közül az egyikről 2. díjat hozott el. A robotikában nem egy klasszikus értelemben vett programozó szakkört kell elképzelni, hanem a formátumnak, eszközöknek és a koncepciónak köszönhetően egy játékos foglalkozást, ami fejleszti a tanulók kreatív gondolkodását, problémamegoldását, csapatmunkáját, vagy a projektalapú tervezési készségeiket – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyek a munkaerőpiacon egyre több munkakörben alapvető elvárást jelentenek.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra, és a munkáltatóknak ne rögtön a továbbképzésre kelljen fordítani a céges erőforrásokat, ha pályakezdőket alkalmaznak: nem mindegy, hogy az új, kreatív és energikus munkaerő azonnali felzárkóztatásra szorul, vagy a hozott tudása révén már az első munkanapokban értéket tud teremteni. Sőt, a felkészült újgenerációsok akár idősebb kollégáikat is képesek támogatni a digitális tudásukkal.” 

– mondta el Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a jövő feladata marad olyan jellegű kutatások indítása, amelyekkel a ProSuli képzések munkaerőpiaci elhelyezkedésre gyakorolt hatását lehet mérni.

Koren Balázst a program gyakorlati megvalósulásáról kérdezve kiderült, a ProSuli segítséget és szabadságot egyaránt ad a pedagógusoknak: a készségfejlesztés és a tananyagátadás után rájuk bízzák, hogyan építik be tanóráikba, szakköreikbe az ismereteket. A program kifejezetten nagy érdeklődésre tesz szert nyelvtanárok körében, de reál mellett humán tárgyak terén is eredményesen hasznosítható.

Volt már meghiúsult irány is a VR-technológia beépítésével, a legújabb tananyagbővítési terület pedig az AI. A ProSuli, hogy megelőzze a közösségi média negatív tényezőihez hasonló hatást az AI megjelenése kapcsán, már 2025-ben elindította ingyenes online AI-képzéssorozatát pedagógusok számára, hogy naprakész tudással segítsen eligazodni az AI oktatási alkalmazásában, és egyre nagyobb igény mutatkozik a fiatalokkal való „AI-beszélgetések” támogatására is. Egyelőre öt alkalommal zajlott le a tanároknak szóló „Mesterséges intelligencia az oktatásban” képzés.

“Arra számítunk, hogy a következő időszakban még nagyobb szerepet kapnak az AI-alapú oktatási módszerek, az online együttműködés és a digitális tudatosságot fejlesztő programok – de a legfontosabb továbbra is az, hogy a technológia valódi tudássá és használható készségekké váljon a diákoknál, hozzájuk pedig a képzett, felkészült pedagógusokon keresztül visz az út.” 

– tette hozzá Koren Balázs. 

A kérdésre, hogy mennyire képesek a tanárok a tanulók előtt járni up-to-date szaktudással, a program szakmai vezetője viccesen megjegyezte: „sok esetben még puskázni is meg kell tanítani a diákokat”, mert bár a mostani gyerekek kísérletezők, bátran kipróbálnak új eszközöket, nem járul ehhez tudatosság, nem alapvető, hogy használatban kritikusan és értő módon viszonyulnának ezekhez.