Nem tisztem felülbírálni a nálam nagyobb szaktekintélyek meghatározó tanulmányát, de néhány pontban vitatkoznék állításaikkal. A Rádió 1 sem látja jobbnak és felhőtlenebbnek a rádiós piacot, mint az említett tanulmány írói. Azonban meg kell jegyeznem, a Rádió 1 mögött álló francia Hachette médiavállalat 1996–97-ben ennek tudatában és ismeretében nem vállalkozott a magyarországi országos elérésű rádiófrekvencia megpályázására. Tudatában voltunk annak, hogy az a díj, amelyet az ORTT meghatározott (7 évre 3 milliárd Ft), nincs arányban a lehetőség piaci súlyával – tehát a mérleg sajnos a veszteség felé billent volna el. A kérdést alaposan megfontolva úgy gondoltuk, egy sokkal nehezebb, de a médiatörvényben engedélyezett utat fogunk bejárni, és hálózat révén hozunk létre egy országos lefedettségű rádiót. A hálózatosodás lehetőségével mindegyik pályázó vagy pályázni szándékozó cég tisztában volt, még mielőtt beadta volna pályázati anyagát.
A másik fontos tényező, amit mindig elfelejtenek, és ebben a cikkben sem kapott kellő hangsúlyt: a pályázaton licitálni lehetett a műsorszolgáltatási díjra. A Sláger Rádió például úgy nyert, hogy a 3 milliárdos „kikiáltási” díjra még 1,050 milliárd forintot ráígért, gondolom, bízva üzleti sikerében, és az előállítandó program népszerűségében. Az ORTT egy jogi helyzet és egy törvényi tény fogságában szabályozza a rádiós és televíziós piacot, tehát nem tud mást tenni, csak betartja a jogi előírásokat.
Utolsó gondolatom a cikkel kapcsolatban: a piac határozza meg, hogy ki maradhat fenn és kinek kell módosítani elképzeléseit, kinek mit kell tennie a további működés érdekében. Sajnos ez a jogi szűk keresztmetszet, amit a médiatörvény szab ránk és az ORTT-re, jelenleg ennyit tesz lehetővé. Nekünk, rádiósoknak kell megtalálni azokat a piaci lehetőségeket, ahonnan pluszbevételeket tudunk generálni rádiónknak. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy ne perekkel, ne egymás elleni kirohanásokkal, és legfőképp a rádiós piacot aláásó magatartással viseltessünk a külvilág és a megrendelőink felé. 2002-ben már nem arról kell beszélni, miért vannak hálózatok, miért működik annyi rádió, hanem arról, hogy mit kezdhetünk ezzel a helyzettel, milyen előnye származhat ebből a „viharos” rádiós piacnak, és nem utolsósorban annak a sok hallgatónak, akik nap mint nap velünk vannak.
