Vajdai Vilmost negyven év köti a Katona József Színházhoz. Már a Színművészeti Főiskolán a gyakorlati idejét is itt töltötte és diplomázása óta, vagyis 1986-tól a társulat tagja. Ugyancsak évtizedekben mérhető a független színházas tevékenysége a TÁP Színház alkalmi társulatával. Kezdetben zavarta a színházban annak túlszabályozottsága, de a TÁP „aknamunkája" és a korszellem hatására ma már mindenhol tapasztalható szabályszegés, vagyis ahogy Vajdai Vilmos fogalmazott: az a szabály, hogy alig van szabály. 

TÁP Színházas tevékenységének alapját a szabadságvágy adja, ahogy mondta, itt azt csinál, amit ő akar. Az első alternatív előadásuk igazi legenda: kritikusok, politikusok voltak kíváncsiak arra a darabra, amit Vajdai Vilmos írt, rendezett és játszott is benne, dramaturgja Máté Gábor volt, a díszletet pedig Szabó Győző készítette. A produkció egyetlen „Hajajaj" volt, ami a közönség egy részét távol tartotta a továbbiaktól, sokakat viszont megtartott és bevonzott. 

Pedig anyagilag sosem volt könnyű független színházat csinálni, „szegényes színháznak" nevezi Vajdai a TÁP-ot, de már akkor újszerű dolgokat próbáltak ki, amikor még a hazai színházakban hagyományos megoldásokat alkalmaztak. Ő DJ-ként és a Korai Öröm zenészeként a partikon látta az új technikákat, amiket az előadásokban is – sokszor baráti segítséggel – bevetettek. Azt is mondta, hogy nála sosem volt szempont a követőbázis építése, egész egyszerűen mindig azt akarja csinálni, ami őt érdekli; és sosem zavarta, ha nem mozgat meg tömegeket egy-egy produkció. 

Vajdai Vilmos ma már sok esetben együtt dolgozik olyan alkotókkal, akiknek a szülei a barátai. A generációs különbséget nem érzi, könnyen megtalálja velük a hangot, mert „benne maradtam az életben, a buliban, a mai színházban".