Egy tavaly szeptemberben tartott ellenőrzésen a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal ötmillió forintos bírsággal sújtotta a Líra Könyv Zrt.-t, mert a kecskeméti Líra Könyv- és Zeneszalonban, egy iskola kétszáz méteres körzetében forgalmazta az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet.

Francesca Cavallo és Elena Favilli 2016-ban a Móra kiadó gondozásában megjelent könyve száz történetet tartalmaz olyan nőkről, akik a saját korukban elsőként álltak ki a jogaikért. Az egyik a transznemű Coy Mathisról szól, akinek az életéről dokumentumfilm is készült.

Az ötmillió forintos bírság mellett a kormányhivatal eltiltotta a kereskedőt a könyv forgalmazásától, mivel a kecskeméti üzlet iskolák és templomok bejáratától számítva kétszáz méteres távolságon belül helyezkedik el, így a könyv felnőttek számára sem árusítható. A Líra vitatta a büntetés jogosságát, és bírósághoz fordult. Erről a bírságról mondta ki október 24-én a bíróság, hogy jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre, mert a kötetben szereplő történet nem ábrázolja öncélúan a transzneműséget és a nemváltást – írta meg a Szabad Európa.

A perben a szerző is megszólalt: Elena Favilli írásos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Coy Mathis története szervesen illeszkedik a könyvben szereplő másik 99 női történethez, semmilyen módon nem népszerűsíti, csak elbeszéli egy transznemű lány esetét. 

Ugyanezen könyv forgalmazása kapcsán márciusban már született jogerős ítélet. A Győri Törvényszék is a Lírának adott igazat a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatallal szemben. A bíróság akkor ítéletében kitért rá, hogy „egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni”. A bíró véleménye szerint semmi sem áll távolabb az öncélúságtól, mint a könyv ábrázolása: ezek XXI. századi témák és problémák. A Szegedi Törvényszék részben erre a győri ítéletre hivatkozva semmisítette meg a Líra büntetésére vonatkozó kormányhivatali határozatot.

A Líra, amely több pert is indított a fóliatörvény alapján hozott hatósági büntetések miatt, közleményben idézi a bíróság indoklását, amely így szól: „A könyv a „gyermek- és fiatalkorúak számára is értelmezhető módon mutat be egy, a transzneműséggel kapcsolatos gyerekkori élethelyzetet és problémát. A történet illeszkedik a könyv koncepciójába, nem kizárólagos célja a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatásának bemutatása, az ábrázolás tehát nem tekinthető öncélúnak.”

Borító: Facebook/Líra Könyv